Itt a paktum az ukrajnai háborúról és a migrációról, amelyet Dömötör Csaba szerint a tiszások megpróbáltak elsunnyogni

Új együttműködési megállapodás jött létre az Európai Parlamentben a liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe), az Európai Néppárt (EPP) és A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakciói között.

A november közepén kötött egyezmény pontjait Valérie Hayer, a liberális képviselőcsoport vezetője ismertette a közösségi oldalán. Többek között a migrációs paktumról, Ukrajna és a háború megingathatatlan támogatásáról és a jogállamisági eszközrendszer teljes körű használatáról is megállapodtak.

A hosszú távú koalíciós dokumentum az alábbi kilenc pontot tartalmazza:

1. Európa egyesítése és megerősítése az uniós értékek alapján: beleértve a jogállamiságot, és Ukrajna támogatását.
2. Az európai jólét gazdasági környezetének megteremtése: új uniós bevételi források bevezetése.
3. Hatékony migrációs politika: az EU migrációs és menekültügyi paktumának gyors, hatékony és teljes körű végrehajtása.
4. Az európai társadalmi modell fenntartása: a La Hulpe-i nyilatkozat végrehajtása. 
5. Az élelmezésbiztonság, a víz és a fenntartható környezet biztosítása.
6. A demokrácia védelme: a jogállamiság helyreállítása, a nők jogainak védelme a nemek közötti egyenlőség biztosítása.
7. A nemzetközi rend és az emberi jogok védelme: Ukrajna megingathatatlan támogatása.
8. Az uniós költségvetést megvédése a visszaélésektől olyan esetekben, amikor a tagállamok megsértik a jogállamiság elveit.
9. Az EU reformja a cselekvőképességének javítása érdekében, előmozdítva a szükséges reformokat „egy szorosabban együttműködő unió felé”.

Az új koalíciós egyezmény az Európai Néppárt tagjaira, köztük Magyar Péter pártjára is vonatkozik. A Tisza Párt elnöke korábbi nyilatkozataiban még nem értett egyet az ukrajnai háború támogatásával, és az illegális bevándorlók kötelező betelepítésével sem. 

Júliusban a Tisza Párt az Európai Parlament plenáris ülésén még nemmel szavazott Ukrajna teljes körű támogatásáról. Közleményükben akkor úgy fogalmaztak, hogy nem tudták teljes mértékben támogatni az Ukrajnáról szóló határozattervezetet. A Tisza Párt ekkor még azzal sem értett egyet, hogy azzal vádolták Orbán Viktort, hogy visszaélt a vétójogával Ukrajna támogatásánál.

Dömötör Csaba: Ténykérdés a Brüsszel Péter elnevezés 

„A Brüsszel Péter elnevezés már nem csupán találó, hanem egyenesen ténykérdés” – írta friss Facebook-bejegyzésében a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője.

Dömötör Csaba szerint a hosszú távú koalíciós megállapodással „minden világossá vált, és mindenki a helyére került”. A kormánypárti politikus arra is kitért, hogy Manfred Weber szerdán beszédet mondott Strasbourgban, amelyben ismét Magyar Pétert jelölte Magyarország vezetésére. 

Mint mondta, a megállapodás szövege szerint a baloldali-néppárti frakciók együttműködése az egész európai parlamenti ciklusra szól, tehát öt évre.

Az aláírók támogatják a migrációs paktum teljes végrehajtását, amely a bevándorlók szétosztásáról szól, és súlyos büntetéseket helyez kilátásba azok számára, akik nem kívánnak részt venni benne. Kiállnak továbbá Ukrajna háborús támogatása mellett, elutasítva a béketárgyalásokat, függetlenül az amerikai választások eredményétől és a háború eszkalációjának növekvő esélyeitől. Továbbra is fenntartják a jogot, hogy használják a jogállamisági eszközt, és támogatják, hogy Magyarország uniós forrásait visszatartsák – ismertette.

Dömötör Csaba hozzátette: „A megállapodás azt is tartalmazza, hogy új bevételi forrásokra van szükség az Európai Unióban, tehát további terheket raknának az európai állampolgárok és vállalkozások nyakába, hogy kezeljék a kialakult, tarthatatlan helyzetet: azt, hogy elment a pénz a háborúra, és üres a kassza.”

Ellentétben áll Magyarország érdekeivel

Hangsúlyozta, a baloldali-néppárti paktum alapvetően ellentétben áll Magyarország érdekeivel: Magyarország elutasítja a bevándorlást, a migráció helyett határvédelmet akar, ellenzi a háborút és nem szeretné, hogy a háború miatt kiürüljön az EU kasszája. Ellenzi azt is, hogy Brüsszel nagyobb pénzügyi mozgásteret kapjon a tagállamok rovására.

„Így hát Gyurcsány Ferenc és Magyar Péter szövetsége is ez, azoké, akik évek óta dolgoznak saját országuk ellen, és azoké, akik kötelességüknek érzik, hogy mindenben igazodjanak az EPP álláspontjához. Látjuk, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Ez az ára annak, ha egy politikust a brüsszeli elit ajánl a magyarok figyelmébe” – hangoztatta.

Hozzátette, míg a szocialista és liberális frakciók nagy büszkeséggel jelentették be a paktumot, addig az EPP megpróbálta „elsunnyogni” az erről való tájékoztatást.

„Ez a megállapodás természetesen alapvetően befolyásolja azt, hogy a Patrióta frakció hogyan szavaz majd szerdán az Európai Parlamentben az új Európai Bizottság egészéről” - zárta nyilatkozatát Dömötör Csaba.

Bóka János politikai okokat lát az Európai Bizottság elvárásai mögött

Németország külön kérésére az Európai Tanács novemberi napirendjére tűzte a magyar soros elnökség a Magyarország ellen folyó, 7. cikk szerinti eljárást. Az ügy még 2018. szeptember 18-án indult meg Magyarország ellen az Európai Parlament kezdeményezésére a rendszerszintű jogállami problémák miatt.

Azóta hat év eltelt, az eljárás azonban megakadt az első pontnál. A továbblépéshez (vagy az eljárás megszüntetéséhez) a tanácsnak kellene szavazást tartania (négyötödös többséggel), vagy még ez előtt ajánlásokat intéznie a magyar kormányhoz. Erre azonban láthatóan nincs semmilyen készség, így az eljárás jövője bizonytalan.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Indexnek adott interjúban a Magyarországnak járó uniós források visszatartásáról is beszélt.

Kizárólag politikai okokat látok az Európai Bizottság elvárásai mögött. A bizottság magát politikai bizottságként határozta meg, amiből az következik, hogy szemben az alapszerződések szellemével, saját politikai agendát visz, a rendelkezésre álló erőforrásokat a politikai agenda megvalósítására használja

– hangsúlyozta Bóka János. 

„A bizottság álláspontját az Európai Parlamenttel létező sajátos kapcsolata határozza meg. Az EP egyértelműen politikai szereplő, és a többsége ellenséges a magyar kormánnyal szemben, ezért nyomást gyakorol a bizottságra, például a forrásokat illetően. Az elnökválasztáshoz és a biztosi kollégium felállításához is az EP jóváhagyására van szükség, így a választások felé közeledve a bizottság egyre kevesebb lehetőséget érezhetett arra, hogy ellenálljon a politikai szempontoknak.”

Hozzátette, hogy: „Gyökeresen eltérő elképzelésünk van arról, hogy miért létezik az Európai Unió, és mikor lenne sikeresebb az együttműködés. Ezt többféleképpen meg lehet fogalmazni, de minden ellentét erre vezethető vissza. A kormánynak teljesen más az elképzelése az Európai Unióról, a tagállamok és az EU kapcsolatáról, célokról és sikerességről, mint az Európai Parlament többségének.”

(Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke sajtótájékoztatót tart Strasbourgban 2024. október 9-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)