Meghalt Jasszer Arafat

Jasszer Arafat palesztin elnök csütörtökön kora reggel elhunyt a Párizs melletti Clamart katonai kórházban, közölte újságírókkal Tajeb Abdel Rahím, a palesztin elnökség főtitkára a ciszjordániai Rámalláhban. Előzőleg Száeb Erekát, a palesztin kormány tagja jelentette be Rámalláhban Jasszer Arafat halálhírt. A hírt a clamart-i katonai kórház kommunikációs ügyekkel megbízott főorvosa, Christian Estripeau is megerősítette.

Eutanázia kizárva

Az orvosok és Szuha Arafat a palesztin elnök közvetlen közelében tartózkodtak, amikor Arafatnak csütörtök hajnalban nagyon gyorsan süllyedni kezdett a vérnyomása, majd megállt a szíve. A részleteket Szuha Arafat környezete szivárogtatta ki, a magánéleti jogokra vonatkozó francia törvények értelmében Jasszer Arafat halálával kapcsolatos részleteket a kórház nem tesz közzé. Arafatot 3 óra 30 perckor halottnak nyilvánították. A palesztin elnök úgy halt meg, hogy nem tért magához, azóta, hogy november negyedikén kómába esett. Jasszer Arafatot október 29-én szállították Rámalláhból kezelésre a franciaországi kórházba. Egy héttel később kómába esett, agyvérzést kapott, máj- és veseműködése leállt, és gépekkel tartották életben.

A palesztin külügyminiszter-helyettes - egy francia magánrádiónak adott nyilatkozata szerint - nem hiszi, hogy Arafatot lekapcsolták az őt életben tartó gépekről, mivel a palesztin iszlám bíróság főbírája kizárt minden eutanáziás megoldást Arafat esetében.

Nem teljesül Arafat kívánsága

Néhány palesztin vezető Arafat szülővárosába, Kairóba utazik, hogy előkészítse Arafat gyászszertartását, írja az izraeli Hárec című izraeli napilap. A ceremónia után az egyiptomi főváros nemzetközi repülőteréről pénteken koporsóban szállítják a palesztin vezető holttestét Ramallahba, ahol szombaton eltemetik.

Arafatnak az volt a kívánsága, hogy Kelet-Jeruzsálemben legyen a sírhelye, ott, ahol palesztin remények szerint egyszer az önálló palesztin állam fővárosa lesz. Az izraeli kormány szerint Kelet-Jeruzsálem szóba sem jöhet. Joszef Tomi Lapid igazságügy-miniszter szerint Jeruzsálem az a hely, ahova "a zsidók temették királyaikat, nem pedig az, ahová arab terroristákat temetnek".

Hat állam elsőszámú vezetője - a jordán király, a jemeni, az algériai, a dél-afrikai és a brazil elnök, valamint a vendéglátó egyiptomi elnök - jelezte eddig részvételét a kairói megemlékezésen. A gyászszertartás előestéjén soron kívüli ülést tartanak az Európai Unió külügyminiszterei az egyiptomi fővárosban. A találkozót az Európai Tanács soros elnöke, Hollandia hívta össze. Az európai miniszterek Kairóban várhatólag az arab politikai vezetőkkel is megbeszéléseket folytatnak majd. Magyarországot Somogyi Ferenc külügyminiszter képviseli, tudta meg az Index Polgár Viktor külügyi szóvivőtől. Gyurcsány Ferenc a magyar kormány nevében csütörtök délután nyilatkozatban fejezi ki részvétét a palesztin vezető halála miatt.

Abbász és Kaddumi az utód

Rauhi Fattúh, a palesztin parlament elnöke, aki a palesztin vezetés szerdai döntése értelmében hatvan napig ellátja a Palesztin Hatóság elnöki tisztségét, a következő órákban leteszi a hivatali esküt, közölte a palesztin kormány egyik minisztere.

Mahmúd Abbász volt palesztin kormányfőt választották meg csütörtökön a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnökévé, Faruk Kaddumit, a PFSZ politikai osztályának vezetőjét pedig a Fatah vezetőjének, jelentették be hivatalos palesztin források. Abbász 1969 óta a PFSZ főtitkára, a szervezet második embere volt Arafat mögött, az elnök betegsége óta ügyvezetőként tevékenykedett. Részese volt az 1993-as oslói izraeli-palesztin megállapodásoknak. Elemzők őt tartják a legesélyesebbnek arra, hogy Arafat örökébe lépjen a Palesztin Hatóság elnökeként.

Kaddumi, aki Arafat halálával automatikusan, szavazás nélkül lett a Fatah vezetője, egyike volt azoknak a palesztin vezetőknek, akik élesen ellenezték az oslói megállapodást, és a többséggel ellentétben 1994-ben nem követte a palesztin területekre hazatérő Arafatot, hanem Tuniszban maradt és a hírek szerint egyelőre nem is akar visszatérni.

Izraelben jobbra számítanak

Jasszer Arafat csütörtök hajnali halála után riadókészültségbe helyezték az izraeli hadsereget. Az izraeli vezetők bíznak abban, hogy a palesztin vezető halála után könnyebb lesz békét kötni a palesztinokkal.
Bővebben az izraeli reakciókról>>>

Negyvennapos gyász

Negyven napos gyászt hirdettek Jasszer Arafat palesztin elnök halála miatt valamennyi palesztin területen, jelentette be Tájíb Abderrahim, a palesztin elnökség titkára. Ezen belül három napig zárva lesznek az üzletek, hét napig szüneteltetik munkájukat a hivatalok. A gyász azonban 40 napig tart: ez idő alatt félárbocon lesznek a zászlók és nem tartanak semmilyen örömünnepet. A palesztin televízióban csütörtök hajnaltól Korán-idézeteket olvastak fel, míg a háttérben az elhunyt palesztin elnök arcképe volt látható. A Gázai övezetben tízezrek özönlöttek az utcákra a spontán gyász jeleként. A zokogó palesztinok az elhunyt vezető fényképét és legendássá vált kendőjét lobogtatták, miközben hangosbeszélőkön Arafat híres beszédeiből idéztek.

Mérnökből lett gerillavezér

A hetvenötévesen elhunyt palesztin vezető a gázai övezetben született 1929-ben. Az izraeli függetlenség kikiáltása után Egyiptomban tanult, majd Kuvaitban helyezkedett el építészmérnökként. Itt fogalmazódott meg benne a palesztin nemzeti felszabadítási mozgalom megalapításának gondolata, a szervezetet végül 1965-ben, Fatah néven szervezte meg.
Olvasson Arafat-életrajzot>>>

Zűrzavartól tartanak

Halálát követően elkerülhetetlen a vezetői válság Palesztinában, egyszerűen nincs másik, a nemzet nyilvánvaló többségének támogatását élvező vezér. A legtöbb elemző komoly belharcokat, polgárháborút jósol Arafat halála utánra. A helyzet komolyságát jellemzi, hogy az Arafatot közel három éve gyakorlatilag házi őrizetben tartó izraeli hatóságok különösebb fenntartások nélkül egyeztek bele Arafat külföldi gyógykezelésébe és azt a korábbi álláspontjukat sem hangoztatták túlzottan, hogy Arafat ugyan elhagyhatja Ciszjordániát, de visszatérését nem garantálják.

Szimbólummá vált

Arafat álma, egy palesztin állam létrehozása Kelet-Jeruzsálem fővárossal, a 2000. szeptember 28-án kirobbant második intifáda nyomán romba dőlt. A radikális palesztin mozgalmak sűrűsödő merényletei miatt az izraeli kormány 2002-ben Arafatot ellenségnek nyilvánította, teljesen elszigetelte s blokád alá helyezte. A politikust mára nyíltan leírta az amerikai és az izraeli vezetés, miközben személye még mindig megtestesítette a palesztin ellenállást, és a palesztinok körében általános tiszteletnek örvend. Élete mindenképpen egy korszakot ívelt át a Közel-Keleten.