Nincs egy nyugodt éjszaka sem, az oroszok Harkivot támadják
-
Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan Ukrajna számára megszabott korlátozásokon Kijev sürgetései ellenére sem – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban.
A német kormány rakéták mélyen orosz területre való kilövését megakadályozni hivatott, „számomra nagyon világos” döntéseket hozott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban – jelentette ki Scholz közvetlenül azelőtt, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van” – tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba.
Olaf Scholz 2024. szeptember 22-én New York-banFotó: David Dee Delgado / ReutersAz ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.
Az MTI szerint a Németország által már leszállított fegyverek közül jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II rakétavető rendelkezik. Az 56 kilométeres hatótávval rendelkező Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek a harkivi hadműveletben.
Vita folyik a nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazásáról
Nagy hatótávolságú precíziós fegyverek szállítását Ukrajnának azonban Scholz már több alkalommal is kizárta – függetlenül a NATO-szövetségesek döntéseitől. A kancellár elutasítja a német Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer, arra hivatkozva, hogy ez „az eszkaláció nagy kockázatával járna”. A felmérések szerint a németek többsége is ellenzi a rakéták küldését.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország viszont már szállított Kijevnek 300 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Ezekben az országokban jelenleg vita folyik arról, hogy általánosan engedélyezni kellene-e ilyen fegyverek alkalmazását orosz területen lévő célpontok ellen. A téma megvitatása szerepel Volodimir Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök e héten esedékes washingtoni találkozójának napirendjén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek bevetését mélyen orosz területen lévő célpontok ellen.
-
Járőrözés közben figyeltek fel öt férfira a határőrök a kárpátaljai Fertősalmás közelében, akik az ukrán–román határszakasz közelében tartózkodtak – írja a Kárpáti Igaz Szó. A szögesdróttól 500 méterre sikerült útjukat állni.
A férfiak bevallották, hogy törvénytelen módon szerették volna elhagyni Ukrajnát.
Okmányaik alapján megállapították, hogy valamennyien kárpátaljai lakosok. A férfiakat a határőrség parancsnokságára vitték, ahol eljárást indítottak ellenük. Az illegális határátlépési kísérlet miatt a bíróság később hoz döntést az ügyükben.
-
Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 5304 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4806 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
-
Ukrajna az elmúlt évben több mint 200 oroszországi katonai létesítményt semmisített meg vagy rongált meg drónokkal – írja a The Kyiv Independent.
Az ukrán drónok több mint 1000 kilométert repülnek, elérik Murmanszk és a Volga régiót, orosz olajfinomítókat és repülőtereket pusztítanak el
– fogalmazott Rusztem Umerov védelmi miniszter. Hozzátette, hogy az ukrán erők célpontjai között voltak irányítóközpontok, repülőterek, hajók, légvédelmi rendszerek és orosz katonai bázisok is egyaránt.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Olyan kijelentést tett a holland védelmi miniszter, aminek minden ukrán örülhet,
- Az ukrán csapatok újabb helyen törték át az orosz határt,
- Kíméletlen csapás érte Zaporizzsját, ismét civilekre támadt az orosz hadsereg,
- Elindult az Egyesült Államokba Zelenszkij, hamarosan eldőlhet a háború sorsa,
- Ukrajna hónapokon belül NATO-tag akar lenni, Zelenszkij szerint minden az Egyesült Államokon múlik.
Tartsanak velünk ezúttal is!