Legfeljebb 10 NATO-hajóból álló flotta őrzi majd áprilisig a Balti-tenger alatti infrastruktúrát – jelentette az Yle finn műsorszolgáltató január 7-én, miután feltételezett szabotázs során több kábelt is elvágtak. A főként Finnországból és Észtországból érkező hajók a Finn-öbölben járőröznek majd – adták hírül.
Az elmúlt hat hónapban több távközlési és energiakábel is megsérült a Balti-tenger alatt, december 25-én négy távközlési és egy tápkábel szakadt el. A karácsonyi incidens kábelei közül pedig csak kettőt javítottak meg január 7-ig. A hatóságok az Eagle S orosz árnyékhajót gyanúsítják a szabotázzsal.
Az árnyékflotta az elöregedő, rosszul biztosított tartályhajók csoportjára utal, amelyit Oroszország az olajkereskedelemre vonatkozó nemzetközi szankciók elkerülésére használ, továbbá kémkedésre is. Az Egyesült Királyság vezette Joint Expeditionary Force (JEF) egy külön kezdeményezés keretében nyomkövető rendszert hozott létre, ami figyelmezteti a szövetségeseket, ha egy hajó veszélyt jelent a tenger alatti kábel-infrastruktúrára. A NATO fokozza katonai jelenlétét a Balti-tengeren, hogy erősítse a helyzetfelismerést, és elrettentse a lehetséges fenyegetéseket.
Ukrajna nemzetközi tartalékai 2024-ben nyolc százalékkal nőttek, az új év kezdetén 43,8 milliárd dollárt tettek ki − közölte az Ukrán Nemzeti Bank. Az ország az elmúlt évben 42 milliárd amerikai dollár pénzügyi támogatásban részesült, továbbá Ukrajna több mint 3,5 milliárd dollárt gyűjtött össze devizaalapú államkötvények kibocsátásával − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Ez lehetővé tette az ország számára, hogy a 6,7 milliárd amerikai dollár összegű devizaadósságát törlessze, valamint kifizette a Nemzetközi Valutalapnak a 3,4 milliárd dollár tartozását. Ez ellensúlyozta az Ukrán Nemzeti Bank 34,8 milliárd dollár nettó devizaértékesítését a devizapiac hiányának korrekciója érdekében.
Az Ukrán Nemzeti Bank állítása szerint a tartalékok elegendőek az árfolyam-stabilitás megőrzéséhez. Decemberben Ukrajna nemzetközi tartalékai 9,7 százalékkal nőttek, köszönhetően a nemzetközi támogatásnak.
Az oroszok először vetettek be vegyes, orosz–észak-koreai harci gépekből álló kötelékeket a kurszki területen. Ugyanakkor az Ukrán Fegyveres Erők egyik hadnagya arról számolt be Telegram-csatornáján, hogy
az észak-koreai katonák tisztjei csengővel jelzik a parancsokat a katonáik számára, annak ellenére, hogy az oroszok rádiókkal is ellátták őket
− írta meg az Unian.
Donald Trump keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „megérti az oroszok érzéseit” azzal kapcsolatban, hogy Joe Biden megígérte Ukrajna NATO-tagságát. Emiatt a megválasztott amerikai elnök a Biden-kormányzatot hibáztatta az ukrajnai háború kitöréséért − írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A háború okait taglalva Trump kijelentette, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának kilátásba helyezése „sok-sok éven keresztül Oroszország számára fontos kérdés volt”.
Az amerikaiak nem akarnak a világháborúban részt venni. Biden szerint az ukránoknak be kellene lépniük a NATO-ba. Akkor Oroszország küszöbén állnánk, ezért meg tudom érteni érzéseiket ezzel kapcsolatban
− közölte a megválasztott amerikai elnök.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!