Antony Blinken amerikai külügyminiszter aggodalmának adott hangot és ellentmondásosnak nevezte Vang Ji kínai külügyminiszter az orosz védelmi iparnak nyújtott kínai támogatását, miközben Peking korábbi álláspontja az volt, hogy a békét keresik Ukrajnában – írja a Kyiv Independent.
A New York-i ENSZ-közgyűlésen lezajlott találkozójukon Blinken bírálta Kína „veszélyes és destabilizálót okozó akcióit” a Dél-kínai-tengeren, és hangsúlyozta, hogy javítani kell a katonáik közötti kommunikációt is.
Egy sajtótájékoztatón Blinken elmondta, hogy ő és Wang megvitatták azokat a stratégiákat, amelyek megfékezhetik a kábítószer beáramlást az Egyesült Államokba, és foglalkoztak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatokkal.
Blinken kiemelte, hogy az Oroszországból importált szerszámgépek mintegy 70 százaléka és a mikroelektronika 90 százaléka Kínából és Hongkongból származik. Ez anyagilag segítette Moszkvát a háború állandósításához szükséges rakéták, páncélozott járművek és lőszerek előállításában.
Tehát amikor Peking azt mondja, hogy egyrészt békét akar, a konfliktus végét akarja látni, másrészt megengedi vállalatainak, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek valójában segítik Putyinnak folytatni az agresszív harcot, ez valahogy nem áll össze
– mondta Blinken.
Wang szerint azonban országának az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja mindig is a tárgyalásokon keresztüli béke szükségessége volt.
Harmadik világháborút jelentene egy Belarusz elleni támadás – jelentette ki pénteken Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a minszki Informatikai és Rádióelektronikai Állami Egyetem hallgatóinak tartott beszédében.
A BelTa fehérorosz hírügynökség szerint Lukasenka hazája elleni konkrét támadási tervekkel vádolta a NATO-t, és atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött egy tényleges támadás esetében.
Az amerikaiak és a lengyelek már felsorakoztak a határon, különösen a lengyel határ mentén. Tudjuk, hogy a lengyel vezetés már a kezét dörzsöli
– idézi a belorusz vezetőt az MTI.
Úgy fogalmazott, hogy felkészültek erre az eshetőségre, és haladéktalanul reagálni fognak, ha bekövetkezik egy támadás. Mivel pedig atomcsapásra a NATO is válaszolhat saját atomfegyvereivel, ez oda vezethet, hogy Oroszország a teljes arzenálját beveti – fejtegette. Hozzátette, hogy ilyen jellegű eszkalációra a Nyugat nincs felkészülve.
Fehéroroszország nem atomhatalom, de engedélyezte 2023 vége óta, hogy a vele szövetséges Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket állomásoztasson a területén. Lukasenka áprilisban több tucat atomtöltetről beszélt.
Minszk nukleáris töltet hordozására képes Iszkander ballisztikus rakétákkal is rendelkezik, s Szu–25 típusú harci repülőgépei is képesek atomfegyverek indítására.
A Fehéroroszország területére telepített taktikai atomfegyverek feletti parancsnokságot ugyan orosz erők látják el, de Lukasenka már a fehérorosz katonai doktrínába is beépítette a nukleáris fegyverek bevetésének lehetőségét.
Lukasenka most köszönetet mondott orosz hivatali partnerének, Vlagyimir Putyinnak az orosz nukleáris doktrína módosításáért. Putyin két napja jelentette be, hogy Oroszország a nemzetközi biztonsági helyzethez igazította doktrínáját. A módosítás alapján növekszik a lehetősége annak, hogy nyugati atomhatalmak (Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia) orosz ellencsapás célpontjává válhatnak, ha támogatják atomfegyverrel nem rendelkező országok Oroszország elleni agresszióját.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!