Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter kedden számolt be róla, hogy „konstruktív beszélgetést” folytatott Indiában magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel, és abban maradtak, hogy a jövőben kétoldalú megbeszéléseket tartanak aktuális kérdésekről.
„Megállapodtunk, hogy a közeljövőben egy külön kétoldalú találkozót tartunk, hogy alaposan megvitathassunk minden napirenden lévő kérdést” – jelentette ki Szibiga az Ukrajinszka Pravda szerint.
Oroszország hamarosan tárgyalásokat kezdeményezhet Elon Muskkal, a SpaceX vezérigazgatójával egy Mars-expedícióról – jelentette be Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég kinevezett nemzetközi együttműködési megbízottja egy moszkvai üzleti fórumon a Reuters beszámolója szerint.
„Meggyőződésem, hogy a közeljövőben biztosan lesz egyeztetés Muskkal a Mars-repülésekről” – fogalmazott Dmitrijev, dicsérve a milliárdos vállalkozó eredményeit az űrkutatás területén.
A megbízott szerint Oroszország nagy lehetőségeket lát az Egyesült Államokkal való együttműködésben, különösen az űrszektorban.
Ezt a bejelentést éppen Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett telefonbeszélgetésének napján tették, amelynek fő témája az ukrajnai háború és egy lehetséges tűzszünet. Dmitrijev szerint Oroszország „ellenségei” próbálják akadályozni Trump erőfeszítéseit a két ország közötti párbeszéd újraindítására.
Oroszország terve, hogy együttműködjön Muskkal, része annak a szélesebb stratégiának, amellyel az orosz Roszkoszmosz űrügynökséget és a Roszatom nukleáris vállalatot kívánják fejleszteni. Emlékezetes, hogy Oroszország 2022-ben bejelentette: saját Mars-misszión kezd dolgozni, miután az Európai Űrügynökség felfüggesztette a közös projektjüket az ukrajnai háború miatt.
A Demokratikus Koalíció (DK) támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, ezért országos népszavazást kezdeményez az ügyben – mondta keddi, online sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt EP-képviselője.
Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna a csatlakozási feltételek teljesítése esetén az Európai Unió tagja legyen – ez a kérdés szerepelne a DK referendumán. Dobrev Klára hozzátette, hogy a kérdést kedden benyújtották a Nemzeti Választási Bizottságnak.
Kijelentette, hogy össze fogják gyűjteni a szükséges aláírásokat, és ha megtartják a népszavazást, akkor az igen mellett fognak kampányolni. Az ellenzéki politikus leszögezte, hogy a magyaroknak is egy békés, stabil, európai Ukrajna jelenti a legnagyobb biztonságot.
A politikus kijelentette, hogy az ügyet a magyar jobboldal belpolitikai csatározásokra használja, az emberek véleménye pedig úgy tűnik, hogy nem érdekli őket. A Fidesz és a Tisza Párt is, különböző elnevezésekkel ugyan, de megcsinálja a saját nemzeti konzultációját, és „ismerjük ezeket a konzultációkat, sok ilyet láttunk már az elmúlt években, hazugság mind”. Csak azért csinálják, hogy bejelenthessék, az emberek kilencvenvalahány százaléka velük értett egyet – mondta Dobrev Klára.
Telefonon beszélt egymással Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök hétfő este – adta hírül a Sky News.
A beszámoló szerint szóba került Trump és Putyin egyeztetése is. Starmer kiemelte, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell nekivágnia a tűzszüneti tárgyalásoknak. A brit kormányfő azt is elmondta az amerikai államfőnek, hogy több mint harminc ország támogatja Ukrajnát.
Speciális korridort alakított ki a donyecki régióban található Kostyantynopil evakuálására, ahonnan tíz embert, köztük négy gyermeket telepítettek ki – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint egy az érintett civilek egy lerombolt ház pincejében bujkáltak. Az ukrán fegyveres erők dróntámadásai miatt nem volt biztonságos a menedék. Az oroszok Donyeckbe szállították a kiszabadított lakosokat.
A belgák többsége attól tart, hogy az ukrajnai konfliktus kiterjedhet és elérheti hazájukat is – olvasható az RTL Info, Ipsos intézet és Le Soir című napilap közös közvélemény-kutatásában.
A megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, hogy a háború elérheti az országot. A belgák többsége nem készül aktívan egy esetleges háborúra, ugyanis 87 százalékuk nem tett semmilyen előkészületet, például nem vásárolt vészhelyzeti felszereléseket, nem halmozott fel vizet vagy száraz élelmiszert.
A felmérések szerint a belgák 49 százaléka hajlandó lenne harcolni Ukrajnában. A válaszadók 56 százaléka szerint nem szabad megszüntetni a Kijevnek nyújtott pénzügyi támogatást, amely segíti Ukrajnát az oroszok elleni harcban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök leállítaná az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást, amennyiben életbe lép egy esetleges tűzszüneti megállapodás – írja a Bloomberg alapján az Unian.
Egy magas rangú európai és három orosz tisztviselő szerint Putyin a tűzszüneti megállapodás egyik feltételévé tette, hogy Ukrajnába ne szállítsanak fegyvereket, amennyiben életbe lép a megállapodás. A minimális célok között szerepelhet az amerikai segélyek felfüggesztése is.
Egy európai tisztviselő attól tart, hogy az oroszok a hadsereg megerősítésére használnák ki a tűzszünetet, így pedig hátrányba kerülnének az ukránok.
Robbanószerkezetet helyeztek el egy szolgálati buszban a belgorodi régióban, a robbanásban három civil megsérült – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója megerősítette, hogy a sérülteket a krasznojarszki kórházba szállították. A politikus arról is beszámolt, hogy az ukrán erők fokozták a tartomány ágyúzását.
Nincs értelme Európa biztonsági szerkezetét az Oroszországba vetett bizalomra építeni, amíg Oroszország nem hagy fel idegen területek elrablásával – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden Prágában egy biztonsági konferencián elhangzott beszédében.
A békét Ukrajnában csak a Kremllel való egyezkedéssel nem lehet biztosítani, a gazdasági és katonai érvek nélküli diplomácia nem működik – tette hozzá a kormányfő.
Fiala szerint Oroszország nem fog megállni, négy-hat évbe telhet, mire Európa az egyik háború után felkészül a másikra. Béke szerinte akkor lehet, ha Ukrajna is egyetért a kérdésben.
Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter kijelentette, Magyarország nem fogja támogatni a csütörtöki európai uniós csúcson az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatokat.
A tárcavezető szerint a tervezet számos stratégiai pontban ellentétes a magyar kormány álláspontjával és a nemzeti érdekekkel.
A témáról itt olvashatnak bővebben.
Andrij Sibiha ukrán külügyminiszter szerint Kijev nem akadályozza meg a Donald Trump amerikai elnök által javasolt harmincnapos tűzszünetet – írja a Reuters.
A tárcavezető hozzátette, hogy elvárják az orosz féltől, hogy igent mondjon a tűzszünetre. Korábban azzal vádolta meg Moszkvát, hogy nem akar békét. A politikus szerint erős diplomáciára van szükség.
Az EU külügyi tanácsa újabb, 20 milliárd eurós fegyverszállításokat és további anyagi támogatásokat hagyott jóvá Ukrajna számára, amelyeknek célja a háború fokozása – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.
Illés Boglárka szerint ez a 20 milliárd euró hiányzik a magyar gazdaságból. A magyar álláspont továbbra is a mihamarabbi tűzszünet.
Az államtitkár reagált az ukrán külügyminiszter kárpátaljai magyarokat érintő kijelentésére is, szerinte az ügyben az Európai Bizottság fog ítéletet mondani.
A politikus szerint a jelenlegi EU-s vezetők nem akarnak tudomást venni a valós problémákról, ez pedig negatívan befolyásolja Európa működését.
Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel az Ovális Irodában folytatott veszekedés egy Ukrajnára irányuló nyomásgyakorlási stratégia részeként volt megtervezve – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Rá kellett vennünk Ukrajnát, hogy helyesen cselekedjen. Nem volt könnyű helyzet. Láttak egy kis jelenetet az Ovális Irodában, de úgy gondolom, most már a helyes dolgokat teszik. Megpróbálunk tűzszünetet, majd békemegállapodást elérni
– magyarázta az amerikai elnök az akciója indítékát, hozzátéve, hogy szerinte ez volt a helyes lépés.
Arra a felvetésre, hogy leállították az Ukrajnának nyújtott fegyver- és hírszerzési szolgáltatásokat, Donald Trump azt mondta, hogy a döntésnek nincsenek következményei az oroszországi Kurszk térségében lévő Ukrán Fegyveres Erőkre nézve.
Meg kell érteniük, hogy ha látom, hogy valaki valami rosszat tesz, ami sok halálos áldozatot követel, akkor csak az emberiesség miatt avatkozom be
– szögezte le az Egyesült Államok első embere.
Dróntörmelék hullott egy iskola területére Kijevben. A területen a hatóságok munkatársai dolgoznak – írja az Ukrajinszka Pravda.
Egyelőre nem lehet tudni, mekkora károkat okoztak a törmelékek. Az iskola diákjai biztonságban vannak.
Két üzem leégett Dnyipropetrovszkban egy orosz dróntámadás miatt − közölte Szerhij Liszak, a helyi katonai adminisztráció vezetője Telegram-csatornáján. A tájékoztatás szerint három drónt semmisített meg az ukrán légvédelem. A tüzet eloltották, személyi sérülést nem történt − írja az Ukrajinszka Pravda.
Emellett az orosz légierő a nikopoli régiót is támadta, valamint tüzérségi tűz érte Pokrovszkot és Marhanecet, de áldozatokról ott sem érkezett jelentés.
A brit és az európai uniós (EU) vezetés a befagyasztott orosz vagyon elkobzásáról és a saját védelmükre fordított kiadások növeléséről tárgyal majd a közeljövőben – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A felek ezt azért teszik, hogy növeljék a nyomást Oroszországra az Ukrajna elleni háborút lezáró béketárgyalások megkezdése előtt. David Lammy brit politikus és Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke arról fog tárgyalni, hogyan növelhetik az európai védelem finanszírozását és miképpen javíthatják a katonai felkészültséget.
A lap forrásai szerint a felek arról is tárgyalnak majd, hogy Európa hogyan tud jogi támogatást nyújtani a befagyasztott orosz vagyon esetleges elkobzásához.
A két fél megegyezésre juthat a kérdésben, Belgium és Németország egyet nem értése ellenére is, akik attól tartanak, hogy az elkobzás sértheti a nemzetközi jogot, továbbá érintheti az eurót.
A Trump-kormányzat fontolgatja, hogy a Moszkva Kijev elleni háborújának befejezését célzó jövőbeli megállapodás részeként orosz területként ismeri el az ukrajnai Krím régiót – írja a Semafor.
Az adminisztráció tisztviselői azt is megvitatták, hogy az Egyesült Államok ugyanerre ösztönözze az ENSZ-t. Egy ilyen kérés összehangolná a Trump-kormányzatot Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontjával, aki a Krímet régóta saját országa területének tekinti.
A kormányzat ilyesfajta lehetőségfelvetése, Donald Trump mai, Vlagyimir Putyinnal történő telefonbeszélgetéseként kerülhet terítékre, melynek fő témája egy esetleges 30 napos tűzszüneti megállapodás.
A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy az elnök „nem tett ilyen kötelezettségvállalásokat, valamint nem fogunk a médián keresztül tárgyalni erről az üzletről”.
Megzavarhatták az ukránok az orosz siklóbombák irányítását. A fegyver hatalmas pusztítást végezhet – szúrta ki a Der Spiegel alapján a HVG.
A lap a pontos ellenszert nem fedte fel, de egy katonai szakértő szerint a műholdjel megzavarása lehet az. Ezt követően a bombák olyan ponton csapódhatnak be, ahol nem okoznak kárt.
A szakértő hozzátette, hogy a siklóbombák titkos GPS-jellel kommunikálnak, de más kérdés, az oroszok mennyire élnek a lehetőséggel. Amennyiben az ukránok tartósan hatástalanítják az orosz bombákat, akkor új helyzet alakulhat ki a csatatéren – vélik a német lapnál.
A háromezer kilométeres hatótávolságú ukrán drón sikeresen átment a teszteken – közölte Volodimir Zelenszkij elnök esti videóüzenetében.
Elmondása szerint a Legfelsőbb Főparancsnokság tanácskozásán a drónok kérdése volt az egyik fő téma. Az ukrán drónok és rakéták gyártásához szükséges kapacitásépítésről a héten tárgyalnak a partnerekkel – olvasható az Unian oldalán.
Jó hírek vannak a nagy hatótávolságú drónokkal kapcsolatban. A 3 ezer kilométeres hatótávolságú drónunkat tesztelték. Hálás vagyok a fejlesztőknek, gyártóknak. Olyan nagy hatótávolságú eszközök sorát fejlesztjük, amelyek segítenek garantálni államunk biztonságát
– mondta Zelenszkij.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy több rakétát, több drónt kell gyártani, és a héten ezt megvitatják a partnereikkel.
Amint arról az Unian korábban beszámolt, Zelenszkij tavaly novemberben bejelentette, hogy Ukrajna 2025-re harmincezer nagy hatótávolságú drón és háromezer rakéta gyártását tervezi. Ez magában foglalja a Neptun rakéták gyártását, beleértve az új, továbbfejlesztett modelleket is.
Magyarország területére 2025. március 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 3911 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 14 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Karoline Leavitt fehér házi sajtótitkárt az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszüneti tárgyalásokról kérdezték. Szerinte „a béke 10-es vonalán állunk, és soha nem voltunk még közelebb a megállapodáshoz, mint ebben a pillanatban” – írja a Sky News.
„Az elnök eltökélt szándéka, hogy ez sikerüljön” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy Donald Trump fontolóra venné-e szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ha a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése ma nem sikerülne jól, Leavitt ezt válaszolta: „Ez olyasmi, amit az elnök már felvetett, és bizonyára hajlandó is megtenni, ha szükséges.”
A sajtótitkár kitért arra a kérdésre is, hogy Volodimir Zelenszkij adott-e felhatalmazást Donald Trumpnak arra, hogy az orosz elnök felossza az ukrán vagyontárgyakat. Azt mondja, hogy ez része volt az amerikai elnök és ukrán kollégája közötti megbeszélésnek, de hozzáteszi, hogy további részletekre Trump Putyinnal folytatott mai telefonbeszélgetése után kerül sor.
Emmanuel Macron francia elnök az X-en közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy Oroszországon múlik, hogy bebizonyítsa, valóban békét akar.
Elég volt a halálesetekből. Elég életet tettünk tönkre. Elég a pusztításból
– mondta.
„A fegyvereknek el kell hallgatniuk. A visszaéléseknek és a szabotázsnak véget kell vetni. A deportált ukrán gyerekeket újraegyesíteni kell a családjukkal. Ezek mind olyan feltételek, amelyeket Oroszországnak teljesítenie kell. És tudom, hogy Trump elnök úr elkötelezett ez iránt” – tette hozzá.
„Most minden partnerünkkel együtt előre kell lépnünk, hogy konkrét béketervet nyújtsunk be. Egy olyan béketervet, amely szilárd biztonsági garanciákat nyújt Ukrajna számára. Egy olyan béketervet, amely tartós békét garantál Ukrajnában és Európában. Egy olyan béketervet, amely megakadályozza, hogy Oroszország újra támadjon” – zárta posztját Emmanuel Macron.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!