Összesen 7,7 millió ukrajnai menekült tartózkodik külföldön, többségük, 5,4 millió ember az Európai Unió tagországaiban él – közölte kedden Olekszij Honcsarenko ukrán ellenzéki képviselő Telegram-oldalán az illetékes ideiglenes parlamenti bizottság jelentésére hivatkozva.
Kedden az ukrán parlament első olvasatban elfogadta a többes állampolgárságról szóló törvényjavaslatot, amelyet szakértők szerint az ország következő években várható demográfiai válsága indokol.
Andrij Szibiha külügyminiszter nemrég egy helyi lap által kezdeményezett kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy a külföldre menekült ukránok ügyeivel, hazahozatalukkal és gazdasági integrációjukkal egy új minisztérium fog foglalkozni. Mint mondta, ennek egyik legfőbb lépése a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása, hogy az emberek ne veszítsék el összeköttetésüket a hazájukkal.
Ukrajna lakossága az 1990-es évek óta zsugorodik. Eltérő becslések szerint jelenleg 25-28 millió ember él az országban. Ella Libanova, az Ukrán Nemzeti Akadémia demográfiai és társadalomtudományi intézetének igazgatója szerint Ukrajna lakossága nem fog visszatérni a szovjet időkben regisztrált 52 millióhoz. Demográfiai szakemberek szerint jelen körülmények között „jelentős bevándorlásra”, illetve a külföldre menekült ukránok visszatérésére van égetően szükség.
Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) regionális igazgatója októberben beszélt arról, hogy Ukrajna lakossága több mint 10 millió fővel csökkent az ország ellen 2022 februárjában indított orosz támadás óta, a kivándorlás és a termékenység csökkenése miatt. Florence Bauer akkor kiemelte, hogy jelentésüket az ukrán kormány adatai alapján állították össze, hozzátéve: az ország már a háború eszkalációja előtt is komoly demográfiai gondokkal küzdött, mivel Európában a tömeges kivándorlás miatt a legalacsonyabb népesedési rátával rendelkezett.
Donald Trump, az USA megválasztott elnöke szerint az Ukrajna és Oroszország háborúja „soha nem látott mértékű” emberáldozat árán zajlik – írta a SkyNews.
Trump a floridai Palm Beachen csillagászatinak nevezte azon emberek számát, akik a háborúban elestek, legyenek azok ukránok vagy oroszok.
Ami ott történik, mindkét fél számára sokkal rosszabb, mint ahogyan arról beszámolnak
– tette hozzá, és annak a véleményének is hangot adott, hogy amikor ő elhagyta az elnökségi hivatalát „nem voltak háborúink, és most az egész világ felrobban”, valamint úgy látja, hogy akkor Oroszországban nem merült fel, hogy Ukrajnába lépjen, de mára rengeteg ember meghalt és városok semmisültek meg.
Trump úgy látja, hogy Ukrajna újjáépítése 100 évbe is bele fog telni, de utána sem lesz már olyan, mint valaha volt.
Micsoda szégyen. Ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Ha én lettem volna az elnök, az a háború nem történt volna meg
– hangsúlyozta az USA leendő elnöke.
Oroszországnak képesnek, illetve késznek kell lennie arra, hogy a következő évtizedben felvegye a harcot a NATO-val Európában − jelentette ki hétfőn Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter a tárca kollégiumának évzáró ülésén, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vett − tájékoztatott az MTI.
A miniszter egyebek között a NATO júliusi csúcstalálkozójára, valamint az Egyesült Államok és az észak-atlanti szövetség más tagállamainak katonai doktrínáira hivatkozott, amikor arról beszélt, hogy Moszkvának az elkövetkező években fel kell készülnie egy közvetlen konfrontációra az egyre „tolakodóbb” NATO-val szemben.
„A védelmi minisztérium tevékenységei arra összpontosulnak (...), hogy képes legyen biztosítani a teljes felkészültséget minden eshetőségre középtávon, ideértve egy esetleges katonai konfliktust a NATO-val Európában a következő évtizedben”
− húzta alá Belouszov, aki egyúttal számos szükséges változtatást, illetve reformot javasolt, „tekintettel a jövőbeli katonai konfliktusok természetére”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington nukleáris erőinek korszerűsítését tervezi, amerikai rakétavédelmi bázist nyitott Lengyelország területén, valamint arra, hogy a NATO új harckészültségi terveket dolgozott ki, illetve Washington közepes hatótávolságú rakéták telepítését tervezi Németországban 2026-tól, ahogy azt a NATO júliusi csúcstalálkozóján bejelentették. Mint mondta, az Egyesült Államok hamarosan hiperszonikus rakétákhoz juthat, amelyek nyolc percen belül elérhetik Moszkvát.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn ismételten felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló, december 31-én lejáró megállapodást.
Smihal a Telegram üzenetküldő oldalán tett erre vonatkozó bejegyzést, miután a nap folyamán Robert Fico szlovák miniszterelnökkel beszélt. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hajlandó bármiféle gáz tranzitjáról tárgyalni, kivéve, ha az Oroszországból származik.
Erre vonatkozóan, ha az Európai Bizottság hivatalosan megkeresi Ukrajnát az orosz gáz kivételével bármilyen gáz tranzitjával kapcsolatban, természetesen hajlandóak vagyunk tárgyalni és megfelelő megállapodást elérni
– hangsúlyozta az ukrán kormányfő.
„Nyomatékosítottam, hogy Ukrajna megállapodása a gáztranzitról Oroszországgal véget ér 2025. január elsejével, és nem lesz meghosszabbítva” – tette hozzá.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!