Olaf Scholz német kancellár azt tervezi, hogy „békeküldetés” keretében Moszkvába utazik – írja a Der Spiegel alapján az Unian.
A kiadvány szerint a CDU – az ellenzéki párt, amely jelenleg a választási felmérésekvezetője – „egyik képviselője” úgy tudja, hogy a Német Gazdaság Keleti Bizottságban szilárdan hiszik, hogy a kancellár a következő napokban „békeküldetésre” megy Moszkvába.
A Német Gazdaság Keleti Bizottságának több befolyásos tagja azonban azt mondta,
hogy soha nem hallottak arról, hogy Scholz a közeljövőben békeküldetésben Moszkvába készülne látogatni.
Olaf Scholz hivatal utóbb ugyancsak cáfolta az elhangzottakat, és alaptalán pletykának nevezték a híresztelést. Állításuk szerint nincs tervben semmilyen moszkvai út.
Mindeközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén azt mondta, hogy eddig nem kaptak hivatalos jelzést a németektől azzal kapcsolatban, hogy a német kancellár Oroszországba tervez látogatni.
Az orosz fővárosban Orbán Viktor járt utoljára uniós vezető politikusként idén nyáron.
Nincsenek arra utaló bizonyítékok, hogy valamilyen külső, szándékos beavatkozás okozta volna a november végén Vilnius mellett lezuhant teherszállító repülőgép balesetét, amelyben a legénység egy tagja életét vesztette, hárman pedig megsérültek – írja az MTI.
A német igazságügyi minisztérium közleménye szerint a gép járatadatainak és a pilótafülkében készült hangfelvételeinek első elemzése, valamint a baleset helyszínén elvégzett vizsgálat azt mutatja, hogy külső beavatkozás nem történt.
A DHL német postai és logisztikai cég megbízásából a spanyol Swiftair légitársaság által üzemeltetett gép Lipcséből Vilniusba tartott november 25-én. A gép a vilniusi repülőtér felé közeledve, leszállás közben zuhant le, és egy kétemeletes ház mellett csapódott a földnek. Aznap a hatóságok még nem zárták ki a terrorcselekmény lehetőségét sem.
Az eset nagy figyelmet kapott amiatt, hogy nyáron a német hatóságok ismeretlen személyek által feladott nem hagyományos gyújtószerkezetekre figyelmeztették a légiközlekedési és logisztikai vállalatokat. A figyelmeztetést azt követően adták ki, hogy júliusban a DHL lipcsei logisztikai központjában kigyulladt egy balti államokból érkezett csomag, amelyben a hírek szerint gyújtószerkezetet volt.
Heorhij Tihij külügyminisztériumi szóvivő közölte, hogy Kijev többször kérte Magyarországot, hogy tartózkodjon az ukrajnai háború manipulálásától, különös tekintettel a karácsonyi tűzszünetre vonatkozó javaslatra – írja a Jevropejszka Pravda.
Tihij hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs valódi karácsonyi fegyverszünet« az asztalon, az állítólagos javaslatok pedig „a magyar fél PR-trükkje, amit mi »béke PR-nak« nevezünk".
Miért csinálják ezt? Nyilvánvalóan valamilyen belpolitikai okokból. Nincsenek reális javaslatok az asztalon. Véleményünk szerint ez csak egy cinikus manipuláció. Nos, láthatjuk, hogy azt teszik, amit szükségesnek tartanak
– fogalmazott a külügyminisztériumi szóvivő.
Pénteken este az oroszok drónokkal támadtak egy kilencemeletes épületet Harkiv Szaltovszkij kerületében – írja az Unian állami hírügynökség.
Mint írták, a helyszínen tűz ütött ki, az épület első két emeletén károk keletkeztek.
Négy ember sérült meg, köztük egy kislány, akinek könnyű repeszsérülése van. Most folytatódik a tűz felszámolása az első és a második emeleten. A tűz területe 30 négyzetméter. A házat átvizsgálják, és az embereket kikérdezik a kitelepítéshez. Minden szolgálat dolgozik a következmények felszámolásán
– közölte a harkivi területi katonai közigazgatás vezetője, Oleh Szinyehubov.
Magyarország területére pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 7686 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5254 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bizonyítékokat gyűjtött Alekszej Kim orosz vezérezredes ellen, aki minden bizonnyal felelős az augusztus 24-i rakétatámadásért a Donyecki területen lévő Kramatorszk városának Sapfir nevű szállodája ellen – írja aThe Kyiv Independent.
A csapásban meghalt Ryan Evans, a Reuters brit biztonsági tanácsadója, és hat másik személy, köztük a Reuters két újságírója megsebesült.
A Biztonsági Szolgálat információi szerint
az orosz vezérkari főnök helyettese írta alá az utasítást és adta ki a harci parancsot az Iszkander-M ballisztikus rakétacsapásra.
Hozzátették, hogy a tábornok az egyik rakétaegységét annak ellenére utasította a szálloda célba vételére, hogy abban kizárólag civilek tartózkodtak.
Korábban az ukrán parlament gazdaságfejlesztési bizottságának tanácsadója azt mondta, hogy Ukrajnában 2025-ben csökkentenék a mozgósítási korhatárt. Mindezt mostanra cáfolták – írja az Unian állami hírügynökség.
Fjodor Venyiszlavszkij parlamenti képviselő elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök már korábban kijelentette, hogy jelenleg nincs szó a mozgósítási korhatár csökkentéséről.
Abszurdum abban a háborúban, amelyet Oroszország most folytat ellenünk, a létszám növelésével győzni. Meg kell értenünk, hogy a háborút csak a modern fegyverek segítségével lehet befejezni, amelyek képesek lesznek olyan károkat okozni, amelyek elfogadhatatlanok Oroszország számára
– magyarázta.
Veniszlavszkij úgy véli, „valószínűtlen”, hogy bárki is szavazatokat tudna szerezni a parlamentben a mozgósítási korhatár csökkentésére. Biztosított arról, hogy a védelmi bizottság tagjai között sem folynak viták a mozgósítási korhatár csökkentéséről.
Törvényt módosítana a svájci kormány annak érdekében, hogy a jövőben mégiscsak lehessen új atomerőműveket építeni – számolt be az MTI.
Mint írták, a kormány részéről pénteken nyújtottak be javaslatot arra vonatkozóan, hogy vonják vissza a 2018-ban az atomerőművekről való lemondásról hozott döntésüket, amelyet az előző évi népszavazás eredményére alapoztak. A 2017-es referendumon – a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset hatására – döntöttek az emberek arról, hogy tiltsák be új atomerőművek építését. A meglévő atomerőműveket nem akarták bezárni, azok mindaddig működhetnek tovább, amíg biztonságosak.
Az országban egy új népszavazást kezdeményeztek arról, hogy legyen engedélyezett minden olyan energiaforrás, amely nem súlyosbítja az éghajlatváltozást, azaz a nukleáris energia is.
Erre a kezdeményezésre reagálva nyújtotta be pénteki javaslatát a kormány, arra hivatkozva, hogy a 2017-es népszavazás óta megváltoztak Európa energiaellátási feltételei az ukrajnai háború miatt.
A hétfős kabinet közleményében kifejtette: az áramellátás terén "biztosítékot" akarnak arra az esetre, ha a megújuló energiaforrások nem fedeznék a szükségleteket, vagy ha nem lenne más klímabarát módja az elektromos áram előállításának. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nincs terv új atomerőmű építésére, és a prioritás továbbra is a megújuló energiaforrások használatának bővítése és az energiafelhasználás hatékonyságának javítása marad.
„A cél, hogy megmaradjon annak lehetősége, hogy visszatérhessünk a nukleáris energiához, és ezzel hosszú távon garantáljuk Svájc energiabiztonságát” – közölte a szövetségi tanács. A kérdésről egyeztetni kezdenek a kantonokkal, politikai pártokkal, szakszervezetekkel és más érintett szervekkel.
A Zöldek pártja máris jelezte, hogy ellenzi az atomenergia feladásáról hozott döntés visszavonásának ötletét. „A nukleáris energiának nincs jövője, a jövőnk kulcsa a megújuló energia” – jelentette ki Lisa Mazzone, a Zöldek vezetője.
Svájcban jelenleg négy atomerőmű működik. A beznaui erőművet fenntartó Axpo vállalat december elején jelentette be, hogy a reaktorokat a tervek szerint 2032-ben és 2033-ban bezárják.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 20-i esti beszédében bejelentette több mint 30 ukrán nagyköveti kinevezés jóváhagyását külföldön – írja a The Kyiv Independent.
A kinevezések az ukrán diplomáciai és kormányzati keretek jelentős átrendeződését követik az év elején.
„Több mint 30 döntést hagytam jóvá, köztük Nariman Dzsejal Törökországba való kinevezését, Aljona Getmancsuk a Ukrajna NATO-képviselője és Andrij Melnyik Ukrajna ENSZ-képviselője lett – mondta Zelenszkij.
Hozzátette, hogy a diplomáciai eljárások betartásával a jóvágyasokat hamarosan a hivatalos rendeletek is követni fogják.
A nyugati békefenntartók esetleges ukrajnai állomásoztatásáról szóló tárgyalások egyre nagyobb teret nyernek – mondta Heorhij Tihij ukrán külügyminisztériumi szóvivő pénteken a The Kyiv Independent beszámolója szerint.
Mint írták, az ötlet, amelyet eredetileg Emmanuel Macron francia elnök javasolt, állítólag több ország érdeklődését is felkeltette.
Valóban, Franciaországon kívül több más ország is kifejezte készségét egy ilyen lépésre
– mondta Tihij, hozzátéve, hogy a megbeszélések még általánosak, és hiányoznak a konkrét részletek a telepítés ütemezését illetően.
Párizs és London vizsgálja a francia és brit csapatok telepítését egy esetleges tűzszünet megfigyelésére a kontaktvonal mentén – mondta a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) egyik magas rangú NATO-tisztviselője december elején.
A névtelenül nyilatkozó tisztviselő tisztázta, hogy ezek a megbeszélések kétoldalúan zajlanak a nemzeti fővárosokban, nem pedig a NATO struktúráin belül.
A nyugati csapatok Ukrajnába történő telepítésének koncepciója az év elején vetődött fel újra. Macron először februárban vetette fel a lehetőséget, majd májusban újra előhozakodott a javaslattal, utalva arra, hogy Franciaország fontolóra vehetné csapatok küldését, ha az orosz erők áttörnék az ukrajnai frontvonalakat.
Olaf Scholz német kancellár azt tervezi, hogy „békeküldetés” keretében Moszkvába utazik – írja a Der Spiegel alapján az Unian.
A kiadvány szerint a CDU – az ellenzéki párt, amely jelenleg a választási felmérésekvezetője – „egyik képviselője” úgy tudja, hogy a Német Gazdaság Keleti Bizottságban szilárdan hiszik, hogy a kancellár a következő napokban „békeküldetésre” megy Moszkvába.
A Német Gazdaság Keleti Bizottságának több befolyásos tagja azonban azt mondta,
hogy soha nem hallottak arról, hogy Scholz a közeljövőben békeküldetésben Moszkvába készülne látogatni.
Olaf Scholz hivatal utóbb ugyancsak cáfolta az elhangzottakat, és alaptalán pletykának nevezték a híresztelést. Állításuk szerint nincs tervben semmilyen moszkvai út.
Mindeközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén azt mondta, hogy eddig nem kaptak hivatalos jelzést a németektől azzal kapcsolatban, hogy a német kancellár Oroszországba tervez látogatni.
Az orosz fővárosban Orbán Viktor járt utoljára uniós vezető politikusként idén nyáron.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!