Nemzeteket és a világot formáló választások éve volt 2024

A kormányváltások felboríthatják a geopolitikai egyensúlyt, meghatározhatják az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás sorsát, a közel-keleti konfliktus, a kereskedelmi kapcsolatok és a világgazdaság alakulását – jegyezte meg az Euronews, amit kiegészíthetünk azzal a megállapítással: nem utolsósorban pedig a magyar politikát is.

A négy napig tartó EP-választást június elején tartották. A nagy uniós gazdaságok hanyatlása, a vidék elégedetlensége, az éghajlatváltozás és a migráció volt a kampány meghatározó kérdése.

A Magyarországot megillető 22 képviselői hely felét, a szavazatok 44 százalékával a Fidesz–KDNP szerezte meg, hetet azonban, 30 százalékos támogatottsággal a csak hónapokkal korábban megalakult Tisztelet és Szabadság Párt, amelyet ma már csak Tiszaként ismerünk, és az Országgyűlésben nincs jelen.

Magyar Péter Orbán Viktor legfélelmetesebb kihívója

– írta a nemzetközi sajtó az EP-választások magyarországi kimenetele után

A Magyar Péter vezette tömörülés a legnagyobb, néppárti frakcióhoz csatlakozott, Orbán Viktor kezdeményezésére pedig megalakult a Patrióták Európáért képviselőcsoport, amely 84 tagjával a harmadik legerősebb frakció a 720 képviselőt számláló Európai Parlamentben.

Az erőviszonyok határozták meg a december elején megalakult Európai Bizottság összetételét, amelynek élén változatlanul Ursula von der Leyen áll, hosszas vita után pedig tagja maradt a magyar jelölt, Várhelyi Olivér, aki a bővítés helyett most az egészségügyért és állatjólétért felelős biztos.

Az amerikai elnökválasztás

Az amerikai elnökválasztást minden negyedik évben megkülönböztetett figyelemmel kíséri a nemzetközi közvélemény, hisz a nagyhatalmak mezőnyében demokratikusnak számít, a kimenetele pedig kétségtelenül világformáló.

Az idős elnök, Joe Biden csak három és fél hónappal a választások előtt lépett vissza, a helyére pedig demokrata színekben az alelnök, Kamala Harris ugrott be.

A republikánus jelölt, Donald Trump ellen a kampány során négy különböző per is folyt, ítéletet azonban – épp a választásra tekintettel – egyikben sem hoztak. A közvélemény-kutatási adatok szerint a két jelölt az utolsó pillanatig fej fej mellett haladt, a hajrát azonban Donald Trump nyerte meg – fölényesen.

A magyar miniszterelnök mindent feltett Trump győzelmére, és többször járt floridai birtokán a kampány során, illetve a megválasztott elnök beiktatása előtt. A világ kíváncsian várja, milyen lesz Washington és Peking, illetve Moszkva kapcsolata január 20. után, főleg pedig azt: képes-e véget vetni az 1945 óta Európában dúló legnagyobb háborúnak Ukrajnában.

Az viszont biztos, hogy Trump gazdasági háborút fog kirobbantani, miután már régóta fogadkozik, hogy az amerikai piac védelme érdekében vámmal sújtja az importot.

Nagy-Britannia és Franciaország

Tizennégy év elteltével megdőlt a tory uralom az Egyesült Királyságban, és Sir Keir Starmer vezetésével munkáspárti kormány alakult.

A baloldal győzelme meggyőző volt: az alsóházban 211 hellyel többet szereztek, mint az előző választásokon, a Rishi Sunak vezette Konzervatív Párt pedig ennél is többet, 251 helyet bukott. A 650 tagú törvényhozásban a Munkáspártnak most 411, a toryknak 121 képviselőjük van.

Az EP-választáson elszenvedett veresége Emmanuel Macron francia elnök váratlanul előrehozott választások kiírásáról döntött. Az első forduló után a riválisa, Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés vezetett, a második fordulóra azonban már összeálltak a köztársaságpárti szavazók.

Franciaországban ennek ellenére egy ingatag lábakon álló kormány született, amely hónapokkal később – amint az várható is volt – elbukta a bizalmi szavazást, Michel Barnier kormányfő pedig lemondott tisztségéről.

Választások a szomszédságban

Jóllehet a parlamenti választásokat szeptember végén szoros előnnyel a magyar miniszterelnök szövetségesei nyerték Ausztriában, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárttal senki sem volt hajlandó koalíciós szövetséget kötni.

A választások után eddig minden esetben a legtöbb szavazatot szerzett párt feladata volt a kormányalakítás. Herbert Kickl, az FPÖ vezetője azonban „nem talál olyan koalíciós partnert, aki szövetségi kancellárrá teszi őt” – jelentette ki az államfő. Alexander Van der Bellen ezért Karl Nehammert, az Osztrák Néppárt elnökét bízta meg kormányalakítással annak ellenére, hogy az ÖVP második lett a választásokon.

Az első menetben ugyanis – óriási meglepetésre – a szinte az ismeretlenségből előbukkant Călin Georgescu győzött, aki egyetlen felmérés szerint sem jutott volna be a második körbe. A titkosszolgálat szerint Oroszország állt a szélsőjobboldali jelölt népszerűsítését célzó kampány mögött. Az új választás időpontját a kormány jelöli ki, a választási folyamat teljes egészében újraindul.

Az elnökválasztás két fordulója között megtartott parlamenti választásokat Romániában a várakozásoknak megfelelően a szocialisták nyerték, bár sok helyet veszítettek az alsó- és felsőházban egyaránt. A romániai magyarságot képviselő RMDSZ is esélyes arra, hogy bekerüljön a kormánykoalícióba.

Georgia választ

„Georgia népe tudja, mi a legjobb az országának, és ma hallatta a hangját!” – ezzel az X-en megosztott bejegyzéssel gratulált már a hivatalos eredményhirdetés előtt a magyar miniszterelnök grúz kollégájának, napokkal később pedig Orbán Viktor Tbiliszibe utazott, hogy kezet szorítson Irakli Kobakidzével, a Georgiai Álom vezetőjével, aki újrázhat a kormányfői poszton. A tüntetők kifütyülték a magyar küldöttséget.

Az ellenzék nem törődött bele a választás kimenetelébe. A Georgiai Álom fölényesen győzött, és 89 képviselővel abszolút többséget szerzett a 150 tagú törvényhozásban.

Kobakidze első intézkedéseinek egyikeként bejelentette, hogy országa 2028-ig nem tűzi napirendre az uniós csatlakozás kérdését. A választások előtt és után tömegek követelték, hogy Georgia lépjen be az EU-ba.

(Borítókép: Önkormányzati és európai parlamenti választás 2024. június 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)