A főtitkár szerint ugyanakkor az esetből számos tanulság vonható le. "Az ENSZ és az Egyesült Államok is megtanulhatta, hogy jobb a világszervezet kereteiben együttműködni a szövetségesekkel".
Kétértelmű határozat
A háborút elindító kormányok azonban visszautasítják Annan vádjait. A brit külügyminiszter szóvivője szerint jogászaik alaposan áttanulmányozták az ENSZ vonatkozó határozatait, és azok felhatalmazást adtak a harcok megkezdésére.
Az ENSZ 2002. novemberében fogadta el ultimátumszerű, 1441-es határozatát, mely többszöri hosszabbítás után 2003. március 17-ét határozta meg végső határidőként az illegális fegyverprogramok felszámolására. A határozat, bár nem fogalmazott egyértelműen, jogilag felhatalmazást adott a háborúra.
Ennek ellenére az Egyesült Államok és Nagy-Britannia elkészített egy egyértelműbb felhatalmazást adó határozattervezetet is, ezt azonban az orosz-francia vétó veszélye miatt később nem terjesztette be, és az eredeti, Irakot az együttműködés elmaradása esetén a legsúlyosabb következményekkel fenyegető 1441-es határozat alapján kezdte meg a hadműveleteket.
Utólagos jóváhagyás
Némileg zavaró Annan nyilatkozatában, hogy bár a háború megkezdése valóban okot adhat a vitákra, a megszállás legalizálásával a Biztonsági Tanács utólagosan jóváhagyta a háborút.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
