Hazaárulásért öt év és hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bukaresti táblabíróság azt a május óta előzetes letartóztatásban lévő román állampolgárt, aki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) szerint Oroszország számára gyűjtött katonai információkat Tulcea város térségében – közölte kedden az Agerpres hírügynökség.
A vádirat szerint Alexandru Piscan 2022-től kezdődően Románia, illetve a NATO által működtetett katonai támaszpontokról, az ukrán határ térségében haladó katonai járművekről, hadi felszerelésekről és csapatokról készített felvételeket, amelyeket a bukaresti orosz nagykövetségre juttatott el.
A román Btk. tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtja a hazaárulást, mivel azonban Alexandru Piscan a per során elismerte bűnösségét, enyhített büntetést kapott – írta az Agerpres.
Piscan letartóztatásának napján, május 24-én, a bukaresti külügyminisztérium közölte, hogy kiutasította az orosz nagykövetség egyik diplomatáját.
A tárca szerint azért minősítették nemkívánatos személlyé Romániában az orosz nagykövetség alkalmazottját, mert olyan tevékenységet folytatott, amely ellentétes a diplomáciai mentességről és kiváltságokról szóló, 1961-es bécsi egyezmény előírásaival.
A Prahova megyei helyi média szerint Alexandru Piscan márciusban közösségi oldalán tudatta, hogy indul a júniusi önkormányzati választásokon Ploiesti város polgármesteri tisztségéért.
Donald Trump, az USA megválasztott elnöke szerint az Ukrajna és Oroszország háborúja „soha nem látott mértékű” emberáldozat árán zajlik – írta a SkyNews.
Trump a floridai Palm Beachen csillagászatinak nevezte azon emberek számát, akik a háborúban elestek, legyenek azok ukránok vagy oroszok.
Ami ott történik, mindkét fél számára sokkal rosszabb, mint ahogyan arról beszámolnak
– tette hozzá, és annak a véleményének is hangot adott, hogy amikor ő elhagyta az elnökségi hivatalát „nem voltak háborúink, és most az egész világ felrobban”, valamint úgy látja, hogy akkor Oroszországban nem merült fel, hogy Ukrajnába lépjen, de mára rengeteg ember meghalt és városok semmisültek meg.
Trump úgy látja, hogy Ukrajna újjáépítése 100 évbe is bele fog telni, de utána sem lesz már olyan, mint valaha volt.
Micsoda szégyen. Ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Ha én lettem volna az elnök, az a háború nem történt volna meg
– hangsúlyozta az USA leendő elnöke.
Oroszországnak képesnek, illetve késznek kell lennie arra, hogy a következő évtizedben felvegye a harcot a NATO-val Európában − jelentette ki hétfőn Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter a tárca kollégiumának évzáró ülésén, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett − tájékoztatott az MTI.
A miniszter egyebek között a NATO júliusi csúcstalálkozójára, valamint az Egyesült Államok és az észak-atlanti szövetség más tagállamainak katonai doktrínáira hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy Moszkvának az elkövetkező években fel kell készülnie egy közvetlen konfrontációra az egyre „tolakodóbb” NATO-val szemben.
„A védelmi minisztérium tevékenységei arra összpontosulnak (...), hogy képes legyen biztosítani a teljes felkészültséget minden eshetőségre középtávon, ideértve egy esetleges katonai konfliktust a NATO-val Európában a következő évtizedben”
− húzta alá Belouszov, aki egyúttal számos szükséges változtatást, illetve reformot javasolt, „tekintettel a jövőbeli katonai konfliktusok természetére”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington nukleáris erőinek korszerűsítését tervezi, amerikai rakétavédelmi bázist nyitott Lengyelország területén, valamint arra, hogy a NATO új harckészültségi terveket dolgozott ki, illetve Washington közepes hatótávolságú rakéták telepítését tervezi Németországban 2026-tól, ahogy azt a NATO júliusi csúcstalálkozóján bejelentették. Mint mondta, az Egyesült Államok hamarosan hiperszonikus rakétákhoz juthat, amelyek nyolc percen belül elérhetik Moszkvát.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn ismételten felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló, december 31-én lejáró megállapodást.
Smihal a Telegram üzenetküldő oldalán tett erre vonatkozó bejegyzést, miután a nap folyamán Robert Fico szlovák miniszterelnökkel beszélt. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hajlandó bármiféle gáz tranzitjáról tárgyalni, kivéve, ha az Oroszországból származik.
Erre vonatkozóan, ha az Európai Bizottság hivatalosan megkeresi Ukrajnát az orosz gáz kivételével bármilyen gáz tranzitjával kapcsolatban, természetesen hajlandóak vagyunk tárgyalni és megfelelő megállapodást elérni
– hangsúlyozta az ukrán kormányfő.
„Nyomatékosítottam, hogy Ukrajna megállapodása a gáztranzitról Oroszországgal véget ér 2025. január elsejével, és nem lesz meghosszabbítva” – tette hozzá.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!