Az orosz Állami Duma elnökének információi szerint az ukrán Verhovna Rada néhány képviselője elkezdte megvitatni Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken bejelentett békefeltételeit.
Nagyon jó lépésnek tartom, hogy az ukrán törvényhozók elkezdték megvitatni Putyin Ukrajnára vonatkozó békejavaslatát
– írta Telegram-csatornáján a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.
Mint arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken felvázolta, Oroszország milyen feltételekkel hajlandó tárgyalni a háború befejezéséről Ukrajnával.
Az orosz vezető szerint ahhoz, hogy megszülessen a béke, az ukrán csapatoknak teljesen ki kell vonulniuk a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságból, valamint a Herszoni és Zaporizzsjai területről. Ugyanakkor feltételként szabta meg, hogy Ukrajnának hivatalosan be kell jelentenie, hogy elutasítja a NATO-csatlakozást.
Kirillo Budanov, az ukrán védelmi hírszerzés vezetője elmondta, hogy az ukrán erők legalább 70 drónt használtak az orosz Rosztovi területen található morozovszki légitámaszpontra június 13-ról 14-re virradó éjszaka – írja az Ukrajinszka Pravda.
Budanov hozzátette továbbá, hogy a hadművelet Ukrajna területéről indult,
legalább 70 Dragon and Splash nevű drónnal csaptak le
a morozovszki támszpontra. A kárfelmérés jelenleg is zajlik, „információra várnak” a sérült, vagy megsemmisült repülőgépek állapotáról.
Magyarország területére pénteken az ukrán–magyar határszakaszon 7351 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8326 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írják a közleményben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken közölt békejavaslata ultimátum, arról szól, hogy az ő feltételei szerint fejezzék be a háborút, és ez semmiben sem különbözik a korábbi orosz üzenetektől – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Olaszországban, az olasz SkyTG24 hírcsatornának nyilatkozva, amelyet az Interfax-Ukrajina hírügynökség alapján ismertetett az MTI.
Putyin pénteken ismertette az orosz békefeltételeket. Kijelentette, hogy Oroszország tűzszünetet hirdet és tárgyalásokat kezd Ukrajna elleni háborújának befejezéséről, ha Kijev beleegyezik NATO-csatlakozási ambícióinak feladásába, és teljes egészében átadja Oroszországnak azt a négy megyéjét, amelyre Moszkva igényt tart.
Most látjuk, hogy amit [Putyin] csinál, az a nácizmus újjáélesztése. Ez a nácizmus új hulláma, az orosz nácizmus. Azt akarja, hogy adjuk fel a megszállt területeinket, de szeretné a még nem megszállt területeinket is. Hazánk régióiról beszél, és nem áll szándékában leállni
– mondta Zelenszkij, aki a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7 csoport csúcstalálkozóján vesz részt Olaszországban.
Szerinte ez ugyanaz, mint amit Hitler tett, amikor azt mondta a második világháború idején, hogy „Adjátok nekem Csehszlovákia egy részét, és ezzel minden véget ér”. Az ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy akkor azonban Lengyelország és Európa megszállása következett. „A nácizmusnak ez az új hulláma soha nem áll meg. Nem szabad bízni ezekben az üzenetekben, mert Putyin ugyanazt az utat követi. Ma négy régióról beszél, korábban még csak a Krímről és a Donbászról volt szó. Nem érdekli, hogy mi történik az emberekkel, ez a nácizmus új arca” – tette hozzá az államfő.
Az ukrán külügyminisztérium a honlapján kiadott közleményében jelzésértékűnek nevezte, hogy az orosz javaslat épp a Svájcban megrendezendő globális békecsúcs előestéjén hangzott el, amelyre amúgy Moszkvát nem hívták meg. Kijev szerint Moszkva célja éppen az, hogy megakadályozza a világ vezetőinek részvételét a rendezvényen.
„Meggyőződésünk, hogy minden békeszerető ország, amely tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányát és őszintén törekszik a béke helyreállítására Ukrajnában, tisztában van az orosz kijelentések valódi indítékaival, és nem hagyja magát félrevezetni” – áll a közleményben.
Putyin nem békét keres, hanem a világ megosztását. Oroszország tervei nem a békéről szólnak, hanem a háború és az agresszió folytatásáról Európában, Ukrajna megszállásáról és az ukrán nép elpusztításáról. Ukrajna soha nem akarta ezt a háborút, és a világon mindenkinél jobban akarja, hogy véget érjen
– olvasható az ukrán külügyi tárca írásában.
Szerintük ahhoz, hogy Oroszországot az agresszió feladására kényszerítsük, egyetlen ország erőfeszítései nem elegendők. „Államok hatékony nemzetközi koalíciójára van szükségünk, amely osztja az igazságos béke alapelveit” – tették hozzá.
Kiemelték, hogy emiatt rendkívül fontos, hogy minél több ország képviseltesse magát a svájci csúcson, és „Oroszországot ultimátumainak feladására, jóhiszemű tárgyalásokra kényszerítse, az Ukrajna elleni szörnyű rakétatámadások közepette tett propagandanyilatkozatai helyett”.
A szövetséges országok megállapodtak, hogy tervet készítenek, amely meghatározza, hogy a NATO miként fogja irányítani az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség és katonai kiképzés (NSATU) koordinálását, ez lehetővé teszi, hogy a júliusi washingtoni csúcson a tagállamok vezetői elindítsák ezt a programot – jelentette az MTI Jens Stoltenberg NATO-főtitkárra hivatkozva.
A NATO tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón a főtitkár kifejtette, hogy a koordinációs és kiképzési központot a németországi Wiesbaden amerikai katonai bázisán hozzák létre, és magas rangú tábornokok irányítják majd, akik az európai szövetségesek legfelsőbb parancsnokának tartoznak beszámolási kötelezettséggel. A projektbe várhatóan közel 700 NATO- és partnerországbeli személyt vonnak majd be.
A NATO felügyeli az ukrán fegyveres erők kiképzését a szövetséges országokban található kiképzőlétesítményekben, támogatja Kijevet az adományok tervezésével és koordinálásával; irányítja a felszerelések átadását és javítását, támogatást nyújt Ukrajna fegyveres erőinek hosszú távú fejlesztéséhez.
Ezek az erőfeszítések nem teszik a NATO-t a konfliktus részesévé, de fokozzák Ukrajnának nyújtott támogatásunkat az önvédelemhez való jogának fenntartásában
– húzta alá a NATO főtitkára.
Elmondta, hogy a miniszterek megvitatták az Oroszország által a szövetségesek ellen elkövetett ellenséges cselekmények számának emelkedését. „Az elmúlt hetekben megnövekedett szabotázsakciókat, kibertámadásokat, a migráció eszközként való felhasználását és más ellenséges cselekményeket tapasztaltunk Oroszország részéről. Nyugodtan és megfontoltan fogunk reagálni az orosz provokációkra, ugyanakkor fel fogjuk hívni a figyelmet Oroszország tetteire, és költségeket fogunk felszámolni” – jelentette ki.
Mint mondta, a találkozón megállapodás jött létre a fokozott hírszerzési információcseréről, a kritikus infrastruktúrák fokozott védelméről, az orosz ügynökökkel szembeni további korlátozásokról. Hozzátette, hogy a tavalyi vilniusi csúcstalálkozó megállapodásainak értelmében a NATO jelentősen növelte elrettentő kapacitásait: mintegy félmillió katona áll a szövetség területén magas fokú készenlétben, megduplázódott a keleti szárnyon állomásozó harccsoportok száma is, és idén a Steadfast Defender 24 gyakorlat keretében mintegy 90 ezer katonát mozgósítottak.
A következő öt évben például a NATO-szövetségesek Európa-szerte és Kanadában több ezer légvédelmi és tüzérségi rendszer, 850 modern repülőgép, főként 5. generációs F–35-ösök, valamint számos nagy teljesítményű képesség beszerzését tervezik.
Stoltenberg szerint a júliusi csúcstalálkozón a szövetségesek várhatóan jóváhagyják az új védelmi ipari kötelezettségvállalást, amely az ipar számára fenntartható keresletet biztosít.
A főtitkár újságírói kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalási javaslata, miszerint Oroszország kivonul Ukrajnából, ha Kijev feladja az oroszok által megszállt területeket, és lemond a NATO-tagságról, nem békekezdeményezés, nem is „jóhiszemű ajánlat”, és még több agresszióhoz vezet majd.
Ez nem békejavaslat. Ez egy még több agresszióra, több megszállásra irányuló javaslat, és bizonyos értelemben azt mutatja, hogy Oroszország célja valóban Ukrajna kontroll alatt tartása
– mondta.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is jelen volt a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozásán, a pénteki sajtótájékoztatón pedig keményen nekiment Putyinnak – derült ki az MTI közleményéből.
Putyin nincs abban a helyzetben, hogy megszabja Ukrajnának, mit kell tennie a béke érdekében. Ez pontosan az a fajta viselkedés, amelyről nem akarunk hallani
– mondta Lloyd Austin.
Felhívta a figyelmet, hogy a NATO–Ukrajna-partnerséget továbbra is mélyíteni kell, és a washingtoni csúcstalálkozó lépéseket tesz majd az Ukrajna esetleges tagsága felé vezető híd megteremtése érdekében. „Az Egyesült Államok, szövetségeseink és partnereink hosszú távon Ukrajna mellett fognak állni” – mondta.
Hozzátette, hogy az amerikai kormány elkötelezettsége a kollektív védelem mellett továbbra is „sziklaszilárd”.
Mint mondta, nem szabad elfelejteni, hogy a putyini háború nem a NATO-bővítés következménye, hanem oka annak, ami azt eredményezte, hogy Svédország és Finnország csatlakozásával a szövetség megtorlóbb és ütőképesebb, mint valaha volt.
Szerinte képességei fejlesztése terén a NATO a legutóbbi években hatalmas előrelépéseket tett, de továbbra is nagyon fontos az, hogy minden szövetséges állam teljesítse azt a közös kötelezettségvállalást, hogy a GDP-je legalább 2 százalékát védelemre költse.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
