Oroszország 733 830 katonát vesztett Ukrajnában a háború 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 26-án.
Ez a szám tartalmazza az orosz fegyveresek elmúlt napon elszenvedett mintegy 1480 fős élőerő-veszteségét is.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9435 harckocsit, 19 256 páncélozott harcjárművet, 30 042 járművet és üzemanyagtartályt, 20 806 tüzérségi rendszert, 1254 rakéta-sorozatvető rendszert, 1004 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 552 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Speciális hálókkal veszik körül az Ukrajnával határos belgorodi területen, Sebekino városában a lakóházakat, hogy így védekezzenek az ukrán drónok ellen – írja az Ukrajinszka Pravda.
Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó Telegram-oldalán azt írta: Megnéztük az egyik házat is, amelyet egy speciális hálóval fedtünk le az ellenséges drónok ellen. Sokáig gondolkodtunk azon, hogyan és miből készítsük el. Konzultáltunk szakemberekkel. Egy nem szabványos, de erre a célra alkalmas anyagot választottunk. Az egyik vállalkozó vállalta, hogy 10 házat borít be ilyen hálóval. Meglátjuk, hogyan mutat majd, aztán döntést hozunk – írta meg a Kárpát Hír.
A NATO-tagállamok erősíteni kívánják a hadiipari termelést Ukrajnában, tekintettel a konfliktus elmérgesedésére – közölte hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter francia, brit, lengyel és olasz hivatali partnerével Berlinben tartott megbeszélését követően.
A tárcavezető szerint mindezt első lépésben a befagyasztott orosz vagyon kamatbevételeiből fogják finanszírozni. A tervek között szerepel mesterséges intelligencia vezérelte drónok fejlesztésének és beszerzésének támogatása.
Az együttműködést a lőszertermelés terén is el akarják mélyíteni. A megbeszélésbe fél órára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is bekapcsolódott.
Pistorius a találkozó végén kijelentette: „Célunk, hogy Ukrajna az erő pozíciójából cselekedhessen.” Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború már nem egy regionális konfliktus, „nemzetközi dimenziót öltött”. A német védelmi miniszter ezzel a 10 ezer észak-koreai katonára utalt Oroszország területén. Mint mondta, az észak-koreai katonák fejenként 2000 euró egyszeri összeget kapnak.
További eszkalációs lépésként említette az orosz közepes hatótávolságú rakéták bevetését.
Újságírói kérdésre válaszolva Pistorius elmondta, hogy a német védelmi tárca egyelőre nem rendelkezik olyan értesülésekkel, miszerint pokolgép lehetett volna a Vilnius mellett lezuhant DHL német postai és logisztikai cég egyik teherszállító repülőgépén.
Mindazonáltal közölte, hogy megvitatták, miként lehet a biztonsági réseket lezárni a légi teherszállításban.
Augusztus végén német biztonsági szolgálatok „nem hagyományos robbanószerkezetekre” figyelmeztettek, amelyeket ismeretlenek adtak fel szállítmányozó cégekkel. Az akkori figyelmeztetés egy incidenssel állt összefüggésben a lipcsei DHL logisztikai központban, ahol júliusban egy, a Baltikumból feladott, robbanószerkezetet tartalmazó csomag lángra kapott. A biztonsági szolgálatok nem zárták ki orosz szabotázsakció lehetőségét.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!