Az ukránok háromnegyede (75 százaléka) zárt határokat, vízumot és vámot szeretne Oroszországgal, míg csupán 12 százalék szeretné, ha az országok barátságban élnének tovább, nyitott határokkal, vízum és vám nélkül – derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) február 17–23-án és május 16–22-én végzett felméréséből – amelyet az Interfax szemlézett.
Megjegyzik, hogy 2013-ban ezek az arányok 15 százalék, illetve 70 százalék voltak, és a válaszadók 12 százaléka szerette volna, ha egy államban egyesülnének (jelenleg a megkérdezettek 0,3 százaléka gondolja így).
Jelenleg az ukránok 94 százaléka negatívan vagy kritikusan viszonyul Oroszországhoz, míg mindössze 5 százalékuk pozitívan vagy semlegesen. Oroszország lakosait a megkérdezettek 80 százaléka negatívan vagy kritikusan, 6 százalékuk pozitívan vagy semlegesen ítéli meg, 14 százalék pedig bizonytalan.
Megjegyezzük, hogy 2022 februárjában, a teljes körű invázió előtt az ukránok 34 százaléka viszonyult jól Oroszországhoz, 2021 novemberében pedig 75 százalékuk mondta, hogy jól viszonyul az egyszerű oroszokhoz, Oroszország lakosaihoz.
Az ukránok túlnyomó többsége el akar szakadni Oroszországtól és az oroszoktól. 2020-ban az ukránok 57 százaléka hitt abban, hogy a jövőben Ukrajna képes lesz normalizálni a kapcsolatokat Oroszországgal, de most már nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ukránok túlnyomó többsége nem akar semmit sem kezdeni Oroszországgal és az oroszokkal, és még sokáig ellenségként fogja őket látni
– nyilatkozta Anton Grusetszkij, a KIIS ügyvezető igazgatója.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország megpróbálja egymás kölcsönös vádaskodását szítani, hogy az ukránokat egymás ellen fordítsa. „Az ukránok még mindig tudatában vannak az Oroszország által jelentett egzisztenciális fenyegetésnek (egy nemrégiben végzett felmérés szerint a többség megérti ezt, beleértve azt a 60%-ot, aki szerint Oroszország el akarja pusztítani az ukrán nemzetet, vagy fizikai népirtást akar elkövetni), bár bizonyos negatív tendenciák is megfigyelhetők a közhangulatban. Véleményünk szerint a hatóságoknak, az újságíróknak, a civil társadalom aktivistáinak és az egyszerű polgároknak a befogadó értelmezésekre kellene összpontosítaniuk, amelyeknek a modern ukrán polgári nemzet világképének alapját kellene képezniük” – mondta Grusetszki.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 6423 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5447 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – olvasható a közleményben.
A hatból három frontszakaszon nyomultak előre az orosz erők az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, miközben három ellenrohamot vertek vissza – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem kétezer katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok, haditechnikai eszközök között említett meg egy rakétatüzérségi és tíz tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, hét páncélozott harcjárművet – köztük egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet –, egy horvát RAK-SA–12-es sorozatvetőt, két lengyel Krab, egy amerikai M109-es Paladin és egy brit Braveheart önjáró, valamint öt amerikai M777-es, egy M198-as és három brit FH–70-es vontatott tarackot, két francia HAMMER irányított légibombát, két amerikai HIMARS-rakétát, továbbá 59 légi drónt.
Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta több mint 16 600 harckocsit és páncélozott harcjárművet veszítettek. A TASZSZ állami hírügynökség orosz katonai forrásokra hivatkozva közölte, hogy a hét elején Kijevben orosz rakétacsapás érte az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetési pontját. A közlés szerint több tiszt életét vesztette, a szolgálat parancsnokának első helyettese pedig megsebesült.
A moszkvai katonai tárca bejelentette, hogy a szembeálló felek az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével szerdán 95–95 hadifoglyot cseréltek ki. A legutóbbi csere június 25-én történt, akkor 90 orosz katona tért haza.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők katonapolitikai főcsoportfőnökségének helyettes vezetője, a Csecsenföldön felállított Ahmat különleges alakulat parancsnoka a Pervij Kanal tévécsatornán kijelentette, hogy
szerinte a „különleges hadművelet” az év végére befejeződik, és ehhez minden előfeltétel megvan.
Alaudinov szerint Kijev megértette, hogy „a háborút már elvesztette”.
Megfogadta, hogy meg fogják találni és az általuk elkövetett bűncselekménnyel arányos módon meg fogják büntetni az Azov ukrán alakulat azon tagjait, akik videóra vették, ahogy agyonlőnek egy fegyvertelen orosz katonát.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Cerkovnoje község közelében egy fiatal házaspár életét vesztette, miután egy ukrán pilóta nélküli repülőszerkezet csapást mért a személyautójukra. Herszon megyében, a Dnyeper bal partján egy civil meghalt, további hat pedig megsebesült ukrán tüzérségi tűz következtében.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!