Ez a poszt a következő Percről percre része:
Kegyetlen videót osztott meg Zelenszkij, ahol állítólag leégetik az észak-koreai katonák arcát
-
Kilencezer-kétszáz tonna (62 ezer hordó) kőolajszármazékot szállított együttesen a Kercsi-szorosnál vasárnap hajótörést szenvedett két orosz tankhajó − jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Egyelőre nem tudni, mennyi olaj ömlött a Fekete-tengerbe.
Vasárnap az erős viharban a Volgonyefty–212 tanker 4900 tonna olajjal kettétört, és az orra elsüllyedt. A 4300 tonna olajat szállító Volgonyeft–239 elsodródott, majd Tamany kikötője közelében zátonyra futott − tájékoztatott az MTI.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma hétfői közlése szerint a Volgonyeft–239 legénységének mind a tizennégy tagját sikerült kimenekíteni. A Volgonyefty–212 13 fős legénységének tizenkét tagját még vasárnap kimentették, egy ember a balesetben életét vesztette, tizenegyet kórházba szállítottak.
A kormány közleménye szerint a tankhajók hajótörése következtében fűtőolaj került a tengerbe, az olajfolt Tuzla szigete felé közelít. Az elsődleges értesülések szerint részleges olajszivárgás történt. Alekszandr Kozlov, a természeti erőforrások minisztere és Szvetlana Ragyionova, a Roszprirodnadzor Orosz Természetvédelmi Hivatal vezetője az „esetleges ökológiai károk” felmérésére a baleset helyszínére utazott.
Mihelyst az időjárási feltételek lehetővé teszik, búvárokkal megkezdik a hajók állapotának a felmérését − áll a kormány közleményében.
Venyiamin Kondratyjev, a krasznodari terület közigazgatási vezetője szerint a régió hatóságai négy településen rendeltek el magas fokú készültséget az olajszennyezés miatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök munkacsoport felállítására és az olajszennyezés hatásainak felmérésére utasította a kormányt − közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője.
Az ukrán környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztériuma hétfőn a nemzetközi biztonsági előírások megsértésével vádolta meg Oroszországot amiatt, hogy folyami hajókat használt a nyílt tengeren viharos időjárásban. Azt is bírálta, hogy „nagyszabású természeti katasztrófa veszélye fenyeget a Fekete-tengeren”.
Az Oroszországot a 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigettől elválasztó Kercsi-szoros az orosz gabona és kőolajtermékek exportjának kulcsfontosságú útvonala. A Krímet és az orosz szárazföldet közúti és vasúti híd köti össze, de az ukrán–orosz háborúban a kijevi erők többször is támadták, így Moszkva részben a tengeren keresztül látja el a félszigetet. Augusztus végén egy üzemanyagot szállító komphajó süllyedt el a Kercsi-szorosban ukrán támadás következtében.
Az olajszennyezés feltehetően az elmúlt évek legsúlyosabb környezeti katasztrófája a térségben.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Donald Trump, az USA megválasztott elnöke szerint az Ukrajna és Oroszország háborúja „soha nem látott mértékű” emberáldozat árán zajlik – írta a SkyNews.
Trump a floridai Palm Beachen csillagászatinak nevezte azon emberek számát, akik a háborúban elestek, legyenek azok ukránok vagy oroszok.
Ami ott történik, mindkét fél számára sokkal rosszabb, mint ahogyan arról beszámolnak
– tette hozzá, és annak a véleményének is hangot adott, hogy amikor ő elhagyta az elnökségi hivatalát „nem voltak háborúink, és most az egész világ felrobban”, valamint úgy látja, hogy akkor Oroszországban nem merült fel, hogy Ukrajnába lépjen, de mára rengeteg ember meghalt és városok semmisültek meg.
Trump úgy látja, hogy Ukrajna újjáépítése 100 évbe is bele fog telni, de utána sem lesz már olyan, mint valaha volt.
Micsoda szégyen. Ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Ha én lettem volna az elnök, az a háború nem történt volna meg
– hangsúlyozta az USA leendő elnöke.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök Mar-a-Lago-ban, az Egyesült Államokban 2024. december 16-ánFotó: Brian Snyder / Reuters -
Oroszországnak képesnek, illetve késznek kell lennie arra, hogy a következő évtizedben felvegye a harcot a NATO-val Európában − jelentette ki hétfőn Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter a tárca kollégiumának évzáró ülésén, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett − tájékoztatott az MTI.
A miniszter egyebek között a NATO júliusi csúcstalálkozójára, valamint az Egyesült Államok és az észak-atlanti szövetség más tagállamainak katonai doktrínáira hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy Moszkvának az elkövetkező években fel kell készülnie egy közvetlen konfrontációra az egyre „tolakodóbb” NATO-val szemben.
„A védelmi minisztérium tevékenységei arra összpontosulnak (...), hogy képes legyen biztosítani a teljes felkészültséget minden eshetőségre középtávon, ideértve egy esetleges katonai konfliktust a NATO-val Európában a következő évtizedben”
− húzta alá Belouszov, aki egyúttal számos szükséges változtatást, illetve reformot javasolt, „tekintettel a jövőbeli katonai konfliktusok természetére”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington nukleáris erőinek korszerűsítését tervezi, amerikai rakétavédelmi bázist nyitott Lengyelország területén, valamint arra, hogy a NATO új harckészültségi terveket dolgozott ki, illetve Washington közepes hatótávolságú rakéták telepítését tervezi Németországban 2026-tól, ahogy azt a NATO júliusi csúcstalálkozóján bejelentették. Mint mondta, az Egyesült Államok hamarosan hiperszonikus rakétákhoz juthat, amelyek nyolc percen belül elérhetik Moszkvát.
-
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn ismételten felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló, december 31-én lejáró megállapodást.
Smihal a Telegram üzenetküldő oldalán tett erre vonatkozó bejegyzést, miután a nap folyamán Robert Fico szlovák miniszterelnökkel beszélt. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hajlandó bármiféle gáz tranzitjáról tárgyalni, kivéve, ha az Oroszországból származik.
Erre vonatkozóan, ha az Európai Bizottság hivatalosan megkeresi Ukrajnát az orosz gáz kivételével bármilyen gáz tranzitjával kapcsolatban, természetesen hajlandóak vagyunk tárgyalni és megfelelő megállapodást elérni
– hangsúlyozta az ukrán kormányfő.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök 2024. december 11- én Berlinben, NémetországbanFotó: Annegret Hilse / Reuters„Nyomatékosítottam, hogy Ukrajna megállapodása a gáztranzitról Oroszországgal véget ér 2025. január elsejével, és nem lesz meghosszabbítva” – tette hozzá.
-
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Kemény utasítást adott az orosz titkosszolgálatoknak Vlagyimir Putyin, szigorú büntetés vár az ukránokra;
- Közeleghet a vég, több forgatókönyvet is felvázoltak az ukrajnai háború befejezéséről;
- Elfogadták az Oroszországgal szembeni 15. szankciócsomagot;
- Megérkezett az első új, Kijevből indult nemzetközi gyorsvonat a Keleti pályaudvarra;
- Ferenc pápa „testvéreknek” nevezte Ukrajnát és Oroszországot a vasárnapi szentmisén.
Tartsanak velünk ezúttal is!