Kreml: Orbán Viktor „önálló álláspontja” imponálóbb, mint az európai diplomácia vezetőjéé
-
„Az ukrán erőknek soha nem állt szándékukban elfoglalni az oroszországi Kurszki területen található kurszki atomerőművet, miután Ukrajna augusztus elején behatolt a térségbe” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Moszkva a Kurszki területre történt ukrán betörés kezdete óta többször is azzal vádolta Kijevet, hogy megtámadta az erőművet vagy támadást tervez ellene, amit Ukrajna határozottan tagadott.
Oroszország azt gondolja, hogy nagyon erősek, de ha el akartuk volna foglalni az atomerőművüket, akkor megtettük volna. Megtehettük volna, de soha nem akartuk megtenni. Mert megértettük, hogy ez azt jelentené, hogy ugyanolyanokká válnánk, mint Oroszország
– mondta Zelenszkij. Hozzátette, hogy nem foglalják el az oroszok kritikus infrastruktúráit, ahogy azt ők tették a zaporizzsjai atomerőművel.
-
Az ukrajnai konfliktus eszkalációjának és provokációnak nevezte Észak-Korea és Oroszország katonai együttműködését Alexander Stubb finn elnök, amikor kedden találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
„Üzenetem az elnöknek az volt, hogy az észak-koreai tevékenység, ami a fegyverexportot és csapatok Oroszországba vezénylését illeti, egyszerre jelent eszkalációt és provokációt” – mondta Stubb pekingi megbeszélései után tartott sajtótájékoztatóján.
Alexander Stubb finn elnök Pekingben, Kínában 2024. október 29-énFotó: Josh Arslan / ReutersA finn elnök közölte, hogy Hszinek címzett üzeneteit előre megbeszélte Finnország uniós és NATO-partnereivel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínaiaknak nem tetszik, hogy a NATO-nak olyan partnerei vannak, mint Dél-Korea vagy Japán.
Viszont ha Észak-Korea háborúban segítséget nyújt valakinek Európa határán, akkor esetleg tartanunk kell attól, hogy saját déli határán is háborúzni akar
– tette hozzá.
Mint elmondta, benyomása szerint a kínai–észak-koreai viszony nem túl kellemes most, és figyelmeztette Hszit, hogy ha Kína is támogatni akarná Oroszországot, akkor annak negatív következményei lennének az Európai Unióval való kapcsolatára.
Minél jobban támogatja Kína Oroszországot, annál terheltebb lesz a viszonya Európával, különösen az Európai Unióval
– emelte ki.
A finn köztársasági elnök pekingi látogatásán megállapodás jött létre a stratégiai együttműködés megerősítéséről Kína és Finnország között, különös tekintettel a gazdasági komplementaritás előnyeinek kihasználására az informatika, a kommunikáció, az intelligens energiagazdálkodás, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek terén.
-
Kijev mellett Ukrajna számos régiójában légiriadót jelentettek be ballisztikus fenyegetés miatt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint írták, északkeleti irányból érkezett a fenyegetés.
Helyi idő szerint 21:46-kor robbanásról érkezett jelentés Szumi városából, 22:01-kor pedig a légierő bejelentette a ballisztikus fegyverek bevetésével kapcsolatos fenyegetés visszavonását.
-
Vlagyiszlav Voloscsin, a Déli Védelmi Erők szóvivője közölte, hogy az Ukrán Fegyveres Erők stabilizációs műveletet hajtanak végre Levadne falu közelében, ahová az oroszok behatoltak – írja az Ukrinform.
„Nincsenek nagyobb előrenyomulásaink. Csak néhány nappal ezelőtt az ellenség folyamatos rohamakciókat alkalmazva részleges sikert ért el, és rövid úton behatolt egy szakasz erődítményének mélyére Levadne falu közelében. Most az ukrán fegyveres erők stabilizációs műveletet, stabilizációs akciókat hajtanak végre a helyzet kiegyenlítésére. Azaz, a mi irányunkban nincsenek előrenyomulások” – mondta.
Voloscsin hangsúlyozta, hogy az Ukrán Védelmi Erők mindent megtesznek, hogy megakadályozzák az oroszok előrenyomulását.
-
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy a lengyel hatóságok nem látják szükségét annak, hogy Szergej Andrejev orosz nagykövetet kiutasítsák az országból – olvasható Vlagyimir Szolovjov orosz propagandista Telegramján.
Arra a kérdésre, hogy fennáll-e annak a lehetősége, hogy az orosz nagykövetet kiutasítják Lengyelországból, Sikorski azt mondta: „Ennek mindig van lehetősége, de jelenleg nem látok rá okot.”
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter 2024. október 23-án Varsóban, LengyelországbanFotó: Marek Antoni Iwanczuk / SOPA Images / LightRocket / Getty Images Hungary -
Magyarország területére 2024. október 29-én az ukrán–magyar határszakaszon 4980 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4988 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
-
Nyugati hírszerző információk alapján közölte a CNN, hogy az ukrán-orosz háborúba küldött észak-koreai katonák egy része már Ukrajna területén tartózkodik – írja a Kyiv Independent.
A NATO és a Pentagon korábban megerősítette, hogy az észak-koreai csapatok Oroszországban gyakorlatoznak, és néhányuk az orosz Kurszk megye felé tart, amelynek egy részét augusztus óta az ukrán erők irányítják.
Úgy tűnik, sokan közülük már akcióban vannak
– árulta el a tisztviselő a CNN-nek.
Az észak-koreai hadsereg több mint 70 éve nem vett részt háborúban, és a titkosszolgálat tisztviselői úgy vélik, hogy az észak-koreai kormány nagyrészt azért küldte őket oda, hogy harci tapasztalatokat szerezzenek.
-
Mint megírtuk, Ukrajnában újra meghosszabbítják a hadiállapotot és az ezzel járó általános mozgósítást. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot az államfő már be is nyújtotta a parlamenthez.
Olekszandr Litvinenko, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács titkára most közölte, hogy Ukrajna további 160 ezer állampolgár mozgósítását tervezi – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
A lap beszámolója szerint jelenleg több mint egymillió ukrán szolgál az ukrán hadseregben, és az újabb mozgósítás lehetővé tenné az egységek 85 százalékos feltöltését.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Összeomlott a donyecki front, kulcsfontosságú várost veszített Ukrajna;
- Putyin üzen a Nyugatnak, „elrettentő nukleáris gyakorlatokat” hajtanak végre Oroszországban;
- A volt ukrán belügyminiszter-helyettes a Moszkában feltörő fekáliagejzíren gúnyolódott;
- Dróntámadás Csecsenföldön, a rettegett hadúr szerint először történt ilyen a háború kitörése óta;
- Az éj leple alatt képzik az észak-koreai katonákat Oroszországban, több ezren indulhatnak bevetésre.
Tartsanak velünk ezúttal is!