Akár karácsonyra megbukhat a német kormány

Annak ellenére, hogy szeptember 22-én a párt bástyájának számító Brandenburgban győzött az SPD, nehéz hónapok várnak a kancellárjukra, Olaf Scholzra.

Az SPD ugyanis Brandenburgban nem Scholz miatt, hanem ellenére múlta felül a tartományban a közvélemény-kutatásokat egész nyáron vezető szélsőjobboldali Alternative für Deutschlandot (AfD). Az SPD kampányát a helyben népszerű miniszterelnöke, Dietmar Woidke köré építette, miközben a kampány során a kancellár nevét nem is igazán említették – az egyébként a tartományban élő Scholzot még arra is megkérték, hogy ne vegyen részt aktívan a kampány során.

A német egyesítés óta nem túl gyakori, hogy egy regnáló párt ne a kancellárjával fusson neki a választásoknak, azonban Scholz támogatottsága negatív rekordokat dönt időről időre, miközben kormányának népszerűségéről sokat elmondó adat, hogy az EP-választásokon a három pártból álló koalíció, a szociáldemokrata SPD, az ökobaloldali Zöldek, valamint a fiskálisan konzervatív, liberális FDP összesen nem kapott annyi szavazatot, mint az azt megnyerő jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU pártszövetsége.

Emiatt Scholz nehéz helyzetben találta magát. Hiszen nemcsak az ő és az SPD, hanem a koalíció jövője is hajszálon múlik – a Zöldeknél már egyre többen nyilatkozzák névvel a sajtónak, hogy a kormánypártok közötti különbségek feloldhatatlanok, míg az FDP egyik alelnöke, Wolfgang Kubicki már arról beszélt,

ebben az ütemben nem hiszem, hogy ez a koalíció karácsonyig kihúzza.

Emiatt sokan azt sem tartják kizártnak, hogy akár előrehozott választás jöhet, ugyanakkor abban a jelenlegi kormánypártok egyáltalán nem érdekeltek.

Egy kaotikus kormányzás végórái

Hiába várták a németek a Merkel-éra után a pártok klasszikus színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett kormányt, a pártok közötti ideológiai különbségek és egymással ellentétes ígéretei miatt sosem működött igazán jól és többször is inkább a pártok közötti konfliktusokról, mintsem közös álláspontjuktól volt hangos a sajtó.

Ugyanis míg az SPD és a Zöldek egy erősebb államot szorgalmaznának, ami erős szociális védőhálóval tesz a társadalmi igazságosságért és a környezetvédelemért, addig a fiskálisan konzervatív FDP ennek az ellenkezőjét vallva a kis államban hisz kevesebb szabályozással, alacsonyabb adóval és jóval kevesebb szociális kiadásokkal.

Az FDP pártelnöke, a szövetségi kormányban pénzügyminiszteri posztot betöltő Christian Lindner emiatt többször is összeszólalkozott koalíciós partnereivel, leginkább az alkancellári posztot betöltő zöld Robert Habeckkel, mivel Lindner nem igazán akart pénzt adni a zöldpolitikus programjaira, mert a tárcavezető inkább az államadósságot akarta mérsékelni, olykor akár éles kiadáscsökkentésekkel.

Azonban nem kizárólag Habeck és Lindner között volt konfliktus, hanem az FDP és az SPD között is – ez pedig jól látszódott például a 2024-es költségvetés kapcsán kialakult vitákon, mivel Lindner nem akart sem az egészségügyre, sem pedig a hadseregre több pénzt költeni, mint korábban, míg az SPD igen.

Ugyanakkor Lindner nem kizárólag ideológiai meggyőződése miatt próbálta fékezni koalíciós partnereinek költését, hanem ennek politikai okai is voltak.

Míg a 2021-es választásokon a párt 11,4 százalékot ért el, jelenleg épp az ötszázalékos küszöb határára mérik a kutatások – olykor felette, olykor alatta. 2021 óta pedig összesen hét (!) tartományi parlamentből esett ki a párt a gyenge szereplése miatt, így Lindner a koalíciós partnereivel felvállalt konfliktusokkal próbálta meg csökkenteni az esést. Ezek néha be is váltak, például amikor a gázbojlerek ügyében vagy az uniós szinten már letárgyalt belső égésű motorok 2035-ös kivezetése kapcsán sikerült a párt terveit kiharcolnia.

Ugyanakkor ez továbbra sem állította meg a párt zuhanását, emiatt már korábban is felmerült, hogy akár kilépnének a kormányból, azonban a jövő évi választáshoz közeledve ez már nem kizárólag elméleti felvetés, hanem valódi terv is.

Az FDP a pártot, az SPD a kormányrudat szeretné megmenteni

Az SPD-nél is az FDP távozásával számolnak, és jelenleg a két párt a háttérben azon dolgozik, hogy a másik húzza meg a ravaszt: míg az SPD azt szeretné, hogy az FDP önként távozzon a kormányból, addig az FDP abban érdekelt, hogy ne ők hozzák meg a döntést, hanem tegyék ki őket a kormányból – az FDP javára ugyanis utóbbi, az SPD számára pedig előbbi válna narratíva szempontjából.

Lindner a brandenburgi tartományi választás után – ahol a pártja az egy százalékot sem érte el – hétfőn arról beszélt, a koalíció sorsát ezen szeptemberi döntések fogják meghatározni, ugyanakkor a már korábban említett alelnöke, Kubicki ugyanekkor arról beszélt, hogy szerinte már karácsonyra megbukhat a közlekedésilámpa-koalíció.

Azonban a jövő évi választás miatt a pártok egyre kevésbé hajlandóak a kompromisszumokra, mivel inkább a saját bázisaik felé próbálnának nyitni, hogy lehetőleg minél jobb eredményt érhessenek majd el – Lindner ezért pártját, az SPD pedig Scholzot hátrahagyva a kormányrudat szeretné megmenteni.

Emiatt Scholz egyre nehezebb helyzetben van és egy ördögi körbe került: kormánya és személye népszerűtlen, mert nem tud sok német bajával mit kezdeni és a koalíción belüli dinamika kaotikus. Emiatt az SPD a Joe Biden-kártyát előrántva azt tervezi, hogy a kancellár helyett a népszerű védelmi miniszter, Boris Pistorius lenne a kancellárjelöltjük, hogy a jövő évi választásokon labdába rúghassanak a nem igazán a karizmájáról híres Friedrich Merz és az általa vezetett CDU/CSU pártszövetséggel szemben.

Ezek miatt nem valószínű, hogy Scholz megmentheti a listavezetői pozícióját az SPD-ben, és ahogy az FDP kormányból való kilépése, úgy Scholz lecserélése is immáron nem csak elméleti felvetés, hanem a jövő terve.

Amennyiben a 2025-ös költségvetést nem sikerülne elfogadnia a pártoknak, akkor akár fel is oszlathatják a Bundestagot és előrehozott választások jöhetnek, ugyanakkor azzal jelenleg sem az SPD, sem az FDP nem járna jól, hiszen támogatottságuk 2021-hez képest jócskán elmarad. Ráadásul amennyiben a költségvetést nem szavazzák meg, akkor az SPD a rövid idő miatt kénytelen lenne Scholzcal nekivágni a szövetségi választásoknak, amit a párt szeretne elkerülni.

(Borítókép: Olaf Scholz és Christian Lindner 2023. december 13-án Berlinben. Fotó: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images)