Jót beszélgetett Orbán Viktor a holland miniszterelnökkel, megkötöttek egy alkut

Mark Rutte és Orbán Viktor még hétfő este találkoztak Brüsszelben, ahol – a sajtóban megjelent információk szerint – abban egyezhettek meg, hogy

• a NATO-főtitkár ígérete szerint Magyarországnak joga lesz visszautasítani az Ukrajnát támogató, a szövetség tagállamainak területén kívül végrehajtott NATO-tevékenységeket;
• cserébe Magyarország támogatja, hogy megválasszák a NATO élére.

Bár magyar oldalról egyelőre nem érkezett hivatalos nyilatkozat az álláspont változásáról, a nemzetközi sajtó szerint ezzel megoldódhat a holland kormányfő egyik legnagyobb problémája. Mint a Financial Times írta, a holland kormányfő azért próbálta ezzel az alkuval elnyerni Budapest támogatását,

A holland NOS.nl hírportál szintén azt írta, hogy a miniszterelnök egyik külügyi szóvivőjének elmondása szerint jó hangulatú beszélgetés zajlott le a felek közt. „Jó és nyílt beszélgetés volt, és a két fél megállapodott abban, hogy a jövőre összpontosítanak” – fogalmazott a holland portál szerint a szóvivő (akit nem neveztek meg). 

Ezért lehet fontos az egyezség 

Rutte kinevezése ellen volt még Románia és Szlovákia, amelyek közül Pozsony épp az Európai Tanács keddi ülése után jelentette ki, hogy úgy döntött, támogatja a holland államfőt. Peter Pellegrini, Szlovákia hétvégén beiktatott új köztársasági elnöke a NOS.nl szerint úgy nyilatkozott, fontos számára, hogy „a kelet- és közép-európai országok jól képviseltessék magukat a védelmi szövetségben”.

Ezzel – és a Magyarországgal kötött háttéregyességgel – együtt úgy tűnik, Rutténak már csak egy országot kell meggyőznie: Romániát, amely egyetlen versenyben maradt kihívóját, Klaus Iohannis román elnököt jelölte a posztra. 

Orbán és Rutte hétfő esti megbeszélése megerősíti Jens Stoltenberg pár nappal ezelőtt tett kijelentését, miszerint elfogadja, hogy Magyarország nem kíván részt venni a NATO ukrajnai erőfeszítéseiben. 

Sokáig ellenezték Rutte jelöltségét a magyar kormány tagjai 

A kormány képviselői többször is arról beszéltek, hogy ellenzik Mark Rutte megválasztását a NATO élére. Május végén Szijjártó Péter külügyminiszter még arról beszélt, hogy a magyar kormány nem támogatja a holland politikus jelöltségét a NATO főtitkári tisztségére.

Ezt akkor még azzal indokolta, hogy az észak-atlanti szövetségben alapvető fontosságú a százszázalékos bizalom, márpedig a holland miniszterelnök korábban Magyarország „térdre kényszerítéséről” beszélt.

Nagyon nehéz elképzelni, hogy egy olyan embert, aki ilyen álláspontot fogalmaz meg és tart fenn, azt egy olyan szervezet élére megválasztjuk, ahol a százszázalékos bizalom alapvető fontosságú. Itt akár meg is kell halni egymásért, ezt olyan embernek kell vezetnie, akiben száz százalékig meg tudunk bízni

– mondta akkor a külügyminiszter. 

Bocsánatkérés nem volt, de a sérelem a múlté 

Mark Rutte holland ügyvivő kormányfő a találkozó után azt mondta, hogy jó hangulatú volt az egyeztetés, és hozzátette, hogy „óvatosan optimista” azzal kapcsolatban, hogy ezek után megkapja Magyarország támogatását a NATO-főtitkári tisztségre történő pályázatához.

Az AFP hírügynökség szerint Rutte azt is szóba hozta, hogy bocsánatot kellett-e végül kérnie Orbántól a korábbi kijelentései miatt (amit a kormány feltételként szabott előzőleg a támogatásáért cserébe). A holland kormányfő azt mondta, hogy Orbán Viktor a találkozón „nem várt bocsánatkérést, és azt mondtam, hogy nyilvánvalóan tudomásul vettem, mi történt Magyarországon a társadalmi reakciók vonatkozásában azzal kapcsolatban, amit néhány évvel ezelőtt mondtam”. Hozzátette: 

Ennyiben hagytuk a dolgot, tudomásul vettük [ami történt], és a jövővel foglalkoztunk.

Az AFP szerint Orbán Viktor a maga részéről azt nyilatkozta: ha Rutte tartja magát a Stoltenberg-féle budapesti megállapodáshoz, akkor megszerezheti a támogatását. „Ha készen áll, hogy támogassa ezt, akkor belevághatunk. Ez a jövőről szól, nem a múltról” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. 

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök [j] és Mark Rutte holland kormányfő tárgyalásuk előtt az Európai Unió nem hivatalos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. június 17-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)