A német Zöldek kancellárjelöltje, Robert Habeck hivatalban lévő alkancellár november 17-én az ARD televíziós csatornának azt mondta, hogy megválasztása esetén zöld utat ad a Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállításának – írja a The Kyiv Independent.
Az alkancellár gazdasági miniszterként tevékenykedett egy koalíciós kormányban Olaf Scholz kancellár szociáldemokratáival és egészen a közelmúltig az FDP (Német Szabaddemokrata Párt) liberálisaival.
Németország a 2025. február 23-i előrehozott választások felé tart, miután Scholz menesztette Christian Lindnert, az FDP pénzügyminiszterét, ami a koalíció összeomlásához vezetett. A választási kampány témájává vált német segítségnyújtás Ukrajnának egyre fontosabb, mivel attól tartanak, hogy Donald Trump legutóbbi választási győzelme után az Egyesült Államok megvonhatja támogatását.
Berlin Ukrajna második legnagyobb katonai adományozója Scholz vezetésével, de a kancellár kitartott amellett, hogy nem szállítanak Taurus rakétákat, mert az bevonná az országot a háborúba. Habeck az interjúban arról beszélt, hogy a fegyverszállításról szóló döntés része volt gazdasági miniszteri munkájának, hozzátéve, hogy „ezek voltak a legnehezebb döntések, amelyeket meg kellett hoznia”.
Mint ismert, a Taurus cirkálórakéták hatótávolsága akár 500 kilométer is lehet, amely több, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország által Ukrajnának biztosított ATACMS vagy Storm Shadow/SCALP rakétáké.
Friedrich Merz, az ellenzéki jobbközép CDU/CSU szövetség kancellárjelöltje is azt mondta, hogy engedélyezné a Taurus rakéták szállítását, de csak azután, hogy ultimátumot intézett Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, és feloldotta a már biztosított fegyverekre vonatkozó korlátozásokat. Jelenleg a CDU/CSU vezeti a felméréseket 33 százalékkal, ezt követi az oroszbarát, szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) 18 százalékkal, a szociáldemokraták 16 százalékkal, a Zöldek pedig 11 százalékkal.
A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) közgyűlésének résztvevői hétvégi budapesti kongresszusuk zárónyilatkozatában reményüket fejezték ki, hogy az ukrajnai és az izraeli háború mielőbb véget ér, majd jelezték, hogy együtt éreznek a háborúk áldozataival és különösen féltik a helyi magyar kisebbség tagjait.
A szervezet az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében a magyar kormány migrációval kapcsolatos politikáját helyeselve tudatta, hogy nyugat-európai tapasztalataik a tömeges korlátlan bevándorlásról igazolják azt.
Közölték, hogy támogatják a szülőföldjükön, a Kárpát-medencében tömbben élő őshonos magyar közösségek területiautonómia-igényét, ugyanakkor fontosnak tartják a személyi elvű, kulturális autonómia biztosítását a szórványban élőknek is.
Beszámolóikban a felszólalók úgy fogalmaztak, hogy szervezeteik nyitottak és befogadják a Nyugat-Európába érkező magyarokat. Egyúttal megelégedéssel tapasztalták, hogy egyre többen, gyermekes családok is költöznek vissza Magyarországra és az egész Kárpát-medencébe. A közleményben megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, és gratuláltak utódjának, Nacsa Lőrincnek.
Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4237 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5187 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja a közlemény.
Az Egyesült Államok regnáló elnöke, Joe Biden engedélyezte Ukrajnának, hogy az amerikai fegyverekkel csapjanak le Oroszország területén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokáig lobbizott a lehetőségért, most azonban az Egyesült Államok Észak-Koreának is üzen a döntéssel.
Arról, hogy a terv szerint hol és milyen eszközzel hajthatja végre az első mélységi támadását Ukrajna, ide kattintva olvashat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!