Ukrajna azt tervezi, hogy „határozatlan ideig” megtartja az oroszországi Kurszki terület elkobzott területeit, miközben megpróbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt – idézi a The Kyiv Independent Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az NBC Newsnak adott interjúját.
A kurszki hadműveletet a „háború befejezésének egyik szakaszaként” jellemezte, mondván, hogy az Ukrajna második békecsúcsához kapcsolódik.
„Egyelőre szükségünk van rá” – mondta az ukrán elnök, utalva az Oroszországban elfoglalt területekre.
Ukrajna Olekszandr Szirszkij főparancsnok jelentése szerint a behatolás óta több mint 1290 négyzetkilométert és 100 települést tart az ellenőrzése alatt, ráadásul az ukrán katonák állítólag több mint 600 orosz foglyot is ejtettek.
Nincs szükségünk a földjükre. Nem akarjuk az ukrán életmódunkat oda vinni
– hangsúlyozta ugyanakkor Zelenszkij az interjúban, hozzátéve, hogy csak a győzelmi terv részeként diszponálnának a területek felett. A győzelmi tervről elmondta még, hogy azt szeptemberben fogja bemutatni az Amerikai Egyesült Államoknak.
A keddi Kína–Afrika-csúcstalálkozó előestjén Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök támogatását fejezte ki Hszi Csin-ping kínai elnök orosz–ukrán háborúval kapcsolatos békejavaslatával kapcsolatban, emellett felszólították a feleket, hogy kezdjenek béketárgyalásokba. Így ő a második, ezelőtt Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök értett egyet a kínai államfővel – írja a Kommerszant.
A lap szerint a dél-afrikai elnök azt mondta, hogy a békejavaslat a tárgyalások mellett három fő pontra hívja fel a háborús országok figyelmét:
A szeptember 4. és 6. között, Pekingben megrendezésre kerülő találkozó előtt Ramaphosa azt mondta, hogy a két ország között hatalmas a politikai egyetértés, és „mély, hagyományos barátság” van. A vezetők azt is kiemelték, hogy az atomfegyvereket egyik fél sem vetheti be, el kell kerülni a nukleáris válságot.
A kínai (vagy ahogy most már emlegetik, kínai–brazil) béketerv kezd az egyedülivé válni, ugyanis egyre többen, a kínai külügyminisztérium szerint már 110 ország reagált pozitívan a felsoroltakra. Volodimir Zelenszkij viszont úgy gondolja, Kína valójában nem javasol semmit, csak politikai nyilatkozatot tett. Ennek ellenére engedélyezte egy békecsúcs összehívását az utóbbi hónapokban, ahová Oroszországot is meghívhatják.
Szeptember 3-án orosz légicsapások rongálták meg a felsővezetékeket a zaporizzsjai atomerőmű környékén. Az áramfejlesztő központot 2-án is támadás érte, jelenleg más vezetékek bevonásával látják el – írja a The Kyiv Independent.
Ha további támadások érik a vezetékeket, vészhelyzet alakulhat ki a külső ellátás elvesztése miatt, amire szükség van, hogy a reaktorokat hűteni tudják
– közölte az ukrán Enerhoatom állami vállalat. Az ukrán szakértők egyelőre nem tudják megkezdeni a javítási munkálatokat a folyamatos orosz ágyúzás miatt.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője nemrég Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel, hogy a kurszki és a zaporizzsjai atomerőműről beszéljenek. Amikor felmérte az utóbbi áramfejlesztő állapotát, azt mondta, az augusztus 17-i dróntámadás nem okozott súlyos kárt, viszont a nukleáris reaktorok megvédése a legfontosabb feladat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!