új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Ukrajna elismerte, hogy ő a felelős az Andrij Korotkij elleni merényletért, melyet autó alá rejtett pokolgéppel hajtottak végre. Az ukrán katonai hírszerzés felhívta a figyelmet, hogy minden háborús bűnös igazságos megtorlásban részesül – közölte az Ukrán Védelmi Minisztérium Felderítő Főcsoportfőnöksége.

    Mint beszámoltunk róla, az orosz megszállás alatt álló Enerhodarban felrobbantották a kollaboráns Andrij Korotkij, a zaporizzsjai atomerőmű biztonsági igazgatójának autóját.

    A hírszerzés szerint Korotkij kollaboráns, aki részt vett háborús bűnök szervezésében és végrehajtásában, valamint az ukránok elnyomásában az orosz megszállás alatt.

    Az ukrán hírszerzés szerint a zaporizzsjai atomerőmű elfoglalása után önként együttműködött az orosz megszállókkal, átadta az oroszoknak az üzem dolgozóinak listáit a személyes adataikkal, rámutatva az ukránbarát álláspontot képviselő állampolgárokra.

    Részt vett az atomerőmű személyzetének elnyomásában, az ideiglenesen megszállt Enerhodar polgári lakossága elleni háborús bűncselekményekben. Folyamatosan az orosz megszálló hadsereg támogatására irányuló rendezvényeket szervezett. Putyin Egységes Oroszország pártjának tagjaként vezette az úgynevezett »képviselői tanácsot« Enerhodarban

    – tette hozzá a hírszerzés.

  • Őrizetbe vettek két ukrán állampolgárt Lengyelországban, akiket a lengyel–belorusz határ illegális átlépésének megszervezésében való részvétellel gyanúsítanak – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Mint megjegyezték, az egyik ukrán állampolgárt a Lodzi vajdaságban található A2-es autópályán, Nweborowból vették őrizetbe a rendőrök. A másik gyanúsítottat a lengyel rendfenntartók Jelenia Gora városában kapták el.

    A Bialystoki Kerületi Ügyészség mindkét férfit azzal vádolja, hogy a törvényt megsértve többször is határátlépést szerveztek meg.

    Az ügyben összegyűjtött anyagok alapján a Bialystok déli kerületi bíróság az egyik ukrán állampolgárral szemben 3 hónapra szóló ideiglenes letartóztatás formájában kényszerintézkedést rendelt el. A második férfinak megtiltották az ország elhagyását és rendőri felügyelet alá helyezték azzal a kötelezettséggel, hogy hetente kétszer jelentkeznie kell a városi rendőrkapitányságon.

    A lengyel büntető törvénykönyv az illegális határátlépés megszervezéséért 6 hónaptól 8 évig terjedő szabadságvesztést szab ki.

  • Lezuhant Donyeck térségében egy orosz repülőgép, amely rakétákkal lőtte az ukránok által ellenőrzött területet. Sajtóértesülések szerint a gépet maguk az orosz csapatok lőtték le – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Október 5-én délután az ukrán és orosz média és bloggerek kezdtek el írni a repülőgép lezuhanásáról a Donyecki területen.

    A légvédelmi hadműveletről és a gép földi oltásáról készült videót közzétették az interneten, de nem tudni biztosan, hogy a két felvételen ugyanaz a gép látható-e.

    A források szerint a gépet maguk az oroszok lőtték le baráti tűz következtében.

  • 2024. október 7-én, hétfőn Ungvár (Uzshorod) mellett kerül sor a szlovák és az ukrán kormány második közös ülésére – írja a Zakarpattya 24.

    A regionális lap forrásai szerint Robert Fico és Denisz Smihal megvitatják Ukrajna és Szlovákia közös akciótervét és ütemtervét, amelyet a két ország miniszterelnöke a kormányok első közös ülésén, idén áprilisban írt alá.

    Az akcióterv együttműködést irányoz elő az energiabiztonság, az infrastrukturális projektek és a gazdaság területén.

    A két tisztviselő megvitatja Ukrajna európai uniós tagságának támogatását, valamint a védelmi iparban, az ukrán területek aknamentesítésében, a humanitárius segítségnyújtásban és az Ukrajna helyreállításában való együttműködést.

  • Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők volt főparancsnoka, jelenlegi brit nagykövet úgy gondolja, hogy Ukrajnának nem szabad csökkentenie a mozgósítási korhatárt – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Szerinte a 18–25 éves korosztály jelenti Ukrajna jövőjét, és a mozgósítási korhatárt csak végső esetben kellene csökkenteni.

    A 18–25 éves korosztályt a lehető legjobban meg kell védeni. Amikor főparancsnok voltam, ezért is tiltakoztam mindig az ellen, hogy a mobilizáció a 25 év alattiakra is vonatkozzon, mert Ukrajnára 20 és 30 év múlva is szükségünk van. Ezek teljesen más emberek, akik meg fogják menteni ezt az országot

    – mondta Zaluzsnij egy londoni ukrán diákokkal való találkozón.

    Elmondta, hogy bizonyos mértékig nehezebb az idősebb katonáknak dolgozniuk, mert posztszovjet mentalitással rendelkeznek. 

    „Ha veszünk egy 50 éves »bácsit«, akkor el kell magyaráznunk neki, hogy miért kell a századának, zászlóaljának megrohamoznia egy magasságot vagy megvédenie egy erődítményt. Teljesen más, posztszovjet mentalitásuk van, hogy más is meg tudja csinálni helyettük” – magyarázta a volt parancsnok.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt tervezi, hogy bemutatja győzelmi tervét a szövetséges országok vezetőinek, akik a ramsteini kontaktcsoport ülésére gyűlnek össze – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Mint arról Volodimir Zelenszkij beszámolt, Ukrajna készül az október 12-én Ramsteinben megrendezésre kerülő 25. találkozóra, amelyet első alkalommal tartanak meg vezetői szinten.

    Bemutatjuk a győzelmi tervet, a világos, konkrét lépéseket a háború igazságos befejezése felé. Partnereink elszántsága és Ukrajna megerősítése az, ami megállíthatja az orosz agressziót

    – hangsúlyozta Zelenszkij, majd köszönetet mondott „mindenkinek, aki segít megvédeni hazánkat, Európát és az egész világot”.

    Október 12-én, szombaton a Ramsteinben lévő amerikai légitámaszponton tartják az Ukrajnával foglalkozó kapcsolattartó csoport ülését. A találkozót Joe Biden amerikai elnök vezeti majd.

  • A brit hírszerzés előrejelzése szerint miután az orosz megszállók elfoglalták a Donyecki területen található Vuhledar városát, a következő célpontjuk a Zaporizzsjai területen található Velika Novoszilka falu lesz – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A hírszerző szolgálat megjegyezte, hogy Vuhledar elfoglalására az orosz támadó hadjárat 2024. szeptemberi újraindítása után került sor. A hónap végére az orosz erők gyakorlatilag körülzárták a várost, ami az ukrán csapatok visszavonulásához vezetett.

    Oroszország az elmúlt két évben szórványosan próbálkozott Vuhledar elfoglalásával, és eközben súlyos veszteségeket szenvedett.

    Valószínű, hogy a következő hetekben az orosz csapatok megpróbálják folytatni az előrenyomulást Vuhledarért. Nyugatra az egyik valószínű célpont a Zaporizzsjai területen található Velika Novoszilka falu, amely a T0509-es úton fekszik. Bohojavlenka falu 8 kilométerre északra található

    – közölte az ügynökség.

    Egy korábbi felülvizsgálatban a brit hírszerzés elemezte a helyzetet a Vovcsanszki Aggregátumgyár körül, amelyet az ukrán erők a közelmúltban tisztítottak meg az orosz csapatoktól. Az észt védelmi erők hírszerzési központja viszont elismeri, hogy az ukrán erők az év végéig kénytelenek lehetnek elhagyni a Donyecki területen fekvő Pokrovszk városát.

  • Az orosz megszálló erők a Sahíd mellett egyre gyakrabban használnak ismeretlen típusú drónokat, amelyek gyakran az ukrán elektronikus hadviselési eszközök hatása alá kerülnek, és a földre zuhannak anélkül, hogy kárt okoznának – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Jurij Ihnat, az Ukrán Légierő Parancsnokság kommunikációs osztályának megbízott vezetője az október 5-én éjszaka lezajlott légvédelmi harc eredményeit kommentálva elmondta, hogy mindössze három Sahídot lőttek le, míg a többi 10 drónt a déli és északi régiókban veszítették el. Nagyon valószínű, hogy ezek más típusú drónok lehettek, amelyeket, ha észlelnek, a földön lévő szakemberek azonosítanak.

    Az oroszok ugyanis egyre gyakrabban használnak olcsó drónokat, köztük a Gerberát, amelyet az oroszok három változatban gyártanak: elektronikus felderítő drón, kamikaze, vagy csali – közölte Ihnat.

    A Defence Express szerint ez egy olyan drón, amelynek habszivacs törzse van, és meglehetősen alacsony gyártási kultúrával szerelik össze, így képes magától „megszűnni”, azaz lezuhanni.

    A légierő ugyanakkor emlékeztet arra, hogy minden ellenséges légi célpont csak egy pont, egy jelzés a légvédelmi monitorokon, és csak a földön lévő roncsokból lehet megtudni, hogy pontosan mi repült és mi volt a hasznos teher.

  • Pénteken késő este az oroszok cirkálórakétákkal támadták meg a dél-ukrajnai Mikolajivot – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A Mikolajivi Területi Katonai Adminisztráció tájékoztatása szerint az orosz támadás péntek este 22:27-kor egy infrastrukturális létesítményt ért a városban.

    Az előzetes adatok alapján Oroszország X–59/X–69 típusú cirkálórakétákkal vette célba Mikolajivot, de személyi áldozatok nem voltak.

    Korábban, 14:15-kor az orosz csapatok tüzérségi tűzzel lőtték a Mikolajiv melletti Halitcinivka település nyílt területét.

  • Egy ukrán rakétacsapás több mint 20 katonát, köztük hat észak-koreai tisztet ölt meg az oroszok által megszállt Donyeck  közelében – írja az Ukrajinszka Pravda az Interfax-Ukrajina hírügynökségre hivatkozva.

    A lap szerint az észak-koreai tisztek konzultációra érkeztek orosz kollégáikkal Ukrajna megszállás alatt álló területére. Úgy tudni, további három észak-koreai katona sebesült meg a támadásban.

    Az orosz közösségi médiában megjelent beszámolók szerint a rakétacsapás előtt az oroszok az észak-koreai katonáknak éppen a katonai személyzet támadásra és védelemre való kiképzését mutatták be.

  • Pénteken az ukrán hadsereg 1280 orosz katonát semlegesített és 72 tüzérségi rendszert semmisített meg – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A lap által közölt információk szerint az összes orosz harci harci veszteség a 2022.február 24-től ta 2024. október 5-ig tartó időszakban a becslések szerint a következő volt:

    • személyzet – 659 220 (+1 280) fő,
    • tank – 8916 (+8) egység,
    • páncélozott harcjárműve – 17 658 (+31) egység,
    • tüzérségi rendszerek – 19 037 (+72) egység,
    • rakéta-sorozatvető – 1216 (+4) egység,
    • légvédelmi rendszer – 970 (+5) egység,
    • repülőgép – 368 (+0) egység,
    • helikopterek – 328 (+0) egység,
    • operatív és taktikai szintű drónok – 16529 (+35),
    • cirkálórakéták ‒ 2613 (+0),
    • hajók/csónakok ‒ 28 (+0) egység,
    • tengeralattjárók – 1 (+0) egység,
    • gépjárművek és tartálykocsik – 25 905 (+85) egység,
    • speciális felszerelés ‒ 3344 (+11).
  • Az orosz légvédelmi erők az éjszaka 10 ukrán drónt semmisítettek meg a Belgorodi, a Voronyezsi és a Kurszki területek felett – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva.

    Az elmúlt éjszaka folyamán 10 ukrán drónt semmisítettek meg és fogtak el a légvédelmi erők szolgálatban, amikor a kijevi rezsim pilóta nélküli légi járművekkel próbált »terrortámadást« végrehajtani az Orosz Föderáció területén lévő létesítmények ellen

    – fogalmazott a védelmi minisztérium

    A közlemény szerint hét drónt a Belgorodi terület felett fogtak el és semmisítettek meg, egyet a Voronyezsi terület felett, két drónt pedig Kurszki terület felett sikerült semlegesíteni.

  • Szombatra virradóan az oroszországi Voronyezsi területen a hatóságok több vállalkozás is dróntámadásról számoltak be – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Alekszandr Guszjev, a Voronyezsi terület kormányzója azt közölte, hogy a megtámadott cégek állítólag polgári termékeket gyártanak.

    Az egyik megtámadott vállalkozás épületében tűz ütött ki. A katasztrófavédelmi szervek a helyszínen dolgoznak. A másik dróntámadást ért vállalkozásban állítólag nincsenek se áldozatok, se károk.

    A helyi közösségi médiában megjelent bejegyzések szerint mindkét esetben szeszfőzdéket támadtak meg.

  • Magyarország területére 2024. október 4-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5549 fő lépett be – közölte az Országos Sajtószolgálat.

    Emellett a román-magyar határszakaszon belépők közül 5923 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. 

    A beléptetettek közül a rendőrség 40 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Jean-Noel Barro francia és Melanie Joly kanadai külügyminiszter felszólította Oroszországot, hogy adja vissza családjuknak az ukrán gyerekeket, a nemzetközi közösséget pedig arra, hogy ne feledkezzen meg azokról a gyermekekről, akiket súlyosan érintett a háború – írja az Interfax a francia külügyminisztérium közleménye alapján.

    „Követeljük, hogy Oroszország adja vissza az ukrán gyermekeket családjuknak, törvényes gyámjaiknak és közösségeiknek. Továbbra is elkötelezettek vagyunk e visszatérés biztosítása mellett” – áll a közleményben.

    A közlemény elítéli a háborús bűncselekményeket, a gyilkosságokat, az ukrán gyermekek elleni szexuális erőszakot, az iskolák és kórházak elleni támadásokat, valamint az ukrán gyermekek erőszakos, illegális áthelyezését és deportálását.

    Emellett a külügyminiszterek kijelentették, hogy továbbra is mozgósítani fognak az ukrán gyermekek befogadásának és védelmének, valamint az összes alapvető szolgáltatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférésüknek a támogatására.

  • A bűnüldöző szervek dokumentálták Oroszország által pénteken a Harkivi területre mért légicsapások következményeit, amelyekben két civil meghalt – írja az Interfax.

    „10 óra körül az orosz fegyveres erők két irányított légibombával csapást mértek egy falura. Egy 35 éves civil férfi, egy helyi mezőgazdasági vállalat alkalmazottja életveszélyes sérüléseket szenvedett. Körülbelül 10:10 órakor az ellenség drónokat vetett be egy másik falura. Egy 55 éves civil férfi meghalt” – jelentette a Harkivi Regionális Ügyészség sajtószolgálata. Ezenkívül 10:40 körül az oroszok egy harmadik falut is megtámadtak.

    16:35 körül pedig egy 37 éves férfi sérült meg egy orosz dróncsapás következtében Kupjanszkban.

  • Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár a Financial Timesnak adott interjújában elismerte, hogy Oroszország teljes körű háborúja előtt a NATO „nagyon félt a következményektől”, ha fegyverekkel segíti Ukrajnát – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A volt főtitkár azt is elmondta, sajnálja, hogy a szövetség nem nyújtott Ukrajnának „sokkal korábban sokkal nagyobb katonai támogatást”.

    Azt hiszem, mindannyiunknak el kell ismernünk, hogy az invázió előtt több fegyverrel kellett volna ellátnunk őket. Vállalom a felelősséget

    – tette hozzá.

    A szövetség volt főtitkára rámutatott, hogy 2022 februárja előtt nagy vita folyt a NATO-ban arról, hogy biztosítsanak-e fegyvereket Kijevnek. Állítása szerint a legtöbb szövetséges ellenezte ezt, mert „nagyon féltek a következményektől”.

    Jens Stoltenberg korábban már elismerte, hogy a szövetség többet is tehetett volna azért, hogy megakadályozza az Ukrajna elleni teljes körű orosz háborút 2022-ben.  Arról is beszélt, hogy az orosz fél hazudott a NATO-tisztviselőknek, mielőtt a háborúra sor került volna.

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Tartsanak velünk ezúttal is!