Oroszország meghívta Izraelt a májusi Győzelem napi megemlékezésekre, miközben az Egyesült Államok, Németország és az Európai Unió legtöbb tagállama kimaradt a vendéglistáról. A meghívottak között szerepel Kína, Brazília, Szlovákia és Szerbia is.
Az idei ünnepség különösen jelentős, hiszen a náci Németország kapitulációjának 80. évfordulójáról emlékeznek meg. Ez az első alkalom, hogy Németországot nem hívták meg a rendezvényre.
Izrael egyébként egyike azon kevés országoknak a volt szovjet térségen kívül, ahol május 9-e hivatalos ünnepnap. Ezt 2017-ben iktatta törvénybe az izraeli parlament, részben az országban élő sok ezer volt szovjet veterán tiszteletére.
Bár Izrael hivatalosan elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, álláspontja kevésbé volt hangsúlyos más nyugati országokénál, főként a szíriai helyzet miatt, ahol mindkét országnak fontos stratégiai érdekei vannak.
Érdekes módon a meghívottak között szerepel Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is. Egyelőre nem tudni, ki fogja képviselni Izraelt a rendezvényen – összegezte a Neokohn.
Azt kérte Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán Ankarában Recep Tayyip Erdogan török elnöktől, hogy Törökország játsszon kulcsszerepet az ukrajnai békefolyamatban.
„Világos javaslatot tettem Erdogan elnöknek Törökország számára: vállalja a lehető legnagyobb társfelelősséget a békefolyamatban, szavatolva egész térségünk stabilitását és biztonságát” – jelentette ki a lengyel kormányfő a török államfővel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Recep Tayyip Erdogan kedvezőnek értékelte a tűzszüneti javaslat támogatását magában foglaló ukrán döntést.
Törökországnak a háborúval kapcsolatos álláspontja már az első naptól világos. Nem akarunk vérontást, és azt óhajtjuk, hogy a két szomszédunk igazságos békével vessen véget a háborúnak
– hangsúlyozta a török elnök.
Donald Tusk már varsói indulása előtt fontosnak nevezte, hogy az esetleges tűzszünet megkötése után a NATO és az európai országok egyidejűleg és hatékonyan biztosítsák a stabilitást az orosz–ukrán határon.
A török elnöki hivatal honlapján közzétett közlemény szerint a közös sajtótájékoztatón Erdogan azt is leszögezte, hogy Ankara szerint csak Törökország teljes jogú tagsága akadályozhatja meg az Európai Unió gyengülését.
„Gyakran osztjuk meg tárgyalópartnereinkkel azt az óhajunkat, hogy a kölcsönös érdek és tisztelet alapján fejlesszük együttműködésünket az Európai Unióval. A jelen tárgyalás bebizonyította, hogy mennyire létfontosságú ez az együttműködés. Ha az Európai Unió meg akarja akadályozni, sőt vissza akarja fordítani erejének és rangjának gyengülését, ezt csak Törökország teljes jogú tagságával teheti” – áll az ankarai közleményben.
A közeljövő feladata az ellenség teljes szétzúzása a Kurszki régióban és a térség teljes felszabadítása − jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán, amikor felkeresett egy meg nem nevezett vezetési pontot Kurszk megyében, írja az MTI.
Emberségesen bánunk és kell bánnunk minden emberrel, aki a kezünkbe kerül. Ugyanakkor szeretném emlékeztetni önöket, hogy a külföldi zsoldosok nem tartoznak a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezmény hatálya alá
− mondta a katonai gyakorlóruhát viselő orosz vezető. Putyin szerint a Kurszk megyében elfogott ellenséghez az orosz törvényeknek megfelelően, terroristaként kell viszonyulni.
Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke jelentésében közölte, hogy Kurszk megye ukrán hadsereg által megszállt részének 86 százalékát felszabadították, öt nap alatt 24 településen és 259 négyzetkilométeren vették vissza az ellenőrzést. A hadseregtábornok szerint az ellenségnek a régióban lévő csoportját körülvették, elszigetelték, és tervszerűen megsemmisítik. Négyszáz főt foglyul ejtettek.
Elmondta, hogy Kijev igyekezett a Kurszki régióban stratégiai hídfőállást kialakítani, hogy ide terelje át az orosz haderőt a Donyec-medencéből, de ezek a tervek meghiúsultak. Az orosz vezérkari főnök jelentése szerint erre a hídfőállásra esett az ukrán személyi állomány veszteségeinek 19, a haditechnikáénak pedig a 40 százaléka. Az ukrán hadseregnek a kurszki betörés kezdete, 2024. augusztus 6. óta elszenvedett emberveszteségét több mint 67 ezer főben, a megsemmisített haditechnikai eszközöket pedig több mint hétezerben nevezte meg.
Külön kiemelte a Potok (Áramlat) hadművelet szerepét a Kurszki régió felszabadításában, amelynek keretében egy több mint hatszáz főt számláló alakulat a gázszállító rendszer csövében 15 kilométert haladva, váratlanul az ukrán védvonalak mögé került. Geraszimov bejelentette, hogy az orosz hadsereg Szumi megye irányában átlépte az orosz–ukrán államhatárt.
Vlagyimir Putyin saját követeléseivel fog válaszolni a tűzszüneti javaslatra – írja a SkyNews. Szergej Markov, az elnök volt tanácsadója nyilatkozta.
Oroszország attól tart, hogy a tűzszüneti időszakot a NATO-országok az ukrán társadalom teljes militarizálására használnák fel
– nyilatkozta Szergej Markov.
Úgy gondolja, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg fegyverembargót fog követelni az ukrán hadsereg ellátására más országoktól. Azt állítja, a brit és francia csapatok „a háború részei”, s hogy a békefenntartók általában semleges országokból érkeznek.
Az európai országokból érkező összes csapatot megszálló csapatnak tekintenénk, és mindannyiukat megölnék az orosz katonák, akik Ukrajna felszabadítására jönnének
– közölte Szergej Markov.
Amerikai küldöttség tart Oroszországba, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött megállapodást a harmincnapos tűzszünetről és a béketárgyalások menetéről – jelentette be Donald Trump amerikai elnök szerdán Washingtonban. A Fehér Házban Micheál Martin ír miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón az Egyesült Államok államfője úgy fogalmazott, hogy „remélhetőleg elérjük a tűzszünetet Oroszországnál”.
„Tegnap nagy sikert értünk el” – jelentette ki Donald Trump az MTI beszámolója szerint, utalva arra, hogy a kedden Szaúd-Arábiában tartott amerikai–ukrán megbeszélésen Kijev beleegyezett a fegyvernyugvásba. Az amerikai elnök kijelentette, hogy „amikor életbe lép, teljes körű lesz a tűzszünet”, megjegyezve, hogy a helyzet „most Oroszországon múlik, de mindkét féllel jó a kapcsolatunk”.
Kaptam néhány pozitív üzenetet, de a pozitív üzenet nem jelent semmit. Ez nagyon komoly helyzet, akár a harmadik világháborúhoz is vezethet
– fogalmazott Donald Trump, „vérfürdőnek” nevezve az ukrajnai háborút, és kijelentve, hogy hetente átlagosan 2-3 ezer fiatal hal meg a harcokban. „Ez soha nem történt volna meg, ha én lettem volna az elnök” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok államfője a sajtó kérdésére elmondta, hogy bevezethetne újabb pénzügyi intézkedéseket Oroszországgal szemben, ha elutasítja a tűzszünetet, de leszögezte, hogy ezt „nem akarja megtenni”. „Pénzügyi szempontból olyan dolgokat tehetnék, amelyek nagyon károsak lennének Oroszország számára. Nem akarom megtenni, mert békét akarok elérni, békét akarok látni” – szögezte le az amerikai elnök.
Kedves olvasóink!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!