Orbán Viktor: Sajnálom, hogy az Európai Parlament az ócska propaganda helyszíne lett

Orbán Viktor az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén mutatta be a magyar uniós elnökség programját. Kedden már vázolta a főbb pontokat strasbourgi nemzetközi sajtótájékoztatóján, amit az elején némi politikai közjáték zavart meg. Az uniós elnökség prioritásairól korábban Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter és Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke is beszélt az Indexnek.

Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak

– kezdte beszédét a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy Mario Draghi olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök példáját követi, vagyis azt mondja: az EU-nak változtatnia kell, és erről szeretné most meggyőzni az Európai Parlamentet.

Majd Orbán Viktor felidézte: Magyarország 2011 után másodszor tölti be az EU Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) elnökségét.

„Én is álltam már itt, önök előtt, másodszor mutatom be a magyar elnökség programját. Harmincnégy éve vagyok parlamenti képviselő, ezért tudom, hogy megtiszteltetés, hogy önök most meghallgatnak engem. Miniszterelnökként beszélni a parlamenti képviselők előtt mindig megtiszteltetés. Van összehasonlítási alapom, 2011-ben is válságokkal küzdöttünk, kezelnünk kellett a pénzügyi válság következményeit, az arab tavasz és a fukusimai katasztrófa következményeit.”

Mint elmondta, akkor erősebb Európát ígértek, és ezt teljesítették is, megemlítette, hogy elfogadták az első európai szintű romastratégiát, illetve elindították az európai szemeszter gazdasági koordinációs folyamatot.

Első elnökségünk alatt fordult elő utoljára, hogy az EU sikeresen lezárt egy csatlakozási folyamatot, Horvátországét. Nem volt könnyű, de a munkánk ma sokkal nehezebb, mint akkor. Az EU helyzete jóval súlyosabb, mint 2011-ben. Talán súlyosabb, mint az EU története során bármikor.

„Az elnökség nem csupán ügyintézés, politikai felelőssége is van”

„Mit látunk ma?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök, majd válaszolt is rá: Ukrajnában háború dúl, valamint súlyos közel-keleti és afrikai konfliktusok is kihatnak Európára, mindegyik magában hordozza az eszkaláció veszélyét. Az illegális migráció 2015 óta nem látott méreteket ölt, széteshet a schengeni térség, Európa veszít globális versenyképességéből, Draghi olasz kormányfő szerint Európát lassú agónia fenyegeti, Macron francia elnök szerint pedig Európa meghalhat, mert 2-3 éven belül kiszorulhat a piacairól.

Az EU saját sorsát meghatározó feladatok előtt áll, hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, aztán felsorolta, hogy hány tanácskozást, egyeztetést, ülést vezettek le a magyar uniós elnökség felkészüléseként.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség tisztességes közvetítőként, konstruktív együttműködésre törekszik minden tagállammal és intézménnyel, de meg fogja védeni a Tanács szerződéseken alapuló jogosultságait.

Az elnökség nem csupán ügyintézés, politikai felelőssége is van.

A miniszterelnök kifejtette: az EU-nak változnia kell, a magyar elnökség a változás hangja és katalizátora kíván lenni. A döntéseket nem a magyar elnökségnek kell meghoznia, hanem az intézményeknek és a tagállamoknak, a magyar elnökség javaslatokat tesz.

„A huszonnegyedik órában vagyunk”

A versenyképességről Orbán Viktor azt mondta: szinte mindenben osztja Enrico Letta (volt olasz miniszterelnök) és Mario Draghi helyzetértékelését. Az EU gazdasági növekedése az elmúlt húsz évben tartósan lassabb volt, mint az USA-é és Kínáé. Az uniós termelékenység lassabban növekszik, mint a versenytársaké, Európa világkereskedelmi részesedése csökken. Az EU vállalatai kétszer-háromszor magasabb elektromos árakkal szembesülnek, mint az USA, illetve a földgáz ára négy-ötször magasabb. Az Oroszországtól való leválással jelentős GDP-növekedést vesztett el az EU, és jelentős összegeket kellett átcsoportosítani az energetika terén. A miniszterelnök hozzátette: az európai vállalatok fele az energiaárakat tekinti a legnagyobb akadálynak.

A magyar elnökség azt javasolja, hogy „ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy a zöldátmenet önmagában megoldás”, mert ez nincs így. Megemlítette: az európai zöldmegállapodás alapja, hogy új, zöld munkahelyeket hozzanak létre, de ha a dekarbonizáció munkahelyek megszűnéséhez vezet, akkor ez megkérdőjeleződik.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az autóipar az uniós tervezés hiányának legkirívóbb példája: iparpolitika nélkül alkalmazzák a klímapolitikát. Az EU nem követte a klímaambíciókat az európai beszállítói lánc átalakításának ösztönzésével. Az európai vállalatok jelentős piaci részesedést veszítenek, és ha a kereskedelmi korlátozások felé lép az EU, akkor még több piacot fog veszíteni. Hangsúlyozta, hogy az EU és az USA közti termelékenységi szakadék fő oka a digitális technológia volt, és úgy tűnik, hogy Európa lemaradása tovább nő ezen a téren.

Orbán Viktor ezután arra tért rá, hogy az Európai Unióban működő vállalatok mennyire le vannak maradva a technológiai kutatásokban az Egyesült Államokkal szemben, ahogy a demográfiai mutatók terén is rosszabbul szerepel „az öreg kontinens”, mint az Egyesült Államok.

Mint kifejtette: Európa történelme során először fordul elő, hogy a munkaerő-növelés mellett nem nő a GDP-termelés, ráadásul azt szerinte bevándorlókkal érik el a tagállamok, ami szerinte téves út.

Emiatt a magyar miniszterelnök úgy látja, a huszonnegyedik órában vagyunk, megismételte, hogy európai iparosításra van szükség. Kifejtette, hogy ezen több dologgal lehetne segíteni, többek között deregularizációval, iparpolitika kialakításával, tőkeunió létrehozásával, valamint ismét hitet tett amellett, hogy a blokkosodás helyett geopolitikai kapcsolódásra van szükség. Emiatt egy versenyképességi paktum létrehozását szeretné elérni.

Orbán Viktor szerint van siker, amire építhetünk: az EU akkumulátoripara ilyen siker, ma már Európa a harmadik helyen áll Japán és Dél-Korea után a szabadalmi bejelentések terén.

A magyar elnökség célja, hogy elfogadjanak egy új európai versenyképességi megállapodást az EU Tanácsának budapesti informális ülésén november 8-án. Orbán Viktornak meggyőződése, hogy a legmagasabb szintű politikai elkötelezettség lendületet adhat a versenyképességi fordulathoz.

„Ha tetszik, ha nem, ezek a tények”

Orbán Viktor ezután hosszan beszélt a migráció témájáról, kiemelte, hogy a külső határokat meg kell védeni, ez az Európai Unió egészének érdekeit szolgálja, és ehhez az EU-nak érdemi támogatást kell nyújtania.

2015 óta Magyarország és személyesen én is komoly politikai vitákat vívok a migrációról. Láttam kezdeményezéseket, csomagokat, javaslatokat, és mind sikertelennek bizonyult. Egyetlen oka van: külső hotspotok nélkül nem tudjuk megvédeni az európaiakat az illegális migrációtól

– fogalmazott Orbán Viktor.

Hozzátette, ha egyszer valakit beengedünk, azt nem tudjuk hazaküldeni, ezért egyetlen megoldás van, csak azokat szabad beengedni, akiknek erre előzetesen megadtuk az engedélyt.

Minden más megoldás illúzió.

A miniszterelnök szerint az EU menekültügyi rendszere nem működik: az illegális migráció az antiszemitizmus, a nők elleni erőszak és a homofóbia erősödését okozta Európában. „Ha tetszik, ha nem, ezek a tények” – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint ideje megvitatni a legmagasabb szinten, hogy újrateremthető-e a schengeni övezet működéséhez szükséges politikai akarat. A magyar elnökség javaslata az, hogy rendszeresen hívjanak össze Schengen-summitokat a schengeni tagállamok állam- és kormányfőinek részvételével.

A magyar elnökség nem csupán azt ajánlja, hogy erősítsék és bővítsék a schengeni övezetet, hanem az év végéig történjen meg Bulgária és Románia teljes körű csatlakozása. Számos egyéb biztonsági kihívás is éri az EU-t, a november 7-i európai politikai közösség budapesti csúcstalálkozója alkalmas fórum lesz ennek megvitatására.

„Tegyük újra naggyá Európát!”

A védelem témájában arról beszélt Orbán Viktor, hogy az EU nem képes a saját biztonságát biztosítani. Az európai védelmi ipar és technológiai bázis megerősítésére van szükség; a magyar elnökség a magyar példát tudja felajánlani, Magyarország a GDP 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, védelmi beszerzéseink európai forrásokból, fejlesztéseink túlnyomó többsége európai szereplőkkel történik.

Az uniós bővítéspolitikával kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: érdemalapúnak és hitelesnek kell maradnia. A nyugat-balkáni bővítés felgyorsítása kulcskérdés biztonsági és geopolitikai szempontból is, külön figyelmet kell fordítanunk Szerbiára is, a felvétele nélkül a Balkán nem stabilizálható.

Több tagjelölt állam is teljesíti a feltételeket, de hiányzik a politikai konszenzus a tagállamok között.

Húsz éve tettünk egy ígéretet a nyugat-balkáni országoknak az európai perspektívára, ideje beváltani.

A mezőgazdaságról azt mondta: veszélyben az európai gazdák létbiztonsága, versenyképes, gazdabarát, válságálló európai mezőgazdaságra van szükség.

A kohéziós politika ügyében a magyar elnökség vitát kezdeményezett, az EU lakosságának negyede ugyanis olyan régióban él, ami nem éri el az uniós átlagfejlettség 75 százalékát. Orbán Viktor szerint elengedhetetlen a fejlettségi különbségek csökkentése, a kohéziós politika nem jótékonyság, nem adomány. Magyarország az EU soros elnökeként megkezdte a tárgyalásokat a következő hétéves költségvetési ciklus kapcsán a kohéziós politikáról.

Beszéde végén Orbán Viktor elmondta: a magyar elnökség közös európai problémára keres olyan megoldásokat, amelyek a józan ész talaján állnak. Majd hozzátette, hogy mi, magyarok nemcsak a megoldásokat keressük, hanem az álmainkat is, a szabad nemzetek közösségét, a hazák hazáját, a demokráciák demokráciáját.

Azért vagyunk az EU tagjai, amilyen lehetne, nem azért, amilyen

– jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint amíg Európát olyanná tudjuk tenni, amilyen lehetne, addig küzdeni fogunk érte. Beszédét azzal zárta, hogy sikeres Európai Unióban vagyunk érdekeltek, és elnökségünk sikere az EU sikere lesz: „Tegyük újra naggyá Európát!”

Ursula von der Leyen felkérdezte Orbánt, a magyaroknak üzent

Orbán Viktor beszéde után több képviselő elkezdte énekelni a Bella Ciao című olasz partizándalt, miközben megtapsolták a magyar kormányfőt. Az ülést vezető házelnök, Roberta Metsola ezután úgy intette csendre a képviselőket, hogy „ez nem az Eurovíziós Dalfesztivál!”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnöke három területről beszélt reagálásában: Ukrajna, versenyképesség és migráció. A Bizottság elnöke azt mondta, hogy még mindig vannak, akik a megtámadottat teszik felelőssé, és nem Putyin bűnének tartják az ukrajnai háborút.

A magyarokat teszik felelőssé az 1956-os orosz invázióért, vagy a cseheket és szlovákokat 1968-ért?

– tette fel a kérdést, majd hozzátette, nincs olyan európai nyelv, amelyben a béke azonos a megadással. Az ukránokat szabadságharcos népnek nevezte, az ellenállás támogatása politikailag, pénzügyileg, katonailag az egyetlen út az igazságos békéhez.

Ursula von der Leyen második prioritásként a versenyképességről beszélt, két megállapítást tett:

• az EU-nak be kell zárnia az innovációs szakadékot a többi vezető gazdasághoz képest;
• valamint a dekarbonizációra és ebből következő közös növekedésre lenne szükség.

Az innovációs szakadék enyhítésére befektetési uniót hozna létre a szabályok és a bürokrácia csökkentésével, hogy ezzel növeljék a versenyképességet. Ugyanakkor szerinte Magyarország ettől nagyon eltér, mivel ott a piac helyett sokszor politikai akarat érvényesül, például úgy, hogy bizonyos cégeket előnyben részesít más uniós cégekkel szemben. Von der Leyen szerint a magyar kormány gazdaságpolitikája aláássa a befektetők bizalmát. Ráadásul ezt úgy, hogy közben az egy főre jutó GDP-mutatószámban Magyarországot lehagyták szomszédai.

A dekarbonizáció témájában is kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, mivel Ursula von der Leyen szerint a jövőt nem a piszkos orosz fosszilis energiahordozók, hanem a megújuló energiák jelentik.

A bizottsági elnök szerint Magyarország nem keres alternatívát, maximum csak annyiban, hogyan lehetne folytatni Oroszországgal a kereskedelmet, ez pedig energiabiztonsági aggályokat is felvet.

A migráció ügyében Ursula von der Leyen kifejtette: a migráció európai kihívás, amelyre európai választ kell adni, a migrációs csomagot éppen ezért fogadták el. Majd Orbán Viktorhoz fordult, és nekiszegezte: az nem a migráció elleni küzdelem része, hogy tavaly százával engedték szabadon a korábban elítélt embercsempészeket Magyarországon. Von der Leyen szerint ez nem Európa szuverenitásának védelme, ezek kiskapuk a külső beavatkozás előtt tágra nyitva.

Azt is mondta, hogy az EU csak akkor lehet sikeres, ha a tagállamok együttműködnek és szolidárisak egymással.

Hogy lehet, hogy a magyar kormány orosz állampolgárokat hív meg az EU-ba biztonsági ellenőrzés nélkül?

– szegezte a kérdést a magyar miniszterelnöknek. A bizottsági elnök kiemelte: az új magyar vízumrendszer minden tagállam számára biztonsági kockázat. Azt is megjegyezte, hogy a kínai rendőrök járőrözése a magyar utcákon sem az európai szuverenitás védelme. Erről mi a véleménye, miniszterelnök úr? – kérdezte ismét Orbán Viktort a Bizottság elnöke.

Mi egy család vagyunk. Az önök története a mi történetünk. Az önök jövője a mi közös jövünk. Tízmillió magyar tízmillió jó ok arra, hogy közösen építsük, formáljuk jövőnket

– fogalmazott felszólalása végén Ursula von der Leyen a magyaroknak üzenve.

Manfred Weber: Magyar Péter a jövő

Az Európai Néppárt részéről Manfred Weber frakcióvezető azt nehezményezte, hogy Orbán Viktor egyetlen mondattal sem említette Ukrajnát, pedig szerinte az európai szolidaritás legfontosabb eleme az lenne, hogy egységet mutassanak ebben a kérdésben.

Nem értem, hogy ön mint egykori szabadságharcos az agresszorral kollaborál, és nem érti meg az ukránok szabadságvágyát. A legközelebbi tanácsadója azt mondta, hogy a magyarok nem állnának ellen az orosz bevonuláskor

– utóbbival Weber a miniszterelnök politikai igazgatójának, Orbán Balázsnak a Mandineren megjelent videóinterjújára utalt.

Weber felhánytorgatta azt is, hogy Orbán Viktor 2022 februárjában meglátogatta Vlagyimir Putyint, aki pár nappal később megtámadta Ukrajnát.

Azt is megemlítette, hogy a magyar miniszterelnök nemrégiben ugyanilyen különutas látogatásokat tett, amelyeket békemisszióknak nevezett. Weber szerint azonban azok nem békemissziók voltak, hanem a háború elnyújtását szolgálták.

Arról is beszélt, hogy 2011-ben még mindenki szívesen dolgozott együtt Magyarországgal. De manapság a politikusok már nem szeretnek a magyar miniszterelnökkel mutatkozni, ma már az érdemi uniós bizottságok nem akarnak Budapesten egyeztetni a magyar soros elnökség alatt.

Amiben ön és a szélsőjobboldali európai képviselők nem fognak sikerrel járni, az az, hogy nem fogjuk engedni, hogy akadályozzák az EU működését

– hangoztatta a Néppárt frakcióvezetője. Szerinte Európát egységesíteni kell, nem megosztani. Azt is mondta, hogy a magyar valóság a korrupcióról szól, a tanárok tömegével hagyják ott az állásukat, és az elmúlt években 400 ezer magyar kereste boldogulását Európa más államaiban.

Weber a Tisza Párt elnökéről, Magyar Péterről is beszélt, aki szerinte az európai jogállamiságpárti gondolatot képviseli, és már orrhossznyi távolságra van a Fidesztől. A Néppárt frakcióvezetője tudja, hogy ez a Fideszt idegesíti, de ahogy Donald Tusknak sikerült Kaczynskit legyőznie Lengyelországban, Magyar Péter is le fogja győzni Orbán Viktort. Weber kijelentette, hogy Magyar Péter a jövő.

Gál Kinga: Méltatlan volt Ursula von der Leyen beszéde

A Patrióták Európáért képviseletében a fideszes Gál Kinga reagált Orbán Viktor és Ursula von der Leyen felszólalására.

Gál Kinga szerint a hipokrácia csúcsra járatása volt, amiről Ursula von der Leyen beszélt, szerinte méltatlan volt az intézményhez, mivel szerinte a magyar kormány ellen kampányolt ahelyett, hogy Európa problémáiról beszélt volna.

A Patrióták nevében üdvözölte Orbán Viktor javaslatait, a józan helyzetértékelését, és visszautasította az Orbán Viktor elleni hazug támadásokat.

Orbán Viktor: Ha megtámadnak, megvédem a hazám

Orbán Viktor az első körben felvonultatott kritikákra válaszolva megjegyezte, hogy szívesen vitatkozott volna az elnökségi programról, de az láthatóan nem érdekli a kritikusokat.

Önök pártpolitikai intifádát szeretnek itt rendezni, visszamondják a baloldal összes hazug vádját, tiszta politikai propaganda. Nem rovom fel, önök parlamenti képviselők, ha ehhez van kedvük, legyen így. Amin meglepődtem, az a Bizottság elnök asszonyának hozzászólása. Kétségtelen, hogy vannak véleménykülönbségek, amelyeket én szándékosan nem hoztam szóba, mert Európáért végezzük a munkánkat az elnökség keretében, és szerencsétlen dolognak tartom, amit elnök asszony csinál, hogy a nézetkülönbségeket rávetíti az elnökségi munkára, ez nem helyes

– fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy szándékosan kerülte Ukrajna ügyét, de ha akarják, akkor beszélhetnek róla. 1956 összehasonlítását Ukrajnával visszautasította, szerinte ez tévedés és meggyalázása az ’56-os szabadságharcosok emlékének, „semmi közös nincs ’56 és az ukrajnai háború között”. Majd egyenként végigment a kritikákon, és azokat mind szintén visszautasította. Végül ismét elmondta: azért jött, hogy bemutassa a magyar elnökség programját, és elmondja, baj van, versenyképességi és migrációs baj van, változtatni kell, ehhez pedig van pár javaslatuk, szeretnék, ha ezeket a parlament is támogatná.

Önök pártpolitikai összecsapást csináltak. De nem maradok adós, ha megtámadnak, megvédem a hazám

– jelentette ki Orbán Viktor.

Magyar Péter: Vége van

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és európai parlamenti képviselője azzal kezdte: örül, hogy legalább itt nyíltan kérdezheti a miniszterelnököt az ellenzék vezetőjeként, magyar emberek millióinak nevében.

Remélem, legalább most elmagyarázza, hazánk hogyan jutott ide, hogyan vált 20 év alatt Magyarország éltanulóból az unió legkorruptabb, legszegényebb országává.

Magyar Péter szerint a Gyurcsány–Orbán-korszak az elmulasztott lehetőségek két évtizede.

Minden lehetősége megvolt önnek, hogy Magyarország a beváltott ígéretek földje legyen. Mi az európai nyugati klubnak vagyunk tagjai akkor is, ha ön gazdasági semlegességről fantáziál, és szívesebben beszél világrendszerváltásról, mint a magyarok problémáiról.

Magyar Péter egyetért a külső határok védelme ügyében, de ha a kormány valóban ezért küzd, miért engednek ki 2000 embercsempészt, miért üzletelnek az oligarcháik letelepedési kötvényekkel, miért akarnak 500 fős migránstábort az osztrák határ mellett.

Arról is beszélt: nem fogadható el Orbán Balázs véleménye, hogy Ukrajnának nem kellett volna harcolnia az oroszok ellen. A magyar szuverenitás és alkotmányosság alapja ’56 öröksége, „ezt gyalázta meg a most is ön mögött somolygó politikai tanácsadója, ezt hazaárulásnak hívják”.

A Tisza Párt abban is egyetért, hogy a nemzet alapja a család, és fontos a vidék védelme, ugyanakkor szerinte a kormány család-, vidék- és gyermekbarátnak hazudja magát, miközben „pedofilbotrányok rázzák meg hazánkat”. Azt is mondta, hogy 60 éve nem született ilyen kevés gyerek, miközben egyre többen hagyják el Magyarországot, és vállalnak munkát, majd alapítanak családot külföldön. Sorra zárják be a vidéki vasútvonalakat, ahogy az oktatás és az egészségügy helyzete is romlott.

A Tisza Párt elnöke összehasonlította Magyarországot a környező országok helyzetével, és szerinte Lengyelországban és Romániában is nagyobb a minimálbér, miközben az élelmiszerárak alacsonyabbak, de az energiáért is többet fizetnek a magyarok európai társaikhoz képest.

Magyar Péter szerint mind Orbán Viktor, mind ő tudja, hogy „vége van”, és Magyarországon változás lesz.

Dobrev Klára: Mivel zsarolja önt, miniszterelnök úr, Vlagyimir Putyin?

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője kínosnak nevezte Orbán Viktor magyarázkodását. De szerinte az igaz, amit mondott, hogy Strasbourgban senkit nem érdekel a magyar soros elnökség programja.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy odahaza a kormányfő beszédeiben soha nem foglalkozik az egyszerű emberek problémáival, például hogy nem lehet normális egészségügyi ellátáshoz jutni. Nincsenek nemzetközi összeesküvések Magyarországgal szemben, mint azt Orbán Viktor vélelmezi, hanem az az egyszerű probléma áll fenn, hogy nem tud kormányozni.

Orbán Viktor azzal foglalkozik, hogyan tudja elárulni az európai érdekeket és Magyarországot Putyinnak. Biztos vannak oroszok Európában, de mit kerestek orosz ügynökök a magyar külügyminisztériumban évekig? – tette fel a kérdést. Sok európai külügyminiszter találkozott már Vlagyimir Putyinnal, de egyik sem lett olyan jó barátja az orosz elnöknek, mint Orbán Viktor.

Dobrev Klára végül egy kérdéssel zárta felszólalását:

Mivel zsarolja önt, miniszterelnök úr, Vlagyimir Putyin?

Deutsch Tamás beleszállt Magyar Péterbe

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában leginkább Magyar Péterrel foglalkozott, aki szerinte mentálisan bajban lévő ember. Szerinte erre utal, hogy hangfelvételt készített Varga Juditról.

A fideszes politikus hozzátette, hogy normális ember ilyet nem csinál, de azt is mondta: Magyar Péter bántalmazta a felségét és az élettársát is, illetve köztörvényes bűncselekményt követett el, amikor a róla felvételeket készítő embertől elvette a telefonját, és a Dunába dobta.

Deutsch Tamás kijelentette: Magyar Péter agresszíven viselkedik, és a mentelmi joga mögé bújik.

Tisztességes társaságban ilyen emberen átnéznek, és nem kötnek vele szövetséget

– fogalmazott a képviselő, akit Roberta Metsola levezető elnök többször is próbált rendre inteni, miszerint az Európai Parlament nem a személyes támadások helyszíne.

A Mi Hazánk képviselője Európa pusztulásáról beszélt

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője az EU szemére vetette, hogy még mindig nem fizették ki Magyarországnak a déli határon emelt kerítés árát.

Arról is beszélt, hogy a migráció Európa pusztulásához vezethet, a mezőgazdaság állapota kritikus, európai emberek többsége nem kér az” aberrált genderideológiából”. Azt is mondta, hogy Orbán Viktor álljon ellen a nyomásnak, és biztosítsa a magyarokat, hogy nem lesz migránstábor Magyarországon.

Borvendég Zsuzsanna szerint a mostani júniusi választások bebizonyították, hogy a jövő a jobboldali pártoké, tömörüléseké Európában, és nem a régi eliteké.

Magyar Péter miatt figyelmeztetett Dömötör Csaba

Dömötör Csaba, a Fidesz újdonsült európai parlamenti képviselője felháborodásának adott hangot, hogy Magyarországon megválasztott politikusok beszélnek a hazájuk ellen. Deutsch Tamáshoz hasonlóan felidézte, hogy Magyar Péter lehallgatta a saját feleségét, ellopott egy mobilt, mert valaki felvette, hogy hogyan viselkedik a nőkkel egy szórakozóhelyen.

Kétszer is meggondolnám a képviselők helyében, hogy egy ilyen alakra érdemes-e alapozni. Mindenesetre vigyázzanak a mobiljukra, különösen Weber úr, aki mellette ül.

Dömötör Csaba szerint az Európai Parlament folytatja a Magyarország elleni boszorkányüldözést. „Tényleg ez a legfontosabb dolguk?” – tette fel a kérdést a Fidesz európai parlamenti képviselője.

Tarr Zoltán: Megkezdődött a változás

Tarr Zoltán, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője, visszatérve az ’56-os témához és Orbán Balázs kijelentéséhez, arról beszélt: Orbán Viktor azt mondta, hogy visszautasít minden párhuzamot ’56 és Ukrajna között, miközben a miniszterelnök mögött ülő Orbán Balázs hozta azt a párhuzamot, ami felháborította magyarok százezreit „és az itt ülőket is”.

Tarr Zoltán szerint Magyarország nagy bajban van, és ezt bizonyítja a magyar kormány viselkedése.

A magyar miniszterelnököt hallgatva nincs jobb hely a földön, mint a mai kormány által vezetett Magyarország, pedig elvesztegetett lehetőség az EU-elnökség, ami rossz irányba viszi Magyarországot.

Tarr Zoltán felidézte, hogy egyik napról a másikra rúgták ki az állásából „az állampárt teljes egyetértésével”. Beszéde végén arról beszélt, hogy úgy tűnik, Magyarországon szabadon lehet gondolkozni, de a propaganda miatt ez nem jut el az emberekhez, azonban szerinte megkezdődött a változás, amit a Tisza Párt vezet.

Molnár Csaba: Ideje elbüszkélkednie az igazi tetteivel

A DK európai parlamenti képviselője, Molnár Csaba szerint rendkívül szórakoztató volt látni a mostani plenáris ülésen, hogy kizárólag szélsőjobboldali képviselők állnak ki Orbán Viktor mellett.

„Ideje elbüszkélkednie az igazi tetteivel” – mondta a miniszterelnöknek, majd Molnár Csaba is kiemelte, hogy a magyar kormány 2000 embercsempészt engedett ki a börtönökből, pedofil bűncselekményben érintett embert engedtek szabadon, továbbá a kormánynak köszönhető a legnagyobb élelmiszer-drágulás, távol-keleti vendégmunkásokat engedtek be az országba, intézményesített a lopás.

Molnár Csaba szerint Orbán Viktor Magyarország árulója, aki minden pénzt ellopott, ami elé került, és szerinte be sem kellett volna engedni ebbe az épületbe a vitára.

László András: Magyar Péter Facebook-poszt best of válogatás lett a vita 

László András fideszes európai képviselő szerint a balliberális sajtó és Magyar Péter úgy harangozta be a magyar soros elnökség programjáról szóló vitát, hogy az egy Orbán–Magyar-vita lesz, azonban helyette szerinte egy Magyar Péter Facebook-poszt best of válogatás lett. László András azt mondta: szégyellnie kellene az Európai Néppártnak magát, amiért Magyar Pétert támogatják.

„A magyar demokrácia köszöni szépen, jól van, vérbő és erőteljes”

Az ülés végén Orbán Viktor megjegyezte, szerinte a vita túllépett az észszerűség határain és messze túllépett a tények világán, leginkább csak az abszurd pártpolitikai vádaskodásokat hallotta, a jól ismert propagandát, miközben szívesen folytatott volna értelmes és elfogulatlan vitát az elnökségi programon kívül más kérdésekről is, például a jogállamiságról.

Orbán Viktor szerint ha normális lett volna a vita, szó eshetett volna a korrupcióról is, de szerinte a képviselők nem a Világbank, hanem „a Soros György által pénzelt” kutatásokból tájékozódtak.

Ezeket mind elmondtam volna, de a vita túllépett a tényeken. Sajnálom, hogy az Európai Parlament az ócska propaganda helyszíne lett

– fogalmazott Orbán, aki elmondta, megszokta az őt ért támadásokat, szerinte már 35 éve támadják, de ez szerinte mind baloldali propaganda.

Több képviselői felszólalásra is reagált, Dobrev Klára azt mondta: „Azzal vádol az Európai Szocialisták képviselője, hogy túl jó viszonyt ápolunk Putyinnal, de Dobrev Klára asszony, amikor az ön férje miniszterelnök volt, Putyin ott ült az önök konyhájában, akkor önök erre büszkék voltak.”

Orbán Viktor elnézést kért az európai képviselőktől, hogy akaratlanul belevonódtak egy magyar belpolitikai vitába:

Egy dolgot biztos látnak, a magyar demokrácia köszöni szépen, jól van, vérbő és erőteljes. Sajnálom, hogy a magyar képviselők belpolitikai viták tárgyává tették a mai találkozót, nem helyes szerintem, de egy-két reakciót el kell mondjak. Nem helyes, ha egy magyar képviselő az Európai Parlamentben a saját hazáját támadja. Milyen ember az ilyen, aki arra használja a nemzetközi fórumot, hogy a saját hazáját támadja?

Abszurdnak tartja azt is, amit a Néppártban ülő magyar képviselőről mondanak,

hiszen Magyar képviselőtársuk azt mondta nemrég a magyar nyilvánosság előtt, hogy az EP-képviselőség a legnagyobb kamuállás.

„És most őt támogatják?” – kérdezte egyértelműen Magyar Péterre utalva a miniszterelnök, aki hozzátette: köztörvényes eljárás folyik ellene Magyarországon, és csak azért vette fel a képviselőséget, hogy a mentelmi joga mögé bújjon.

A baloldal számára csak akkor van demokrácia, ha ők nyernek, ha a jobboldal nyer, véget ér a demokrácia

– jelentette ki Orbán Viktor.

Ennek a vitának az a tapasztalata számomra, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy Európát valójában önöktől, az európai baloldaltól kell megvédeni. Több tiszteletet Magyarországnak, a magyaroknak!

A miniszterelnök szerint ha a valós Magyarországot akarják látni, jöjjenek el Magyarországra: „ha nem is értünk egyet, szívesen látjuk önöket”. Orbán Viktor felszólalásának zárását egyaránt kísérte taps és bekiabálás.

Összefoglalónkban csak a legfontosabb felszólalásokat, illetve a magyar képviselők reakcióit szemléztük, a teljes vitát percről percre cikkünkben olvashatják vissza.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti a magyar uniós elnökség programját az Európai Parlament ülésén, Strasbourgban 2024. október 9-én. Fotó: Yves Herman / Reuters)