A hír, miszerint több ezer észak-koreai katona csatlakozhat Oroszországhoz az ukrajnai háborúban, újra felizzította a vitákat az európai csapatok esetleges bevetéséről Kijev támogatása érdekében – írja a Politico.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a lapnak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy az európai országoknak újra kellene gondolniuk Emmanuel Macron francia elnök azon javaslatát, hogy csapatokat küldjenek Ukrajnába. Landsbergis hangsúlyozta:
Ha az észak-koreai katonák részvételéről és az oroszok lőszerrel való ellátásáról szóló információk megerősítést nyernek, akkor vissza kell térnünk a Macron által javasolt elképzelések megvitatására.
Ez az ötlet még februárban merült fel, de Olaf Scholz német kancellár elutasította, és megígérte, hogy nem fognak európai vagy NATO-csapatokat vezényelni Ukrajnába.
A nyugati vezetők eddig óvatosan kommentálták a jelentéseket. Mark Rutte NATO-főtitkár és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egyelőre nem erősítette meg az információkat, bár Austin azt mondta, hogy az észak-koreai csapatok esetleges bevetése aggodalomra ad okot.
Dél-Korea már tervezi, hogy küldöttséget küld a NATO főhadiszállására, hogy megvitassák az észak-koreai katonai mozgásokkal kapcsolatos értesüléseiket. Egyes európai tisztviselők azonban úgy vélik, hogy a Nyugat túlságosan óvatosan jár el.
Riho Terhas, az észt fegyveres erők volt parancsnoka, az Európai Parlament tagja szerint a Nyugat a hírszerzés megbízhatóságával kapcsolatos bizonytalanságot használja fel ürügyként a tétlenségre. Szerinte az észak-koreai csapatok integrálása az orosz egységekbe nehéz műveleti feladat lehet, amely minimális hatással lehet az ellenségeskedésekre.
Terhas ugyanakkor úgy véli, hogy Európának komolyan fontolóra kellene vennie csapatok küldését Ukrajnába.
„Fontos, hogy ez egy lehetőség legyen” – mondta Terhas, hozzátéve, hogy ez a lehetőség hasznos lehet, ha a konfliktus folytatódik.
Az aknamentesítés problémája továbbra is az egyik legsürgetőbb probléma Ukrajna számára, írja az Ukrinform. Az aknák folyamatos veszélyt jelentenek a polgári lakosságra, és az aknamentesítési munkálatok még évekig folytatódnak.
Artem Jevtusenko, a Rubizs Nemzeti Gárdaezred támogató csoportjának parancsnoka elmondta, hogy különösen Kijev térségében nagy a fenyegetettség.
A parancsnok szerint az ukrán és az orosz erők is aknamezőket telepítenek, gyakran anélkül, hogy megfelelően rögzítenék a helyüket a térképeken, ami megnehezíti a mostani felderítésüket.
Azt is elmondta, hogy ha figyelembe vesszük az aktív ellenségeskedés egy évét, akkor akár 10 évbe is telhet ezeknek a területeknek a teljes aknamentesítése, sőt, ha Donyeckről és Luhanszkról beszélünk, ez a folyamat 100 évig is elhúzódhat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!