A brit kormány tagadja azokat az állításokat, amelyek szerint az Oroszországból kiutasított brit diplomata kém volt – írja a BBC.
Orosz állami hírügynökségek arról számoltak be, hogy az ország biztonsági szolgálata, az FSZB azzal vádolta meg a diplomatát – akinek fényképét orosz tévéadásokban osztották meg –, hogy hamis adatokat adott meg az okmányaiban és kémtevékenységet folytatott.
Arra a kérdésre, hogy válaszlépésként a britek tesznek-e kiutasítást, a brit kormány szóvivője azt mondta, hogy „mérlegelik” a választ.
„Hogy egyértelmű legyen, cáfoljuk ezeket az állításokat” – mondta, „alaptalannak” nevezve azokat.
Nem ez az első eset, hogy Vlagyimir Putyin kormánya rosszindulatú, alaptalan vádakat fogalmaz meg munkatársaink ellen
– árulta el a szóvivő.
„Az Egyesült Királyság kormánya bocsánatkérés nélkül védi nemzeti érdekeinket, és majd a megfelelő időben reagálni fog, moszkvai nagykövetségünk pedig folytatja fontos munkáját Oroszországban, hogy támogassa az Egyesült Királyság érdekeit” – tette hozzá.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Elfoglalta az orosz hadsereg a Donyecki régióban lévő Nova Illinka települést – jelentette be szerdán a moszkvai védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint. A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és húsz ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1500, Kurszk irányában pedig több mint 250 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai reptér infrastruktúráját, valamint öt lőszer- és egy rakétatüzérségi raktárt, két harckocsit és öt egyéb páncélozott harcjárművet, egy amerikai M198-as 155 milliméteres vontatott tarackot, egy HIMARS-rakétát, továbbá 54 drónt.
Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg egyebek között két harckocsit és négy egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a Kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 36 010 embert, 223 harckocsit, 157 gyalogsági harcjárművet, 122 páncélozott személyszállító járművet, 1199 páncélozott harcjárművet, 1038 gépkocsit, 304 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek szerdán tüzérségi és dróntámadást. A zaporizzsjai atomerőművet és a szomszédos Enerhodar várost hat pilóta nélküli repülőszerkezet támadta, és két tüzérségi csapás érte. A drónokat mind lelőtték vagy földre kényszerítették. Személyi sérülés nem történt, anyagi kár nem keletkezett. A Kurszki régióban két civil vesztette életét harcászati rakétacsapás következtében.
Az ukrán 36. különálló dandár tengerészgyalogsága a kurszki hadművelet augusztusi kezdete óta mostanáig több mint ezer orosz katonát semlegesített, és számos haditechnikai eszközt semmisített meg – közölte az egység szerdán az MTI beszámolója szerint. Az alakulat közleményében részletezte, hogy az ukrán tengerészgyalogosok 667 ellenséges katonát öltek, és 341-et sebesítettek meg.
A kurszki hadművelet kezdte óta a dandár egységei folyamatosan harcban állnak az ellenséggel, számos támadást visszavertek, és könyörtelenül megsemmisítik az orosz hadsereg elit csapatait. Az ellenség folyamatosan húsdarálóba küldi a katonáit, vannak olyan napok, amikor több mint tíz ilyen öngyilkos akciót indítanak egységeik. Annak ellenére, hogy az oroszok és felszereléseik túlsúlyban vannak, a mikolajivi tengerészgyalogosok valódi bátorságról és hősiességről tesznek tanúbizonyságot
– olvasható a közleményben. Hozzátették, hogy az okozott emberveszteségen túl számos haditechnikai eszközt is megsemmisítettek, köztük két T–72-es harckocsit, húsz páncélozott és 24 egyéb katonai járművet, valamint 15 drónt.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere elmondta, hogy az orosz erők szerdára virradóan dróntámadást indítottak a főváros ellen. Egy lelőtt drón roncsaitól ketten megsérültek, valamint károk keletkeztek egy lakóházban. A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról számolt be, hogy az orosz hadsereg szerda délelőtt ismét robbanószerkezeteket dobott le drónról, szerte a régióban, és egy ilyen szerkezet két embert megsebesített. Az ukrán légierő közölte, hogy éjjel Oroszország 89 drónnal – köztük Sahíd kamikaze és más, ismeretlen típusú eszközzel – támadta Ukrajnát. A légvédelem 36 drónt megsemmisített, 48 eltűnt a radarokról, öt pedig visszatért orosz ellenőrzésű területre.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az utóbbi 24 órában tíz frontszakaszon 224 katonai összecsapás történt. Az ukrán erők 115 ellenséges támadást vertek vissza a Donyeck megyei Pokrovszk és Kurahove térségében. A vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta már a 735 ezret. Az előző 24 órában az ukrán erők egyebek mellett 14 orosz harckocsit, 24 tüzérségi és egy légvédelmi fegyvert, valamint 64 drónt semmisítettek meg.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök szerdán közösségi oldalán bejelentette, hogy Keith Kellogg nyugalmazott tábornokot választotta „ukrajnai és oroszországi különmegbízottjának”. Az Egyesült Államok leendő államfője Truth-bejegyzésében nevezte meg azt a személyt, akivel – szavai szerint – biztonságosabbá tervezi tenni Amerikát és a világot.
Nagy örömmel jelölöm Keith Kellogg tábornokot elnöki asszisztensnek, valamint ukrajnai és oroszországi különmegbízottnak. Keith kiemelkedő katonai és üzleti karriert futott be, többek között az első kormányomban is rendkívül érzékeny nemzetbiztonsági feladatokat látott el. A kezdetektől fogva velem volt. Együtt biztosítjuk a békét az erőn keresztül, és újra biztonságossá tesszük Amerikát és a világot.
– írta Donald Trump.
Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy, a vietnámi háború veteránja 2017 és 2021 között Mike Pence alelnök irodájában nemzetbiztonsági tanácsadóként dolgozott Trump csapatában. Jelenleg a Trump-párti America First Policy Institute agytrösztnél dolgozik, ahol számos javaslatot terjesztett elő, amikben felvázolja, hogyan nézhetne ki a nemzetbiztonsági politika egy jövőbeli Trump-kormányzat alatt.
Közreműködött egy újabb ukrajnai „béketerv” kidolgozásában is. Eszerint megvonnák a katonai segélyt Ukrajnától, ha az ország elutasítja a béketárgyalásokat, Moszkvát pedig figyelmeztetné, hogy a tárgyalások megtagadása a Kijevnek nyújtott támogatás növekedéséhez vezetne. Céljuk az, hogy a béketárgyalások a frontvonal de facto befagyasztásához vezessenek. Javasolta, hogy a NATO azon tagállamait, amelyek GDP-jük kevesebb mint 2 százalékát költik védelemre, a Washingtoni Szerződés 5. cikke szerinti kollektív védelmi garanciák visszavonásával büntessék.
A transzatlanti jövő az egyetlen módja szabadságunk és biztonságunk szavatolásának – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben a szervezet szerdai tájékoztatása szerint. Az MTI által idézett brüsszeli közlemény alapján Mark Rutte egy, az atlanti térség jövőjével, valamint a biztonsági kihívásokkal foglalkozó londoni fórumon, videokapcsolaton keresztül elmondott beszédben vázolta fel a NATO azon három fő prioritását, amelyekről a tagállamok vezetői a következő, 2025. június 24–26. közötti hágai csúcstalálkozója alkalmával tárgyalnak majd.
A prioritások között a NATO-főtitkár a kollektív védelem megerősítését, Ukrajna támogatásának fokozását és a partnerségek elmélyítését sorolta fel.
Oroszország agressziója nem korlátozódik Ukrajnára
– fogalmazott Mark Rutte, majd úgy folytatta, hogy Kína, Irán és Észak-Korea destabilizáló akcióinak messzemenő következményei vannak. „Amikor az agresszorokat felbátorítják, az mindannyiunkat fenyeget, függetlenül attól, hogy ezek az agresszorok kicsik vagy nagyok” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy az erő a számokban rejlik, az értékek pedig azon, hogy erős alapokra építették-e azokat, ezzel összefüggésben kijelentette, ezért szükséges folytatni a NATO-ba való befektetést.
Jun Szogjol dél-koreai elnök november 27-én Szöulban találkozott a Rusztem Umerov védelmi miniszter által vezetett ukrán delegációval, hogy megvitassák az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai kapcsolatok elmélyülését – jelentette a Yonhap dél-koreai hírügynökség.
Több médium is arról számolt be, hogy az ukrán küldöttség azért látogat Szöulba, hogy fegyverszállításokat kérjen, amit a kelet-ázsiai ország eddig vonakodott biztosítani.
Nemrégiben az elnök azt mondta, a dél-koreai kormány nem zárja ki, hogy változtat álláspontján, és védelmi támogatást nyújt, tekintettel arra, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba.
A találkozó során a két fél megállapodott abban, hogy folytatják az információcserét Észak-Korea Oroszországba telepített csapatairól, valamint az Oroszország és Észak-Korea közötti fegyver- és technológiaátadásról, miközben együttműködnek a szövetséges nemzetekkel
– közölte a dél-koreai elnöki hivatal.
Az ukrán delegáció külön tárgyalt Sin Vonszikkal, a dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával és Kim Jonghjon védelmi miniszterrel, hogy megvitassák az észak-koreai csapatokról szóló hírszerzési információkat.
A német kormány szerdán cáfolta, hogy bezárták volna a Pervij Kanal orosz televízió irodáját Németországban – írja az MTI. A Kreml ezzel vádolja Berlint, és erre hivatkozva tiltotta ki az ARD német televízió moszkvai irodájának két munkatársát.
Az orosz állítások hamisak: a szövetségi kormány nem zárta be a csatorna irodáját és általánosságban az orosz újságírók szabadon, akadályoztatás nélkül dolgozhatnak Németországban
– jelentette ki Berlinben szokásos sajtótájékoztatóján Christian Wagner, a német külügyminisztérium szóvivője.
A Pervij Kanalt az Ukrajna elleni háború támogatása miatt az Európai Unió 2022 decembere óta szankciókkal sújtja, egyebek mellett betiltotta nekik az európai sugárzást.
A szóvivő mindazonáltal nem zárta ki, hogy a Pervij Kanal két újságírójától megvonják vagy nem hosszabbítják meg a tartózkodási engedélyüket. Hozzátette, hogy Németországban az ilyen döntések mindig a regionális vezetés, nem pedig a szövetségi kormány illetékességébe tartoznak, amelyek a szövetségi kormánytól teljesen függetlenül járnak el.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Pervij Kanal tudósítóinak állítólagos kitiltására hivatkozva jelentette be, hogy hasonló intézkedéseket hoznak az ARD moszkvai újságíróival szemben. Az ARD a legnagyobb német közszolgálati televízió, és egyben Európa egyik legnagyobb televíziója.
2022 februárjában, közvetlenük az Ukrajna elleni támadás előtt Oroszország bezárta a Deutsche Welle német műsorszolgáltató moszkvai irodáját, válaszul a Russia Today (RT) orosz televízió sugárzásának betiltására.
Visszavonták oroszországi akkreditációját a német ARD köztelevízió két újságírójának, felszólítva őket az ország elhagyására, válaszul az orosz Pervij Kanal állami tévécsatorna berlini irodájának bezárására – jelentette be szerdán Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A német tudósítók számára, válaszul a hivatalos Berlin barátságtalan intézkedéseire, amelyeket az orosz tudósítókkal szemben hoztak, tükörintézkedésként elrendelték, hogy adják le az akkreditációs igazolványukat, és a megszabott időben hagyják el az Oroszországi Föderáció területét
– ismertette Marija Zaharova moszkvai sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint.
Közölte, hogy az orosz külügyminisztérium fontolóra veheti az ARD új munkatársainak akkreditálási lehetőségét, amennyiben a Pervij Kanal németországi tudósítói testületének tevékenysége újraindul.
A Pervij Kanalt képviselő Ivan Blagoj tudósítót és Dmitrij Volkov operatőrt kedden szólították fel Németország elhagyására. Ennek előzménye a TASZSZ hírügynökség szerint az, hogy a tévécsatorna leadott egy tudósítást a német állampolgár, Nikolai Gaiduk oroszországi őrizetbe vételéről, aki az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint márciusban Kalinyingrádban részes volt egy gázelosztó állomás vezetékének felrobbantásában.
Gaiduk – akinek a Lengyelország és a Kalinyingrádi régió határán történt elfogásáról múlt szerdán számolt be az FSZB – elismerte a vádat. Vallomása szerint Hamburgban Olekszandr Zsorov ukrán állampolgár, az odesszai rendőrség volt munkatársa szervezte be tavaly novemberben. Gaiduk, aki ellen terrorizmus és robbanóanyagok csempészése miatt indult büntetőeljárás, az orosz hatóságok szerint újabb robbantást szándékozott elkövetni az orosz exklávé területén.
Ivan Blagoj tudósító a Pervij Kanal műsorában közölte, hogy egy nappal azt követően szólították fel távozásra, hogy adásba került az orosz televízió Hamburgban forgatott riportja, amely, mint mondta, bemutatta, hogy hol laktak és hol találkoztak a gyanúsítottak.
A kiutasítást indokló, az orosz csatorna által idézett német dokumentum szerint „a Pervij Kanal tevékenysége jelentős és közvetlen veszélyt jelent Németország és az Európai Unió közrendjére és közbiztonságára, mivel veszélyezteti a tagállamok közvéleményét és döntéshozatali folyamatát”.
Zaharova a sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy Oroszország – más, hasonlóan gondolkodó országokkal együtt – az újságírók biztonságáról összeállított, a 2022–2023-as időszakra vonatkozó UNESCO-jelentés alapos korrekciójára fog törekedni, a médiának szolgálat teljesítése közben életüket vesztő munkatársai emlékének védelmében. Korábban Rinat Aljautdinov, aki Oroszország állandó képviselője az UNESCO-nál, közölte, hogy a szervezet főigazgatója, Audrey Azoulay jelentését, amely nem tesz említést az életüket vesztett orosz újságírókról, nem fogadták el.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán – 2024-ben már második alkalommal – Kazahsztán fővárosába, Asztanába érkezett – számolt be róla a TASZSZ orosz hírügynökség. Az orosz államfő ezúttal a diplomáciai protokoll szerinti legmagasabb státuszú állami látogatást tesz az országban.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök személyesen fogadta Oroszország elnökét, a hivatalos találkozó ünnepélyes ceremóniájára a kazah államfő rezidenciáján, az Akordán kerül sor, amelynek különböző termeiben a vezetők egész nap dolgoznak majd.
November 28-án Vlagyimir Putyin Asztanában folytatja munkáját a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének csúcstalálkozóján.
Oroszország készen áll egy újabb hadifogolycserére Ukrajnával – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ beszámolója szerint.
Érdekeltek vagyunk egy konstruktív párbeszédben, amelynek célja a foglyok mielőbbi hazatérése, és készek állunk 630 katona azonnali cseréjére, ezzel egyidejűleg megkezdjük a szervezési intézkedéseket a későbbi cserék előkészítésére
– mondta a külügyi szóvivő, aki azt is elárulta, hogy a névsorban szereplő katonák megjelentek azon a 935 hadifoglyot felsoroló listán is, amelyet az orosz védelmi minisztérium korábban cserére ajánlott fel, de a hírek szerint Ukrajna indoklás nélkül elutasította azt.
„Oroszország Ukrajnára bízza annak eldöntését, hogy az orosz hadifoglyok közül kiket vonja be a cserébe” – hangsúlyozta a diplomáciai tárca szóvivője. „Számunkra minden egyes emberünk fogságból való visszatérése egyformán fontos, a kijevi rezsimmel ellentétben mi nem osztjuk meg a mieinket vallás, nemzetiség vagy valamely katonai egységhez tartozás alapján” – jelentette ki Marija Zaharova.
Az orosz külügyminisztérium november 26-án közzétett határozata szerint megtiltotta 30 brit állampolgár belépését az ország területére, köztük törvényhozókét, újságírókét és miniszterekét, például Angela Rayner miniszterelnök-helyettesét és Rachel Reeves pénzügyminiszterét.
A listán szerepel Yvette Cooper belügyminiszter és Ed Miliband klímaügyi miniszter is.
A döntés nem sokkal azután született, hogy az Egyesült Királyság úgy döntött, lehetővé teszi Ukrajnának, hogy a Nyugat által szállított Storm Shadow rakétákkal mélységi támadásokat hajtsanak végre az orosz területeken, és miután London bevezette a legnagyobb szankciócsomagot Oroszország olajszállító tankhajóiból álló „árnyékflottája” ellen.
A közleményben a külügyminisztérium „ruszofób politikát”, „Ukrajnával kapcsolatos dezinformáció terjesztését” és „az ukrán fegyveres erők katonai támogatását” nevezte meg, amelyek jelzik „London hozzáállását az Oroszországgal szembeni további rendszerszintű konfrontációhoz”.
A G20-ak november 20-ai brazíliai csúcstalálkozóján Keir Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya „megkétszerezi” Ukrajna támogatását, de kerülte a konkrétumok nyilvánosságra hozatalát. Ukrajna korábban Storm Shadow rakétákat használt az orosz erők ellen a Fekete-tengeren, bár az Egyesült Királyság kormánya nem erősítette meg a háború kezdete óta szállított teljes számot.
A szankciók a diplomáciai konfliktus legújabb fordulatát jelentik, ami akkor kezdődött, amikor Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját.
Az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trumppal beszélt telefonon Robert Fico szlovák miniszterelnök. A beszélgetés kiemelt témája az ukrajnai helyzet volt. A pozsonyi kormányhivatal sajtóközleménye szerint Robert Fico gratulált Donald Trumpnak a novemberi választásokon elért győzelméhez, majd az ukrajnai konfliktusról beszélt vele.
„Meggyőződésem, hogy (Donald Trump) személyével kapcsolatban nemcsak Szlovákiában, de egész Európában nagy várakozások vannak az ukrajnai háborús konfliktus összefüggésében” – mondta Robert Fico a közlemény szerint.
A telefonbeszélgetés legnagyobb részét az Ukrajnában zajló háborús konfliktus értékelése tette ki, majd Donald Trump aziránt érdeklődött, hogy Robert Fico egy Ukrajnával szomszédos ország miniszterelnökeként hogyan látja a történéseket.
Nagyon nyíltan megismételtem neki azon álláspontomat, amelyet ebben az összefüggésben már kinyilvánítottam
– idézte Robert Fico szavait a kormányhivatal közleménye.
A szlovák miniszterelnök az elmúlt időszakban tett nyilatkozataiban ismételten a béke megteremtésének szükségességét sürgette az ukrajnai konfliktus vonatkozásában.
A pozsonyi kormányhivatal egy másik szerdai közleményében tudatták, hogy Robert Fico meghívást kapott Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a második világháború lezárása és a fasizmus felett aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából jövő májusban rendezendő moszkvai ünnepségre. A közlemény szerint Robert Fico örömmel vette és elfogadta a hivatalos meghívást, s részt fog venni a jövőre esedékes moszkvai ceremónián.
Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter elismerte, az egyik legnagyobb félelme az, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök leállítja Ukrajna fegyver- és lőszerellátását. Szerinte a következmények szörnyűek lennének.
A frontvonal a Donbaszban összeomlik, és az oroszok Dnyipro, Poltava és Zaporozzsje kapujában találják magukat. Ez lesz a legveszélyesebb pillanat Ukrajna számára ebben a háborúban
– mondta a Politico című lapnak, amit az Unian szemlézett.
Kuleba arra számít, hogy a háború továbbeszkalálódik, de úgy véli, nem fog kicsúszni az irányítás alól, és minden fél egyértelműen kalibrálja akcióit, és jelzi szándékait, hogy csökkentse a katasztrofális következményekkel járó félrekalkuláció valószínűségét. Ugyanakkor az Ukrán Fegyveres Erők keze meg van kötve a nagy hatótávolságú rakéták használatában, miközben a Kreml előre tájékoztatta Washingtont egy interkontinentális ballisztikus rakéta indításának szándékáról.
A volt miniszter szerint ha Trump mégis megvonja a segélyeket Ukrajnától, Európa álláspontja döntő lesz. Egyelőre nem tudja, hogy az EU lép-e majd közbe, hogy kompenzálja az Egyesült Államok támogatásának elvesztését vagy csökkentését.
A legnagyobb ismeretlen ebben az egyenletben az, hogy Európa mennyire lesz hajlandó közbelépni. Az európaiaknak két lehetőségük lesz. Vagy elfogadnak egy kiváró stratégiát, és követik Trump példáját, vagy elfogadják, hogy nagyobb részt kell vállalniuk a felelősségből
– magyarázta Kuleba.
Hozzátette, hogy az EU önmagában nem tudja pótolni az USA-tól érkező segélyek mennyiségét, ez attól függ, hogy Európa képes és hajlandó-e rövid időn belül drámaian növelni saját fegyvergyártását.
Kuleba szerint könnyebb megjósolni az amerikai fejleményeket, mint az európaiakat, mivel az utóbbiak sokkal összetettebbek.
Ha azt kérdezné tőlem, mi volt a Nyugat legnagyobb hibája tavaly, azt mondanám, hogy az európai vezetők nyilvánosan keményen elítélték Emmanuel Macron francia elnök javaslatát, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába. Nincs kétségem afelől, hogy Putyinnak ez tetszett… Számomra sokkoló volt
– összegzett a volt miniszter.
Oroszország 735 410 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara november 27-én.
Ez a szám magában foglalja az orosz erők csak az elmúlt napon elszenvedett 1580 fős élőerő-veszteségét.
A jelentés szerint Oroszország emellett 9449 harckocsit, 19 304 páncélozott harcjárművet, 30 126 járművet és üzemanyagtartályt, 20 830 tüzérségi rendszert, 1255 rakéta-sorozatvető rendszert, 1005 légvédelmi rendszert, 369 repülőgépet, 329 helikoptert, 19 616 drónt, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített – idézi a jelentést a The Kyiv Independent.
Paul Wesley amerikai színész (Star Trek, Vámpírnaplók) lesz a főszereplője és társproducere az Unspoken című minisorozatnak, amelynek középpontjában az ukrajnai háború áll. A forgatókönyv másik szerzője az ukrán forgatókönyvíró és rendező, Zsanna Ozirna (Honeymoon).
A hat epizódból álló sorozat az Ukrajna elleni orosz invázió eseményei közepette játszódik. Pavlo (Wesley), egy volt katona, aki a film kezdetén Lengyelországban dolgozik, a háború első napján telefonhívást kap a feleségétől Kijevből. Elhatározza, hogy megvédi a családját, ezért visszaindul Ukrajnába, hogy biztonságban tudja őket.
„A háború által sújtott világban a karakterem és családja történetén keresztül szeretném feltárni egy tragédia közbeni emberi tapasztalatokat. Remélem, hogy a nézők érzelmileg kötődnek majd a főhős utazásához, és erőteljes tanulságokat vonnak le az életről, az ellenálló képességről és az értékekről, mélyebb megértést tanúsítva a nyomás alatt lévő emberek felé” – idézi Wesley-t az Ukrajinszka Pravda.
A sorozat koncepcióját Filip Siczynski lengyel forgatókönyvíró és rendező dolgozta ki, a kezdeti fázisban pedig Zhanna Ozirna ukrán forgatókönyvíró és rendező is hozzájárult. A sorozat rendezője David Straiton (Narcos, Star Trek és Law & Order) lesz.
A projekt 2022-ben megkapta az Ukrán Filmakadémia támogatását, és a Netflixen fut majd. A forgatás angol, ukrán és lengyel nyelven zajlik majd, és a tervek szerint 2025–26 telén készítik el Kelet-Európa különböző helyszínein.
A The Economist elemezte a hírszerző ügynökségek, védelmi tisztviselők, kutatók és nyílt források kiszivárgott vagy közzétett jelentéseiből származó információkat – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.
A magazin megállapította, hogy 60 ezer és 100 ezer fő közé teszi azon ukrán katonák számát, akik életüket vesztették az orosz–ukrán háborúban, valamint 400 ezer főre teszik azon sebesült katonák számát, akik nem tudják folytatni szolgálatukat a hadseregben.
Ezeket a jelentéseket nehéz függetlenül ellenőrizni. Az eltűnt és halottnak vélt katonák pedig nem mindig szerepelnek ezekben az adatokban. Mindazonáltal nagyjából képet adnak a halálos áldozatok számáról
– áll a cikkben.
A jelentések szerint például az UA Losses honlapja katalogizálja a halottak nevét és életkorát, ami lehetővé teszi a veszteségek kiszámítását korcsoportonként és a férfilakosság százalékos arányában. Adataik szerint 2022 óta legalább 60 435 katona halt meg.
Ezen adatok alapján 2022. február 24. óta a háború előtti Ukrajna 18–49 éves férfilakosságának több mint 0,5 százaléka halt meg. A kiadvány ugyanakkor arról számol be, hogy „a háborúban meghalt férfiak valós aránya” magasabb. Ugyanez a helyzet a súlyosan megsebesültekkel is.
Ha feltételezzük, hogy minden egyes, harcban elesett ukrán katonára hat-nyolc súlyosan sebesült ukrán katona jut, akkor majdnem minden huszadik (18–49 éves) férfi meghalt vagy túlságosan megsebesült ahhoz, hogy tovább harcoljon
– pontosít a média.
Emellett az orosz csapatok veszteségeit is jelzik. A lap becslése szerint június 21-ig legalább 106–140 ezer orosz katona esett el.
A vegyi fegyverekkel folytatott hadviselés teljes leállítását, illetve az ilyen jellegű fegyverekkel elkövetett támadások elkövetőinek felelősségre vonását sürgette szerdán az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a vegyi háborúk áldozatainak november 30-i emléknapja előtt kiadott közleményében.
Senkinek, sehol, soha, semmilyen körülmények között nem szabadna vegyi fegyvereket bevetnie; a vegyi fegyverek használata a nemzetközi jogba ütközik és háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel ér fel
– idézi az MTI Josep Borrell közleményét.
A főképviselő „a világ legsikeresebb leszerelési szerződésének” nevezte a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt (CWC), azonban rámutatott arra, hogy az elért eredmények ellenére a vegyi fegyverek ismételt felbukkanása továbbra is fenyegetést jelent a globális békére és biztonságra.
„A világ még mindig szembesül ezen borzasztó fegyverek elrettentő következményeivel” – intett Borrell.
A főképviselő aláhúzta, hogy bár az egyezmény tiltja a zavargások megfékezésére szolgáló szerek háborúkban történő használatát, egyre több jel mutat arra, hogy Oroszország bevet ilyen fegyvereket ukrán katonák ellen, valamint szándékosan intéz támadást Ukrajna polgári ipari létesítményei ellen, kitéve ezáltal a lakosságot is a mérgező vegyszerek hatásainak. Emellett hangsúlyozta, hogy az unió támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek felelősségre vonnák mindazokat, akik Szíriában és más térségekben vetettek be ilyen jellegű fegyvereket.
Olyan 3D-s nyomtatással készült protézist kapott egy amputált lábú katona Kárpátalján, amelyet mintegy 4 óra alatt készítettek el 3D-s nyomtatási technológiával a Novák Endre Kárpátaljai Megyei Klinikai Kórház rehabilitációs központjában – közölte a Kárpáti Igaz Szó.
A művégtagot egy Ukrajnában egyedülálló nyomtató segítségével készítették el, az ungvári székhelyű egészségügyi intézmény különleges módszerrel készült protézisét egy amputált lábú katona kapta meg, aki a háborúban vesztette el a lábát.
November 27-én éjjel Oroszország 89 drónt lőtt ki Ukrajnára: Sahídeket és azonosítatlan típusú drónokat egyaránt. A védelmi erők 36 pilóta nélküli légi járművet megsemmisítettek, 48 eltűnt a térségben, 5 pedig visszatért az oroszok által ellenőrzött területre – közölte az Ukrajinszka Pravda.
Kedden helyi idő szerint 19.30-tól kezdődően az oroszok 89 Sahíd pilóta nélküli légi járművel és azonosítatlan típusú drónokkal támadták Ukrajnát Orel, Brjanszk, Kurszk, Primorszk-Akhtarszk irányából.
A légvédelmi rendszerek 21 órától 36 ellenséges drónt lőttek le Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Poltava, Zsitomir, Hmelnyickij és Mikolajiv régiókban.
Helyi szinten 48 drón semmisült meg, feltehetően a honvédség elektronikai hadviselésének aktív ellenintézkedései miatt, 5 pedig Belarusz, Oroszország és az ideiglenesen megszállt területek felé hagyta el az ellenőrzött légteret.
A drónok lezuhanó roncsai Kijev térségében magán- és lakóházakat, valamint ingatlanokat rongáltak meg. Az előzetes jelentések szerint nem voltak áldozatok.
Ukrajnának vissza kell nyernie területét a nemzetközileg elismert határokon belül, a háború befejezését célzó minden megoldáshoz Kijev jóváhagyása szükséges – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kedden Varsóban, az Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel közös sajtóértekezleten az MTI beszámolója szerint.
A kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián Sikorski hangsúlyozta, hogy tekintettel az „egyre brutálisabb orosz támadásokra”, a béketárgyalások egyelőre nem valószínűek Varsó szerint. Aláhúzta, hogy minden Ukrajnát érintő megoldásnak közvetlen következményei lennének Lengyelország biztonságára is. Felidézte, hogy a lengyel történelemből ismertek „azok a próbálkozások, amikor a hatalmak az érintett államok feje felett tárgyaltak”, és amik „nem vezettek semmi jóra”.
Sikorski Lengyelország stratégiai érdekének nevezte Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, és arról biztosította ukrán partnerét, hogy Varsó a csatlakozási folyamat gyorsítására használja majd fel a januárban kezdődő lengyel soros elnökséget az EU Tanácsában.
A második világháborús volhíniai (volinyi) mészárlásban áldozatul esett lengyelek maradványainak felkutatásáról – amely az utóbbi években vitás téma a két ország között – a lengyel diplomácia vezetője közölte, hogy Szibihával abban állapodtak meg, hogy a lengyel állami intézmények és magánszemélyek exhumálásokat végezhetnek Ukrajna területén, együttműködve az illetékes ukrán intézményekkel. Andrij Szibiha ebben a témában elmondta, hogy Kijev érdekelt abban, hogy „ne legyenek viszályok”, és kidolgozza az exhumálások „gyakorlati szabályait”.
Az ukrán tárcavezető a háborúról kijelentette, hogy Ukrajna területi egysége nem lehet kompromisszum témája. Utalva a többi között az észak-koreai katonák jelenlétére a fronton, valamint az orosz ballisztikus rakéták bevetésére, szorgalmazta, hogy Kijev szövetségesei az orosz célok lelövéséről döntsenek Ukrajna területe felett. Az ukrán külügyminiszter emellett a katonai támogatás növelését, valamint a Moszkvával szembeni újabb szankciók kivetését is kérte a nemzetközi közösségtől.
Elfoglalta az orosz hadsereg a Harkiv megyei Kopanki települést – jelentette be kedden a moszkvai védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint. A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult és 17 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1700, Kurszk irányában pedig több mint 250 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, kettő pedig megadta magát.
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között több katonai reptér infrastruktúráját, pilóta nélküli repülőszerkezeteket irányító központokat, ahonnan a zaporizzsjai atomerőművet támadták kamikazedrónokkal, valamint négy tábori lőszerraktárt, egy amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt, négy harckocsit és három egyéb páncélozott harcjárművet, két 155 milliméteres önjáró tarackot, egy HIMARS rakétát, továbbá 71 drónt repülőgép típusú drónt, közülük 56-ot a „különleges hadművelet” övezetén kívül.
Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke kijelentette, hogy az orosz hadsereg a donyecki régió nyugati részén behatolt Velika Novoszilka községbe, ahol az ukrán fegyveres erők egy jelentős parancsnoki és logisztikai központja található. Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” ugyanennek a hírügynökségnek azt mondta, hogy az orosz csapások a Hmelnickij megyei Sztarokosztjantyinivban a repülőteret és egy raktárt, Zsitomir megyében pedig külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes telepítési helyét találták el.
Kurszk megyében az orosz tájékoztatás értelmében az ukrán hadsereg egyebek között négy harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet és három páncélozott harcjárművet veszített. Moszkva szerint a kurszki régióba augusztus 6-án betört ukrán erők eddig több mint 35 760 embert, 221 harckocsit, 156 gyalogsági harcjárművet, 121 páncélozott személyszállító járművet, 1197 páncélozott harcjárművet, 1035 gépkocsit, 304 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden tüzérségi és dróntámadást. Az elmúlt nap folyamán Enerhodart és a zaporizzsjai atomerőmű környékét a tüzérség öt, pilóta nélküli repülőszerkezetek pedig három alkalommal támadták. A három drón közül kettőt lelőttek, egyet pedig földre kényszerítettek.
A Herszon megyei Nova Kahovkában ukrán kazettás lövedék talált el egy autóbuszt, amelyben négy ember életét vesztette, 17 pedig súlyosan megsebesült. A kiérkező mentőket drónok támadták, de ekkor személyi sérülés már nem esett. A „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága távollétében négy grúz „zsoldost” 14 és 23 év közötti szabadságvesztésre ítélt.
Az ukrán csapatok visszaszorították az oroszokat a harkivi területen lévő Kupjanszkból, most pedig a város külterületén tartják ellenőrzésük alatt a helyzetet – írja az Ukrajinszka Pravda.
Megpróbálnak kisebb rohamcsoportokban beszivárogni, majd felhalmozódni. Ez nagyszámú páncélozott jármű bevonása nélkül történik. Sikerült stabilizálni a helyzetet azon a területen, és az ellenséget visszaszorítottuk a városból (Kupjanszkból – a szerk.). Az ellenség felszerelését és a túloldalra való átkelési kísérleteit a mi tűzerőnk és FPV drónjaink azonnal megsemmisítették. Minden a védelmi erőink ellenőrzése alatt áll. Még ha egyes csoportok 8-10 fős létszámban is kelnek át, nagyjából 2-3-an jutnak partra. Vagyis az ellenséget ott is megsemmisítjük
– árulta el Nazar Volosin, a Horticja hadműveleti és stratégiai csapatcsoportosítás szóvivője.
A Harkivi Területi Katonai Közigazgatás vezetője, Oleh Szinyehubov elmondta, hogy az orosz csapatok csónakkal kelnek át az Oszkol folyó jobb partjára a Kupjanszki járásban, de az ukrán védők megsemmisítik ezeket a csoportokat.
Magyarország területére 2024. november 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 4080 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3729 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 16 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség.
A brit kormány tagadja azokat az állításokat, amelyek szerint az Oroszországból kiutasított brit diplomata kém volt – írja a BBC.
Orosz állami hírügynökségek arról számoltak be, hogy az ország biztonsági szolgálata, az FSZB azzal vádolta meg a diplomatát – akinek fényképét orosz tévéadásokban osztották meg –, hogy hamis adatokat adott meg az okmányaiban és kémtevékenységet folytatott.
Arra a kérdésre, hogy válaszlépésként a britek tesznek-e kiutasítást, a brit kormány szóvivője azt mondta, hogy „mérlegelik” a választ.
„Hogy egyértelmű legyen, cáfoljuk ezeket az állításokat” – mondta, „alaptalannak” nevezve azokat.
Nem ez az első eset, hogy Vlagyimir Putyin kormánya rosszindulatú, alaptalan vádakat fogalmaz meg munkatársaink ellen
– árulta el a szóvivő.
„Az Egyesült Királyság kormánya bocsánatkérés nélkül védi nemzeti érdekeinket, és majd a megfelelő időben reagálni fog, moszkvai nagykövetségünk pedig folytatja fontos munkáját Oroszországban, hogy támogassa az Egyesült Királyság érdekeit” – tette hozzá.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden, a G7-országok olaszországi találkozóját követően kijelentette, az Egyesült Államok biztosítani fogja, hogy Ukrajna mindazzal rendelkezzen, amire szüksége van ahhoz, hogy „2025-ben hatékonyan harcolhasson” – írja az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál.
Az amerikai tárcavezető hangsúlyozta, hogy a G7-ek és partnereik „eltökéltek” abban, hogy biztosítsák, hogy Ukrajna rendelkezzen a szükséges pénzügyi forrásokkal, lőszerrel és személyi állománnyal ahhoz, hogy 2025-ben hatékonyan harcoljon az orosz agresszió ellen, vagy legalábbis erős pozícióból tárgyalhasson a békéről.
Kiemelte az Egyesült Államok folyamatban lévő erőfeszítéseit a biztonsági segítségnyújtás fokozására, amelynek célja Ukrajna keleti védelmének megerősítése.
A miniszter „nagy aggodalmát” fejezte ki a G7-tagok körében amiatt is, hogy Oroszország észak-koreai csapatokat vetett be az Ukrajna elleni háborújában.
„A valóság az, hogy Ukrajna értünk harcol. Nemcsak önmagáért harcol, hanem értünk is” – jelentette ki, hozzátéve, hogy azért „kötelezte el magát ennyi ország Ukrajna védelme mellett”, mert „az Oroszország által végrehajtott agresszió nem csak Ukrajna ellen irányul”.
Oroszország olyan Tu–160-as stratégiai bombázókat használ Ukrajna ellen, amelyeket Ukrajna 1999-ben adott át neki a gázadósságok törlesztéseként – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az újságírók összehasonlították az akkori megállapodásban szereplő repülőgépek sorozatszámait, a nemzetközi repülési nyilvántartások adatait és az Oroszország által használt bombázók számát, amelyet a Felderítő Főcsoportfőnökség rögzített.
Összesen tíz olyan ukrán stratégiai repülőgépet azonosítottak, amelyeket Ukrajna átadott Oroszországnak.
Ezek Tu–160-asok, amelyek Oroszországban más nevet kaptak: Mikola Kuznyecov (korábban 10-es farokszámú ukrán repülőgép), Vaszil Szenko (11), Olekszandr Novikov (12), Volodimir Szudec (15), Olekszij Plokhov (16), Andrij Tupoljev (18) és Ihor Szikorszkij (22).
A lap szerint a repülőgépek közül legalább 6 az orosz hadseregnél áll szolgálatban. Az újságírók megtalálták az archívumban a Valerij Pusztovojtenko vezette ukrán kormány és a Vlagyimir Putyin vezette orosz kormány között 1999-ben Jaltában aláírt megállapodást is. E megállapodás értelmében Kijev nyolc Tu–160-as és három Tu–95MS nehézbombázót, valamint 575 darab X–55-ös cirkálórakétát adott át Moszkvának.
Cserébe Oroszország elengedte Ukrajna orosz gázért fennálló tartozását 275 millió hrivnya értékben. Ez az átadott felszerelések meghatározott értéke volt. Újságírók szerint azonban a repülőgépek és rakéták átadása az ukrán parlament jóváhagyása nélkül történt.
A vizsgálat azt is megállapította, hogy a fegyverek költségét tízszeresen alulbecsülték. Ez áll a parlament ideiglenes vizsgálóbizottságának következtetéseiben, amely az Ukrán Fegyveres Erőknél 2004 és 2017 között elkövetett sikkasztásokat és az állam védelmi képességének aláásását hivatott kivizsgálni.
Leonyid Kucsma akkori ukrán elnök a hírre úgy reagált, hogy még ha a stratégiai bombázók Ukrajna szolgálatában maradtak volna is, az nem sokat segített volna az Oroszország elleni védekezésben.
Kedd délután az orosz erők támadást intéztek az északkelet-ukrajnai Szumi városa ellen. A csapás porig rombolt egy benzinkutat. Két ember meghalt, egy harmadik pedig valószínűleg még mindig a romok alatt van – írja az Ukrajinszka Pravda.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszámolója szerint a mentési művelet jelenleg is folyik. Elmondása szerint a támadásban egy ház és egy óvoda épülete is megrongálódott.
Előzetesen egy többszörös rakétavető rendszerből leadott lövésről volt szó. Ez ellen csak úgy lehet védekezni, ha orosz fegyvereket és orosz rakétavetőket semmisítünk meg orosz területen. Ezért olyan fontos számunkra, hogy képesek legyünk csapást mérni orosz területre. Ez az egyetlen dolog, ami korlátozhatja az orosz terrort és Oroszország harci képességét általában. Hálás vagyok minden partnerünknek, aki ezt megérti és elmagyarázza másoknak
– mondta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán katonák drónokkal és aknavetőkkel próbálták megölni James Scott Rhys Anderson brit zsoldost, aki úgy döntött, megadja magát az orosz csapatoknak Kurszk irányában – állítja a Fekete-tengeri Flotta 810. tengerészgyalogos dandárjának Bakh hívójelű szakaszparancsnoka a TASZSZ orosz állami hírügynökség keddi beszámolója szerint.
„Amikor elkezdték kivonni a foglyokat, ők (az ukrán fegyveres erők – a szerk.) elkezdtek tüzelni a sajátjaikra” – mondta a Bakh hívójelű forrás, aki személyesen vett részt egy erődítmény elfoglalásában, amely után foglyul ejtették az oroszok által brit zsoldosnak nevezett férfit. Hozzátette, hogy az ukrán erők hagyományos 120 milliméteres, valamint lengyel „csendes” aknavetőkből lőtt a foglyokra.
Állítása szerint abban a pillanatban, amikor az orosz katonák az elfogott brit zsoldossal átkeltek a folyón, az ukrán erők dróntámadást próbáltak meg végrehajtani ellenük.
A névtelen forrás kijelentette, hogy „mindenkit meglepett, hogy az ukránok a sajátjaikat célozták”. „A brit fogoly esete pedig főként megdöbbent. Rájött, hogy a saját társai akarják megölni” – fogalmazott a TASZSZ forrása.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, egy interneten terjedő videón egy katonai ruhába öltözött férfi a 22 éves James Scott Rhys Anderson néven azonosítja magát, és azt állítja, hogy korábban a brit hadseregben szolgált. A videón Anderson elmondja az őt egy kamera mögül kérdező férfinak, hogy 2019 és 2023 között a brit hadseregben szolgált közlegényként.
Arról beszélt, hogy azután csatlakozott az ukrán Nemzetközi Légióhoz – egy külföldi önkéntesekből álló katonai egységhez –, hogy elvesztette a munkáját és látta a televízióban a háborúról szóló beszámolókat.Elmondása szerint Lutonból a lengyelországi Krakkóba repült, onnan pedig busszal utazott az ukrán határig.
A legnagyobb orosz gázvállalat, a Gazprom 2025-re már úgy tervez előre, hogy 2024. december 31. után megszűnik az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gáztranzit – írja keddi cikkében a Reuters.
A dolog előzménye, hogy Ukrajna bejelentette, szándékában áll megszüntetni a jelenlegi tranzitmegállapodást, ami a Szibériából Közép-Európába irányuló több mint fél évszázados gázszállítások lezárását jelentené.
Ez az útvonal történelmileg stabil bevételi forrást jelentett az orosz költségvetés számára.
Annak ellenére, hogy Kijev kijelentette, nem hajlandó meghosszabbítani az üzletet, amely évente akár 1 milliárd dollárt is hozhat Ukrajnának tranzitdíjak formájában, Moszkva jelezte: kész tárgyalni az ukrán területen keresztül történő szállítás folytatásának lehetőségéről.
Oroszország azonban, amely egykor Európa legnagyobb földgázszállítója volt, szinte valamennyi európai ügyfelét elvesztette. Ez az elmozdulás az EU azon törekvésének eredménye, hogy csökkentse az orosz energiától való függőségét, valamint az Északi Áramlat gázvezeték 2022-es szabotázsának következménye.
A Gazprom terveit ismerő forrás elárulta, hogy Oroszország jövő évi alapforgatókönyve az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit teljes leállítását feltételezi.
A várakozások szerint az orosz gázexport a „távoli külföldi” piacokra – Európába és Törökországba – 2025-ben 20 százalékkal csökken, és kevesebb mint 39 milliárd köbmétert tesz ki, szemben a 2024-es több mint 49 milliárd köbméterrel az ukrán tranzit megszűnése miatt.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!