Az amerikai elnökjelöltekkel ellentétben a most 75 éves NATO kitűnő formában van

Jelen helyzet persze minden, csak nem ünnepi, bár valószínű apróbb ünnepség keretében azért megemlékeznek a résztvevők az évfordulóról – mondta az Index megkeresésére Gyarmati István. A biztonságpolitikai szakértő felhívta a figyelmet, hogy a sokszor temetett, feleslegesnek tartott katonai, védelmi tömb manapság megint a világ legfontosabb nemzetközi szervezetévé lépett elő, legalábbis Európában, de Észak-Amerikában is.

A legfontosabb témák közül minden bizonnyal terítéken lesznek a jelen legakutabb geopolitikai kihívásai, tehát a közel-keleti helyzet, Észak-Korea, a Kína jelentette kihívás és az orosz veszély. Gyarmati István szerint veszélyként hivatkoznak a háborús konfliktusra, míg kihívásként kezelik az olyan helyzetet, ahol arra törekszenek, hogy a nézeteltérés ne alakuljon át fegyveres konfliktussá. Kína sok területen „kihívja” a Nyugatot, így a gazdasági és mostanában már katonai területen is, akár a Dél-kínai-tengeren történtekre, akár Tajvanra gondolunk.

Sűrű napirendje lesz a csúcsnak

A biztonságpolitikai szakértő – bár sűrű programot feltételez az idei csúcson – mégsem számít drámai döntésekre, így nem valószínű, hogy Ukrajnát felveszik a NATO-ba. Ezzel együtt valószínűleg megerősítik azokat a struktúrákat, amelyek Ukrajna folyamatos támogatásához szükségesek. E mögött pedig az húzódik meg, hogy ha mégis Donald Trumpot választják meg novemberben elnöknek, aki nem olyan elkötelezett Ukrajna támogatásában, mint a jelenlegi elnök, akkor se maradjon eszközök nélkül a katonai szervezet. 

Valószínűleg folytatják a tavaly Vilniusban hozott döntéseknek megfelelően a regionális terv végrehajtását. Ez három régiót érint, Észak-Európát, Közép-Európát és a dél-keleti-NATO területeket. Mindezek megerősítésére létrehoznak Wiesbadenben egy új parancsnokságot. Az ezzel kapcsolatos hadműveleti szintű tervek is készülnek, sőt még hadgyakorlatokat is rendeztek, nemrégiben Magyarország területén is tartottak egyet, csak erről nem sok szó esett – emlékeztetett Gyarmati István. A hadgyakorlaton egyébként egy esetleges orosz támadás elhárítása volt a feladat.

Megtartják az Észak-Atlanti Tanács ülését is, amely maga a döntéshozatali szerv. Általában nagyköveti szintű, de lehet miniszteri, vagy mint éppen most történik majd, állam- és kormányfői szintű is. Gyakorlatilag itt hozzák meg azokat a legfontosabb döntéseket, amelyeket a csúcs végén kommunikál a főtitkár. Emellett ugyancsak összeül majd a NATO–Ukrajna Tanács, amelynek feladata folyamatosan felmérni Ukrajna védelmi szükségleteit és kísérletet tenni azok előteremtésére a tagállami készletekből.

Gyarmati István egyébként nem tartja valószínűnek, hogy bármelyik NATO-tagállam úgymond „bevonódna” az ukrajnai konfliktusba. Azt biztosan tudjuk, hogy NATO-országok fognak küldeni csapatokat – nemzeti zászlók alatt –, de ezek nem harcoló alakulatok lesznek. Magyarország már Stoltenberg főtitkár júniusi budapesti látogatásakor jelezte, hogy ebben nem akar részt venni. Erre egyébként joga van Magyarországnak, mint tagállamnak a NATO alapító dokumentuma, az 1949-es washingtoni szerződés alapján.

Magyar részvétel

A csúcstalálkozón Magyarországot Orbán Viktor képviseli, aki már korábban megérkezett az amerikai fővárosba. Az előző héten ugyanis váratlanul elutazott Kijevbe és négyszemközti tárgyalásokat folytatott az ukrán elnökkel. Ez volt az első megbeszélésük az ukrajnai háború kezdete óta.

Ezután a magyar kormányfő Moszkvába repült, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta, és vele – vélhetően – az ukrajnai háború lehetséges lezárásáról is szót váltottak. Ezt követte a magyar miniszterelnök váratlan útja Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping államfővel tárgyalt, majd onnan indult a jubileumi NATO-csúcs helyszínére.

A moszkvai találkozót követően egyébként a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy 

Vlagyimir Putyin nem üzent sem Joseph Biden amerikai elnöknek, sem pedig a NATO-csúcs többi résztvevőjének Orbán Viktor magyar miniszterelnökön keresztül."

Dmitrij Peszkov ugyanakkor méltatta a magyar miniszterelnök béke-erőfeszítéseit.

(Borítókép: A  NATO 75. évfordulóját ünneplő rendezvényen a washingtoni Andrew W. Mellon Auditoriumban. Egyesült Államokban 2024. július 09-én. Fotó: Celal Gunes / Anadolu / Getty Images)