Donald Trump azt mondta, hogy az ukrajnai háború befejezése az egyik legfontosabb nemzetközi prioritása, amikor kevesebb mint két hét múlva hivatalba lép. A megválasztott amerikai elnök kampánykörútján azt mondta, hogy 24 órán belül véget tudna vetni a háborúnak, bár azt nem részletezte, hogy ezt hogyan tenné.
Trump Keith Kellogg nyugalmazott amerikai tábornokot nevezte ki különmegbízottjává, aki a béke megteremtésén fog dolgozni, és Robert Clark, a Yorktown Institute amerikai kutatóintézet munkatársa szerint húsvétig létrejöhet a megállapodás.
Ez hihetetlenül nehéz lesz Ukrajna számára. Úgy gondolom, hogy az embereknek tiszteletben kell tartaniuk azt a tényt, hogy ez Ukrajna döntése. Végső soron nem Amerikáé és nem is Nagy-Britanniáé. Úgy gondolom, hogy az amerikai fél valamilyen megállapodásra fog törekedni, minden bizonnyal húsvétig. Mindez csak azon múlik, hogy Putyin elnök mennyit hajlandó áldozni ezért, különösen az olyan területeken, mint Kurszk, és sajnos azon is, hogy Zelenszkij elnök mennyit hajlandó engedni
– mondta Robert Clark a Sky Newsnak.
Várhatóan egy későbbi időpontban tartják meg azt a Brüsszelben keddre tervezett háromoldalú találkozót, amelyen az Európai Bizottság (EB), a szlovák kormány és Ukrajna küldöttsége vett volna részt, hogy a január elsejével leállított ukrajnai gáztranzit ügyéről tárgyaljon – jelentette be a pozsonyi kormányhivatal az MTI-nek is eljutatott közleményében hétfőn.
A pozsonyi kormányhivatal szerint a találkozó azért maradt el, mert az ukrán fél nem vesz rajta részt. Robert Fico szlovák miniszterelnök még a múlt héten jelentette be, hogy tárgyalni készülnek Brüsszelben a kialakult helyzettel kapcsolatban.
Robert Fico a kilátásba helyezett lehetséges válaszintézkedések között az Ukrajnába történő elektromosáram-szállítás leállítását, valamint a Szlovákia területén tartózkodó ukrán állampolgárok támogatásának korlátozását említette.
Volodimir Zelenszkij hétfői videós bejelentkezésében arról beszélt, hogy pontosan öt hónappal ezelőtt kezdték meg a hadműveletet Oroszország Kurszki régiójában. Az ukrán elnök az értékelésében elárulta, hogy a legfontosabb számukra a frontterületek védelme, elsősorban Pokrovszké, majd köszönetet mondott minden katonának, akik ezeken a területeken tartózkodnak – közölte az ukrán Pravda.
Zelenszkij arról is beszélt, hogy megvitatták a dandárok létszámának a kérdését, valamint a folyamatos rotációt. Kiemelte, több olyan rendszerszintű változtatásra lesz szükségük, hogy sokkal hatékonyabban tudjanak működni a katonák jelenlétét illetően a fronton.
„A második dolog a kurszki hadművelet. Ma pontosan öt hónap telt el a kurszki akcióink kezdete óta, és mi pufferzónát tartunk fenn orosz területen, megsemmisítve az ottani orosz katonai potenciált” – fogalmazott az ukrán elnök, majd konkrét számokat is megosztott a hadműveletről:
A kurszki hadművelet során az ellenség csak ezen a területen már több mint 38 ezer katonáját vesztette el, közülük mintegy 15 ezret visszafordíthatatlanul.
– mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy az oroszok a legerősebb egységeiket telepítették a kurszki térségbe, köztük észak-koreai katonákat is.
Az Unian információi szerint az oroszok lelőttek a donyecki régióban két elfogott ukrán katonát. Az eset január 3-án történt, amikor a Volnovakha körzetben található Vremevka falu közelében az orosz csapatok megtámadták az ukránok állását.
A foglyokat fegyverrel fenyegetve kiszedték az árokból, majd közvetlen közelről fejbe lőtték őket. Hogy megbizonyosodjanak a halálukról, még több lövést eresztettek beléjük
– számolt be róla az ukrán Legfőbb Ügyészség, hozzátéve, hogy a hadifoglyok lelövése a genfi egyezmény megsértése, és súlyos nemzetközi bűncselekménynek minősül.
A donyecki területi ügyészség eljárási útmutatása alapján emberöléssel járó háborús bűncselekmény elkövetésének ténye miatt indult előzetes vizsgálat.
Európát biztonsági válság fenyegeti a növekvő orosz agresszió és Donald Trump leendő amerikai elnök közönye miatt. Ezért az európai országoknak most saját védelmük megerősítésére kell koncentrálniuk – erről írt a Financial Times az Unian cikke szerint.
A kiadvány emlékeztetett arra, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár a múlt hónapban felszólította a katonai szövetség tagjait a védelmi kiadások növelésére. Azzal érvelt, hogy az orosz gazdaság szinte teljes egészében a háborúra összpontosít.
Oroszország nem mutatja a megállás jeleit. Ukrajnával kapcsolatban sem szándékozik megállni
– erről pedig Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai szövetséges főparancsnoka beszélt még 2024 áprilisában.
A Financial Times továbbá megjegyzi, hogy nyugati elemzők biztosak abban, hogy Oroszország már most hibrid háborút folytat Európával, rendszeresen szabotázsakciókat hajt végre. „Európa azt kockáztatja, hogy az Egyesült Államok közömbösségével kell szembenéznie. A leendő Trump-kormányzatnak vannak olyan tanácsadói, akik nyíltan kinyilvánítják, hogy az amerikai katonai erőket Európából Ázsiába kívánják áthelyezni” – fejtette ki a kiadvány.
Az újságírók arra is emlékeztettek, hogy Elbridge Colby, az amerikai védelmi miniszter helyettese korábban arról beszélt, hogy Kína sokkal nagyobb prioritást élvez az Egyesült Államok számára, mint Oroszország.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!