Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az utóbbi időben fokozatosan változtatott az álláspontján, és a legutóbbi nyilatkozataiban már azt közölte: hajlandó elfogadni a fegyveres konfliktus lezárását, ha Ukrajna cserébe a NATO tagja lehet – írja a The Wall Street Journal (WSJ).
A lap szerint Zelenszkij a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump felhívásaira is reagálva változtatott az álláspontján. Korábban az ukrán elnök mindig azt hangoztatta, hogy minden elvesztett területet vissza akarnak foglalni, de ez a célkitűzés a jelenlegi helyzetben katonai szempontból irreálisnak tűnik.
Mint a WSJ írta, az ukrán elnök mostanra változtatott a retorikáján, és azt mondja, hogy a NATO-ba való meghívásért cserébe hajlandó lenne elfogadni a tűzszünetet. Ezt jelezte például a Sky Newsnak adott friss interjújában is.
Ugyanakkor a tűzszünetnek még így is komoly akadályai vannak.
Ezek közt sorolták fel azt, hogy a NATO-tagállamok körében nincs konszenzus Ukrajna meghívásáról, mivel attól tartanak, hogy ez fokozhatná a Moszkvával szembeni konfliktust. Továbbá azt is megkérdőjelezték, hogy Vlagyimir Putyin valóban hajlandó lenne-e tárgyalni a mostani helyzetben, amikor az orosz csapatok nyomulnak előre.
A WSJ-nek ezzel kapcsolatban nyilatkozott egy ukrán tisztviselő is, aki azt mondta: ha nincs NATO-meghívás, akkor óriási katonai segélyekre lesz szükségük 2025-ben.
Ezt az összeget konkrétan 126 milliárd dollárra tette.
Elmondása szerint Kijevnek azért lenne szüksége e forrásokra, hogy ellensúlyozni tudja Oroszország 2025-ös, minden eddiginél nagyobb katonai költségvetését.
Norvégia ötödik generációs F–35-ös többcélú vadászgépeket és NASAMS légvédelmi rakétarendszereket küld a lengyelországi Rzeszówban található logisztikai központ védelmére.
Bjorn Aril Gram norvég védelmi miniszter szerint Rzeszówban 100 norvég katonai személy is állomásozik majd. Ők fogják megvédeni a más országokból Ukrajnába irányuló polgári és katonai anyagok szállításának kulcsfontosságú csomópontját december elejétől:
A repülőtér az orvosi evakuálás szempontjából is fontos, amelyért Norvégia felelős. Ezt elsősorban Ukrajna és Lengyelország érdekében tesszük, de ez is azt mutatja, hogy ragaszkodunk a NATO-kötelezettségeinkhez
– mondta.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettes az X-en megjegyezte, hogy négy norvég F–35-ös vadászgép és légvédelmi rendszerük érkezik az országba.
Az orosz hadsereg december 3-ára virradóra újabb dróncsapást intézett Ternopilra. A támadás egy kritikus fontosságú infrastrukturális intézményt ért, jelentette a város polgármestere, Szergej Nadal Telegram-csatornáján. A település egy része áram nélkül maradt − írta meg az Unian.
Nadal elmondása szerint a mentőszolgálatok és a szakemberek az orosz támadás következményeinek felszámolásán dolgoznak. A polgármester ugyanakkor felszólította a helyi lakosságot, hogy fogjanak fel vizet, ugyanis az áramkimaradás miatt vízellátási problémákra is lehet számítani.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!