Oleh Aposztol, az Ukrán Fegyveres Erők ezredese, az 95. különálló légideszant rohamdandárának parancsnoka beszélt a front helyzetéről, valamint az oroszok taktikájában és stratégiájában bekövetkezett változásokról – írja az Unian.
A ezredes az ICTV hírműsorában elmondta, hogy dandárja mostanra Kupjanszkból Ternibe költörött.
„Ha abba az irányba vesszük az irányt, ahol a dandárom működik, akkor a kezdeményezés jelenleg a miénk, az ellenség frontálisan harcol, de nem jár sikerrel. Nem titok, hogy az ellenség több mint 2 kilométert haladt Terni mellett, állást foglalt, de kiütöttük onnan. De erre valószínűleg csak egy héttel később jött rá. Ezt a pillanatot látva, elkezdtük fokozni a támadásainkat, de egyetlen embert sem vesztettünk” – fogalmazott.
Az ezredes megjegyezte, hogy az oroszok taktikája a rendelkezésre álló eszközök – drónok, elektronikus hadviselés, légvédelem – függvényében változik.
„A csatatéren egyértelműen a katona végez minden munkát: amennyire motivált, pszichológiailag és erkölcsileg felkészült, és még a harci felkészültség. A siker nagy százaléka azonban a drónokon, ugyanazokon a Lanceteken múlik. Vagy például megjelentek az FPV drónok – mind a mi oldalunkon, mind az övékén. Teljesen másképp kezdünk el mozogni, állásokat szerelünk fel ellenük” – jegyezte meg.
Megjegyezte azt is, hogy a katonák moráljának alapja a harci kiképzés, amelyet folyamatosan kell folytatni, valamint az anyagi-technikai bázis, az oktatók. „A katonának készen kell állnia a harci műveletekre, különösen erkölcsileg és pszichológiailag” – jegyezte meg.
Szerinte az a legfontosabb, hogy a katona lássa, törődnek vele, és nem felejtik el a csatatéren.
„Volt egy ilyen helyzetem, amikor az egyik állást három napra levágták, teljesen körülzárták. Az ellenség különböző oldalról tankkal és gyalogsági harcjárművel rohamozta meg, de sikertelenül. Minden lehetséges eszközzel támogattuk őket, ahogy tudtuk, és a felderítés teljesen felszabadította az állást, egyszerre 3-4 ellenséges állást elpusztítva. Ez az öt hétköznapi srác, akik közül az egyik megsebesült, három napig kitartott. De ez különösen annak köszönhető, hogy hallották a zászlóaljparancsnok hangját, és ez motiválta őket” – mondta az ezredes.
Változások állnak be a lengyelországi ukrán menekültek támogatásában –Lengyelországban egy július 1-jén érvénybe lépett módosítás miatt mostantól azok a háztartások, amelyek menekülteket fogadtak be, már nem jogosultak pénzügyi támogatásra – idézi Maciej Wasik belügyminisztert a Kárpáti Igaz Szó.
A belügyminiszter elmondta, hogy sok visszaélést tapasztaltak a magánlakásokban tartózkodók napi 40 zlotys támogatásánál, ezért ezt a rendszert véglegesen megszüntetik.
Természetesen minden olyan személy, aki nehéz humanitárius helyzetben van, továbbra is kap támogatást, de csak közösségi szálláshelyeken
– közölte Wasik.
A tisztviselő megjegyezte, hogy az új menekülteknek járó 300 zlotyis támogatás kifizetése is megszűnik, mert szerintük már kevés az új menekült és nem indokolja semmi a rendszer fennállását. Ugyanakkor a miniszter megjegyezte, ha újfent rosszabbodna a helyzet Ukrajnában, akkor visszavezetik a támogatásokat.
Lengyelországban április 30-án elfogadtak egy törvényjavaslatot, amely 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítja az ukrán menekültek ideiglenes védelmét az országban.
Egy nagy hatótávolságú, amerikai gyártmányú ATACMS rakéta ép irányítórendszerét zsákmányolhatták el az oroszok – írja a Sky News.
Mint írták, egy – az orosz RIA Novosztyi állami hírügynökség által közzétett – videófelvételen egy ismeretlen személy látható (akinek arcát egy fejfedő takarja), amint egy hadsereg taktikai rakétarendszerének egy részét vizsgálja. A rakéta GPS-vezérlőrendszerének hátulján címkéket mutat, amelyek arra utalnak, hogy a rakéta az amerikai hadsereg egyik alabamai raktárából származik.
A portál megjegyezte, hogy a videót nem tudják megosztani, és a felvétel hitelességét sem lehet igazolni független forrásból. Ám azt írják: amennyiben ez igaz, a hardver megszerzése lehetővé teheti Oroszország számára, hogy tanulmányozza, hogyan vezérlik a rakétákat repülés közben.
A krími Szevasztopol kikötőjének orosz kormányzója szerint Oroszország négy légi célpontot lőtt le a Krím felett – írja a Sky News.
A kormányzó, Mihail Razvozsajev a Telegramon számolt be a történtekről. A lelőtt célpontok (amelyek vélhetően rakéták vagy drónok lehetnek) darabjai állítólag a tengerparti területen és a Szevasztopol agglomerációjához tartozó Balaklava közelében hullottak le.
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 6885 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5312 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja az MTI.
Az orosz Moszkovszkij Komszomolec véleménycikke szerint Zelenszkij gyakorlatilag egyetértett Putyin békejavaslatainak első részével a legutóbbi interjújában. A szerző úgy látja, hogy ennek mentén létrejöhetne egy olyan egyezség, amelyet mindkét fél győzelemként adhatna el utóbb.
A háborús veszteségeket illetően az orosz lap felidézte a kijevi vezetés azon állítását, miszerint Ukrajna veszteségei „tízszer kisebbek, mint az oroszoké”. Ezzel szemben a portál szerint mostanra Zelenszkij is belátta, hogy Ukrajna veszteségei olyan nagyok, hogy lehetetlen meghosszabbítaniuk a háborút.
Mint a lap szerzője írta, az oroszok álláspontja szerint „el kell fogadni a realitásokat, vagyis a luhanszki, donyecki, zaporizzsjai és herszoni területek Oroszországhoz való csatolását”. Szerinte még Zelenszkij számára is „nyilvánvalóvá vált”, hogy minél tovább vár, annál kisebb területek maradnak Ukrajna ellenőrzése alatt, ugyanis a mostani interjúban elmondta, hogy hajlandó tárgyalni Putyinnal (dacára annak, hogy korábban egy elnöki rendeletben kizárta ennek a lehetőségét).
Továbbá azt is figyelemre méltónak vélte a szerző, hogy Zelenszkij ebben az interjúban már nem beszélt az 1991-es határokról sem. Véleménye szerint mindezek tükrében létrejöhet egy fegyverszünet, amely – „némi túlzással” – úgy nézhetne ki, hogy „Oroszország új területeket kap, Ukrajna többi része pedig csipkés bugyikat és NATO-bázisokat”.
És ami a legfontosabb, hogy mindezt a konfliktus mindkét oldalán »győzelemként« lehet elkönyvelni. A modern világ úgy van berendezve, hogy még a teljes kudarcot is diadalként lehet feltüntetni a közvélemény előtt. És a politikusok számára csak ez számít – hogy a helyzetet hogyan nevezik meg és mutatják be
– összegezte véleményét a Moszkovszkij Komszomolec szerzője.
Kedves olvasóink!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!