Az orosz erők keddre virradó éjjel újabb dróntámadást hajtottak végre az ukrán főváros, Kijev környéke ellen. A légvédelem által lelőtt egyik Sahíd drón roncsai egy családi ház udvarára hullottak, ahol kigyulladt a tarló, és gazdasági épületekben keletkeztek károk – közölte Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai közigazgatás vezetője a Facebookon.
A tisztségviselő hozzátette, hogy lakott területeken kívül lehulló roncsokat is rögzítettek. „A polgári és létfontosságú infrastrukturális létesítmények nem sérültek meg” – összegezte Kravcsenko.
Az ukrán légierő a Telegramon arról tájékoztatott, hogy kedden az orosz hadsereg által Ukrajna ellen indított két Sahíd csapásmérő drón „áttévedt” Belaursz területére. Ezt a belorusz katonai aktivitást figyelő Hajun portálon is megerősítettek.
Pavlo Narozsnij katonai elemző szerint az orosz fegyveres erőknek legalább 70 ezer katonát kellene felvonultatniuk a Szumi régió megtámadásához – írja a Focus ukrán hírportál.
Megjegyezte, hogy „mindenki fél” az orosz megszállók támadásától Szumi területen, azonban egy ilyen hadművelet előkészítése és megtervezése nem olyan egyszerű Oroszországnak.
Ahhoz, hogy a Szumi területen támadhassanak, össze kell állítaniuk egy csoportot. És ez nem egy kis csoport. Körülbelül 70 ezer harcosról beszélünk
– hangsúlyozta a szakértő.
Szerinte egy ekkora csapatot teljesen lehetetlen észrevétlenné tenni és mozgatni.
„Képzeljük el, hogy két járási központ lakossága mondjuk 10 faluban bújik el egymás elől. Ez irreális. Rengeteg felszerelés lesz náluk, üzemanyagot és élelmet hoznak nekik. Vagyis nagy lesz a mozgolódás” – magyarázta Narozsnij.
Tisztázta, hogy a vonatkozó akciókat műholdak rögzítenék, amelyek azonnal kikerülnének a közösségi médiába, így azt nem lehet titokban végrehajtani.
Ha valahol a frontvonal valamelyik részén ilyen csoportot alkotnak, több mint biztos vagyok benne, hogy abban a pillanatban megkezdődnek a tárgyalások az adott csoport elleni csapásról
– mondta az elemző.
Szerinte elméletileg a csoport elleni támadással megakadályozható lenne egy ellenséges offenzíva. Pavlo Narozsnij arról biztosított mindenkit, hogy Ukrajna engedélyt kapna egy ilyen csapás megindítására.
Vlagyimir Putyin a T–90M harckocsit „a világ legjobb harckocsijának” nevezte, azonban az éles helyzet megmutatta a tank sebezhetőségét és hiányosságait – írja a Focus ukrán hírportál.
Mint a lap írja, az orosz hadsereg már a századik T–90M típusú harckocsit veszítette el a teljes körű háború kezdete óta. A szerző szerint „az orosz propagandisták előszeretettel dicsérik és eltúlozzák a harckocsi jellemzőit”.
Most már kijelenthetjük, hogy a T–90M a világ legjobb harckocsija. Amint pozícióba kerül, annyi. Ott már nincs mit tenni. Ez a leghosszabb hatótávolságú, legpontosabb és legvédettebb
– fogalmazott Vlagyimir Putyin még 2023 júniusában.
Az Oryx projekt, amely az Orosz Föderáció Védelmi Erőinek és Fegyveres Erőinek veszteségeit számolja ki fotó- és videófelvételek alapján, arról számol be, hogy a T–90M veszteségei meghaladták a százat, a valódi veszteségek azonban nagyobbak lehetnek, mivel a felvételek nem rögzítik mindegyiket.
Ami a veszteségek részleteit illeti:
Litvánia hőerőművet ajándékoz Ukrajnának – közölte hétfőn az Ignitis litván állami energiaszolgáltató.
A tájékoztatás szerint az Ignitis le fog bontani egy használaton kívüli hőerőművet, amelynek berendezéseit teljes egészében átadja Ukrajnának.
Mindez egy 50 millió eurós (19,5 milliárd forint) támogatási program része, amelyben négy litván állami energetikai cég vesz részt a balti ország energiaügyi minisztériumának tájékoztatása szerint.
Oroszország az utóbbi időben fokozottan támadja Ukrajna energetikai infrastruktúráját, áramkimaradásokat okozva.
A szóban forgó, szovjet időkben épült vilniusi hőerőmű 360 megawatt áram és 603 megawatt hőtermelésre képes. Kilenc éve ugyan üzemen kívül helyezték, de berendezéseit működőképes állapotban tartották.
A Pentagon szóvivője, Pat Ryder vezérőrnagy szerint az Egyesült Államok továbbra is tart az orosz–ukrán háború kiszélesedésétől, ezért nem törli el a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták ukránok általi használatára vonatkozó korlátozásokat – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ryder emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban engedélyezte az amerikai lőszerek használatát a határon kívüli megtorló intézkedésekre és védelmi csapásokra, de hangsúlyozta, Washington álláspontja nem változott a nagy hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatban.
Szerintem fontos megérteni, hogy nem akarunk nem kívánt következményeket látni, olyan eszkalációt, amely ezt a konfliktust egy szélesebb körűvé változtathatja, amely túlmutat Ukrajna határain. Úgy gondolom, hogy ezt mindannyiunknak meg kell fontolnunk és nagyon komolyan kell vennünk
– mondta Ryder.
Hangsúlyozta, hogy „a potenciális eszkaláció szempontjából” kell megvizsgálni a másodlagos és harmadlagos következményeket, ha Oroszországon belüli célpontokat érnek el, aminek nem feltétlenül lesz stratégiai hatása.
Ugyanakkor biztosította, hogy az USA soha nem becsüli alá azt a fenyegetést, amelyet Oroszország jelent Ukrajnára nézve, ezért továbbra is együttműködik Kijevvel, hogy az ukrán hadsereg rendelkezzen mindennel, amire szüksége van szuverén területe és népe védelméhez.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!