Rendkívül érzékeny ügyben kapott határozott felszólítást Moszkva

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index szombati hírösszefoglalója

Index
2024.10.05. 10:06
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Pénteken késő este az oroszok cirkálórakétákkal támadták meg a dél-ukrajnai Mikolajivot – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A Mikolajivi Területi Katonai Adminisztráció tájékoztatása szerint az orosz támadás péntek este 22:27-kor egy infrastrukturális létesítményt ért a városban.

    Az előzetes adatok alapján Oroszország X–59/X–69 típusú cirkálórakétákkal vette célba Mikolajivot, de személyi áldozatok nem voltak.

    Korábban, 14:15-kor az orosz csapatok tüzérségi tűzzel lőtték a Mikolajiv melletti Halitcinivka település nyílt területét.

  • Egy ukrán rakétacsapás több mint 20 katonát, köztük hat észak-koreai tisztet ölt meg az oroszok által megszállt Donyeck  közelében – írja az Ukrajinszka Pravda az Interfax-Ukrajina hírügynökségre hivatkozva.

    A lap szerint az észak-koreai tisztek konzultációra érkeztek orosz kollégáikkal Ukrajna megszállás alatt álló területére. Úgy tudni, további három észak-koreai katona sebesült meg a támadásban.

    Az orosz közösségi médiában megjelent beszámolók szerint a rakétacsapás előtt az oroszok az észak-koreai katonáknak éppen a katonai személyzet támadásra és védelemre való kiképzését mutatták be.

  • Pénteken az ukrán hadsereg 1280 orosz katonát semlegesített és 72 tüzérségi rendszert semmisített meg – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A lap által közölt információk szerint az összes orosz harci harci veszteség a 2022.február 24-től ta 2024. október 5-ig tartó időszakban a becslések szerint a következő volt:

    • személyzet – 659 220 (+1 280) fő,
    • tank – 8916 (+8) egység,
    • páncélozott harcjárműve – 17 658 (+31) egység,
    • tüzérségi rendszerek – 19 037 (+72) egység,
    • rakéta-sorozatvető – 1216 (+4) egység,
    • légvédelmi rendszer – 970 (+5) egység,
    • repülőgép – 368 (+0) egység,
    • helikopterek – 328 (+0) egység,
    • operatív és taktikai szintű drónok – 16529 (+35),
    • cirkálórakéták ‒ 2613 (+0),
    • hajók/csónakok ‒ 28 (+0) egység,
    • tengeralattjárók – 1 (+0) egység,
    • gépjárművek és tartálykocsik – 25 905 (+85) egység,
    • speciális felszerelés ‒ 3344 (+11).
  • Az orosz légvédelmi erők az éjszaka 10 ukrán drónt semmisítettek meg a Belgorodi, a Voronyezsi és a Kurszki területek felett – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

    Az elmúlt éjszaka folyamán 10 ukrán drónt semmisítettek meg és fogtak el a légvédelmi erők szolgálatban, amikor a kijevi rezsim pilóta nélküli légi járművekkel próbált »terrortámadást« végrehajtani az Orosz Föderáció területén lévő létesítmények ellen

    – fogalmazott a védelmi minisztérium

    A közlemény szerint hét drónt a Belgorodi terület felett fogtak el és semmisítettek meg, egyet a Voronyezsi terület felett, két drónt pedig Kurszki terület felett sikerült semlegesíteni.

  • Szombatra virradóan az oroszországi Voronyezsi területen a hatóságok több vállalkozás is dróntámadásról számoltak be – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Alekszandr Guszjev, a Voronyezsi terület kormányzója azt közölte, hogy a megtámadott cégek állítólag polgári termékeket gyártanak.

    Az egyik megtámadott vállalkozás épületében tűz ütött ki. A katasztrófavédelmi szervek a helyszínen dolgoznak. A másik dróntámadást ért vállalkozásban állítólag nincsenek se áldozatok, se károk.

    A helyi közösségi médiában megjelent bejegyzések szerint mindkét esetben szeszfőzdéket támadtak meg.

  • Magyarország területére 2024. október 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5549 fő lépett be – közölte az Országos Sajtószolgálat.

    Emellett a román-magyar határszakaszon belépők közül 5923 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. 

    A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Jean-Noel Barro francia és Melanie Joly kanadai külügyminiszter felszólította Oroszországot, hogy adja vissza családjuknak az ukrán gyerekeket, a nemzetközi közösséget pedig arra, hogy ne feledkezzen meg azokról a gyermekekről, akiket súlyosan érintett a háború – írja az Interfax a francia külügyminisztérium közleménye alapján.

    „Követeljük, hogy Oroszország adja vissza az ukrán gyermekeket családjuknak, törvényes gyámjaiknak és közösségeiknek. Továbbra is elkötelezettek vagyunk e visszatérés biztosítása mellett” – áll a közleményben.

    A közlemény elítéli a háborús bűncselekményeket, a gyilkosságokat, az ukrán gyermekek elleni szexuális erőszakot, az iskolák és kórházak elleni támadásokat, valamint az ukrán gyermekek erőszakos, illegális áthelyezését és deportálását.

    Emellett a külügyminiszterek kijelentették, hogy továbbra is mozgósítani fognak az ukrán gyermekek befogadásának és védelmének, valamint az összes alapvető szolgáltatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésüknek a támogatására.

  • A bűnüldöző szervek dokumentálták Oroszország által pénteken a Harkivi területre mért légicsapások következményeit, amelyekben két civil meghalt – írja az Interfax.

    „10 óra körül az orosz fegyveres erők két irányított légibombával csapást mértek egy falura. Egy 35 éves civil férfi, egy helyi mezőgazdasági vállalat alkalmazottja életveszélyes sérüléseket szenvedett. Körülbelül 10:10 órakor az ellenség drónokat vetett be egy másik falura. Egy 55 éves civil férfi meghalt” – jelentette a Harkivi Regionális Ügyészség sajtószolgálata. Ezenkívül 10:40 körül az oroszok egy harmadik falut is megtámadtak.

    16:35 körül pedig egy 37 éves férfi sérült meg egy orosz dróncsapás következtében Kupjanszkban.

  • Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár a Financial Timesnak adott interjújában elismerte, hogy Oroszország teljes körű háborúja előtt a NATO „nagyon félt a következményektől”, ha fegyverekkel segíti Ukrajnát – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A volt főtitkár azt is elmondta, sajnálja, hogy a szövetség nem nyújtott Ukrajnának „sokkal korábban sokkal nagyobb katonai támogatást”.

    Azt hiszem, mindannyiunknak el kell ismernünk, hogy az invázió előtt több fegyverrel kellett volna ellátnunk őket. Vállalom a felelősséget

    – tette hozzá.

    A szövetség volt főtitkára rámutatott, hogy 2022 februárja előtt nagy vita folyt a NATO-ban arról, hogy biztosítsanak-e fegyvereket Kijevnek. Állítása szerint a legtöbb szövetséges ellenezte ezt, mert „nagyon féltek a következményektől”.

    Jens Stoltenberg korábban már elismerte, hogy a szövetség többet is tehetett volna azért, hogy megakadályozza az Ukrajna elleni teljes körű orosz háborút 2022-ben.  Arról is beszélt, hogy az orosz fél hazudott a NATO-tisztviselőknek, mielőtt a háborúra sor került volna.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!