Csaknem négy év, büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztésre ítélt a vlagyivosztoki Pervomajszkij kerületi orosz bíróság nem jogerősen szerdán egy amerikai katonát, aki a vád szerint oroszországi tartózkodása idején meglopta és gyilkossággal fenyegette meg volt orosz barátnőjét – írta meg az MTI.
A 34 éves Gordon Blacket, az amerikai hadsereg törzsőrmesterét május 2-án vették őrizetbe az orosz távol-keleti Vlagyivosztokban, miután viharos körülmények között összeveszett barátnőjével, Alekszandra Vaszcsukkal, akivel még Dél-Koreában találkozott.
Black a vádirat szerint tízezer rubelt (40 ezer forintot) lopott el a nő táskájából, és azzal fenyegette meg a nőt, hogy megöli. A Reuters hírügynökség tárgyalótermi jelentése szerint a bíróság mindkét vádpontban bűnösnek találta, és három év kilenc hónap büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztésre, valamint az ellopott összeg visszafizetésére kötelezte.
Black tagadta, hogy gyilkossággal fenyegette volna meg Vaszcsukot, azt azonban elismerte, hogy elvette a nő pénzét, bár állítása szerint ez kényszerűségből történt. Védőügyvédje várhatóan fellebbezést nyújt be az ítélet ellen. Az ügyészség négy év és nyolc hónap börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottra, míg a védelem minden vádpont alóli felmentését kérte a bíróságtól.
Black törzsőrmesterként a Dél-koreai Köztársaságban lévő Camp Humphreys amerikai légitámaszponton teljesített szolgálatot, ahonnan áprilisban áthelyezési kérelemmel élt a texasi Fort Cavazosba, ám ehelyett engedély nélkül, a hadsereg szabályait megszegve Kínába, majd Oroszországba repült, hogy találkozzon a Dél-Koreában megismert orosz barátnőjével.
Texas államban élő családtagjai szerint a házas, egygyermekes Gordon Black viharos kapcsolatot folytatott Alekszandra Vaszcsukkal. Oroszországban jelenleg legalább egy tucat amerikai állampolgárt tartanak fogva, köztük a The Wall Street Journal riporterét, Evan Gershkovichot, aki a jövő héten zárt ajtók mögött áll bíróság elé kémkedés vádjával.
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség (NATO) főtitkára szerint aggasztó, hogy Oroszország támogatást nyújthat Észak-Koreának nukleáris és rakétaprogramjához – írja az MTI.
Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásait követően tartott közös sajtótájékoztatóján Stoltenberg Washingtonban úgy fogalmazott, hogy Oroszország ukrajnai háborúját Kína, Észak-Korea és Irán segíti, ezek az országok pedig mind a nyugati szövetség bukását szeretnék látni.
Blinken Putyin észak-koreai látogatásában a „kétségbeesés” jelét vélte felfedezni, hogy megpróbálja kapcsolatait erősíteni olyan államokkal, amelyek támogatni tudják ukrajnai háborúját.
Az amerikai külügyminiszter szerint Kína támogatása lehetővé teszi, hogy Oroszország fenn tudja tartani hadiiparát.
Kína biztosítja a Moszkva által importált gépezet 70 százalékát, illetve mikroelektronikai eszközök 90 százalékát. Ennek véget kell vetni
– mondta.
Az oroszországi mozgósítás 2022. szeptemberi bejelentése óta 10 025 büntetőügy érkezett a katonai bíróságokra a szolgálat megtagadása miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az egységből való jogosulatlan távozás miatt 9059, parancsmegtagadás miatt 627, dezertálás miatt 339 ügyet indítottak. A vádlottak száma ezekben az ügyekben 10 085 fő, közülük 8594-et már elítéltek.
A 2022. őszi mozgósítás bejelentéséig az orosz hadseregben gyakorlatilag nem indult büntetőeljárás a szolgálat megtagadása miatt.
Csak 2024 májusában pedig 929 büntetőügy került a bíróságok elé. Ebből 844 esetben volt szó engedély nélküli eltávozásról, 43 esetben parancsmegtagadásról, 42 esetben pedig dezertálásról. Április végén a bíróságok naponta 34-35 ítéletet hoztak ilyen ügyekben. Az ilyen ügyekben a bírák leggyakrabban felfüggesztett ítéleteket hoznak, amelyek lehetővé teszik a parancsnokság számára, hogy a katonákat visszaküldje a frontra.
A Donyeck megyei Torecknél és New Yorknál is áttörést értek el az orosz csapatok kedden – írta a Sztrana.
Ezzel összefüggésben az ukrán vezérkar kedden azt közölte, Toreck irányába komoly tüzérségi előkészületek zajlanak. Az orosz erők öt támadási akciót készítettek elő a térségben, tették hozzá.
A lap arra is emlékeztet, hogy Konsztantyin Maszkovics ukrán katonai szakértő szerint az orosz hadsereg jelenlegi célja, hogy bekerítsék a torecki területet.
A cikkben említett New York természetesen nem azonos az Amerikai Egyesült Államokban található várossal. Az ukrán település elnevezésével kapcsolatban több történet is ismert: ezek egyike szerint a név egy vállalkozótól vagy helyi méltóságtól – aki az Egyesült Államokból érkezett – származik. Egy másik magyarázat szerint a jelenleg Észak-Németországban található Jork városára utal, ahonnan mennonita telepesek érkezhettek korábban Kelet-Ukrajnába.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!