További Külföld cikkek
- Georgia 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU-val
- Németországban őrizetbe vettek egy fiatalkorú férfit, aki terrortámadásra készülhetett
- Vlagyimir Putyin fél megnyomni a piros gombot
- Többezres tüntetések követték a romániai választások eredményét
- A francia kormány teljesíti Marine Le Pen egyik fő követelését
A pilóta engedélyt kért az ereszkedésre
Az orosz légügyi nyomozó szerint a Tu-154-es pilótája negyven másodperccel azelőtt jelezte a svájci légiforgalmi irányításnak a közelgő Boeinget, mielőtt azok a magasság azonnali csökkentésére szólították volna fel. Az orosz pilóta fél percig semmilyen választ sem kapott vészjelzésére. A légügyi nyomozó úgy tudja, hogy a beszélgetés jegyzőkönyve a svájci hatóságok rendelkezésére áll. Ebben az orosz pilóta közli, hogy észlelt egy repülőgépet, amelynek pályája keresztezheti a Tu-154-es útvonalát. A pilóta engedélyt kért magasságának módosítására is.
A Gazeta.ru arról számolt be, hogy a Tu-154 pilótái a közeledő Boeinget észlelte saját gépük TCAS ütközésre figyelmeztető berendezése. Az Izvesztyija szerint amikor a légiforgalmi irányító kitérésre szólította fel, Alexander Grosz első pilóta még egyszer rákérdezett, hogy valóban lefelé kell-e kitérnie, ahol az ő jelzései szerint a Boeing közeledett. A Skyguide visszaigazolta a pilótának az utasítást.
A Skyguide hallgat
Amennyiben az orosz szakértő közlése helytálló, az teljesen új megvilágításba helyezheti a hétfő éjjeli tragédia okát és körülményeit. Az ARD érdeklődésére a svájci Skyguide társaság illetékesei nem kívántak állást foglalni a fenti állításokkal kapcsolatban. A hatóságok folytatják a gépek fekete dobozainak vizsgálatát. Bár azok megsérültek, a sérülés nem érinti a fölvett adatok, illetve a hangfelvételek minőségét.
A Skyguide a balesetet követő első órákban az orosz pilótát tette felelőssé a balesetért, mondván, az nem reagált a figyelmeztető jelzésekre. Később elismerték, hogy a pilótát csak kétszer figyelmeztették, első alkalommal csupán 50 másodperccel az ütközés előtt. A svájci légiirányitás központjában a katasztrófa éjszakáján csak egy légiforgalmi irányító volt szolgálatban, és kikapcsolták az ütközésjelző rendszert is. A baskír légitársaság most a Skyguide beperlését fontolgatja.
Bizonytalan radaradatok
A légiforgalmi céget azóta a svájci hatóságok is sorozatos kritikával illették. A svájci televízió egyik beszámolója szerint néhány nappal a Bodeni tó felett történt katasztrófa előtt megállapították, hogy a Skyguide radarrendszere nem minden szempontból felel meg az európai szabványoknak.
Jean Overney, a svájci légibaleseteket kivizsgáló szövetségi hivatal vezetője szerint a radarrendszer hiányosságai elég súlyosak voltak ahhoz, hogy a hivatal elrendelje a javításokat, és így tarthatóak legyen gépek legkisebb magasságának csökkentett értékei.
2002-től ugyanis olyan új szabályok léptek életbe, melyek az egyes gépek közötti biztonsági szintkülönbséget 2000 lábról 1000 lábra (300 méter) csökkentik. A svájci tévé szerint a Skyguardnál felfedezett hiányosságok egyike az volt, hogy a repülőgépek pozíciós adatai a képernyőn nem az előírt 8, hanem 12 másodpercenként frissülnek.
A Skyguide illetékese szerint a jelentés ajánlásai semmilyen hatással sem lettek volna a szerencsétlenségre, kivéve talán a pozíciók frissítési periódusának kérdését. Ezzel talán a légiforgalmi irányító négy másodperccel hamarabb utasíthatta volna a pilótákat a repülési magasság csökkentésére.