Tudathasadásos vagy zseni Szíria elnöke?
További Külföld cikkek
- Óriási leépítésbe kezdett a Volkswagen, 35 ezer embert küldenek el
- Ezeket lehet tudni a magdeburgi támadás feltételezett elkövetőjéről
- Német sajtó: már legalább 5 halottja és több mint 200 sérültje van a magdeburgi támadásnak
- Vámokat vetne ki az Európai Unióra Donald Trump
- Donald Trump óriási boszorkányüldözést tervez a sajtóban
A békekötés Szíriával továbbra is aktuális kérdés kell, hogy maradjon, mondta Avi Dichter, Izrael belbiztonsági minisztere egy interjúban. Dichter szerint elképzelhetetlen a békekötés Szíriával úgy, hogy Izrael nem vonul ki a Golán-fennsíkról. A miniszterelnök, Ehud Olmert pont ennek az ellenkezőjéről van meggyőződve: „Amíg én vagyok a miniszterelnök, a Golán-fennsík a mi kezünkben marad”.
Izrael olyan régióban van, ahol meg kell őrizni a status quót Egyiptommal és Jordániával, türelmesnek kell lenni Libanonnal kapcsolatban, valamint ki kell várni, míg Bassár el-Aszad szíriai elnök elérkezettnek látja az időt, és akkor tárgyalni vele, nyilatkozta Dichter.
Aszad nem megy a knesszetbe
A Ynet News azután készített interjút a volt titkosszolgálati vezetővel, hogy Aszad csütörtökön visszautasította Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes meghívását, aki a knesszetbe invitálta őt. Olmert különben sem örült az ötletnek, helyettese keddi nyilatkozatának ellentmondva egy nappal később visszavonta a meghívót, amit a szírek a kormány gyengeségének tekintettek. A két ország korábban már ült tárgyalóasztalnál, azonban 2000-ben megszakadtak az egyeztetések, mert Izrael jelezte, nem hajlandó lemondani az 1967-es háborúban megszerzett, és stratégiailag fontos szerepet játszó Golán-fennsíkról.
A knesszetbe látogatásnak pedig azért van jelentősége, mert 1979-ben, két évvel azután, hogy Anvar Szadat egyiptomi elnök az első arab államfőként beszédet mondott a jeruzsálemi törvényhozásban, megszületett az izraeli-egyiptomi békemegállapodás. Szadat megkapta a Nobel-békedíjat is, majd 1981-ben egy fundamentalista meggyilkolta.
Nem fogalmaz egyértelműen
Bár Dichter álláspontja szerint nem szabad elutasítóan viselkedni Aszaddal, azért azt sem kell kivárni, míg Szíriában demokratikus kormány alakul. A miniszter a libanoni konfliktust követően győztes pozícióban látja Szíriát, ami megkönnyíti egy ország tárgyalási pozícióit. „Egyiptom is győztes pozícióban volt, mielőtt békemegállapodást kötött Izraellel” – fogalmazott Dichter. Ennek ellenére nem biztos abban, hogy folytatódhat a párbeszéd Szíria és Izrael között, Aszad nyilatkozataiból ugyanis nem teljesen egyértelműek a szándékai. „Néha egyáltalán nem értem mit mond” – mondta a miniszter.
Valid Dzsumblatt libanoni drúz vezető szerint Aszad egész egyszerűen tudathasadásos: egyrészt próbál megfelelni az izraeli és az amerikai elvárásoknak, másrészt Libanonban el akarja lehetetleníteni a nemzeti egységkormány működését, a palesztin területeken pedig egyeneseb meg akarja akadályozni a megalakulását, írja a Ynet News. A pénteken megjelent bírálat volt az első alkalom, hogy a drúz vezető ilyen élesen támadta Szíria elnökét.
Dzsumblatt kritikát fogalmazott meg Izraellel szemben is, szerinte elképzelhető, hogy a zsidó állam nem tanult a libanoni konfliktusból, és bosszút akar állni a Hezbollahon, ami egy újabb fölösleges és eredmény nélküli háborúhoz vezetne. Sérelmezte ugyanakkor, hogy Hasszán Naszrallah, a Hezbollah vezetője kisajátította a győzelmet, ami az egész országnak járna.
Szándékos lehet Aszad retorikája
A libanoni konfliktus augusztus 14-i befejezése óta Aszad rendszeresen egymásnak ellentmondóan nyilatkozik arról, hogy hogyan képzeli el Szíria a közel-keleti békét, ezen belül pedig Izraellel való kapcsolatát. Volt, hogy az iráni elnökhöz hasonlóan le akarta söpörni a térképről Izraelt, majd egy támadástól tartva készenlétbe helyezte a szír hadsereget, ezek után pedig a zsidó állammal való tárgyalást és békekötést szorgalmazta, vagy ehelyett a Golán-fennsík lerohanásával fenyegetőzött.
Aszad mindezek ellenére nem feltétlenül tudathasadásos, elemzők szerint még akár komolyan is gondolhatja a béketárgyalásokat, hiszen a Golán-fennsík visszaszerzésével saját pozícióját erősítené Szírián belül. A béketárgyalásokra való nyitottság a rá nehezedő nemzetközi nyomást is tompítaná, amivel enyhülne Szíria elszigeteltsége, melyet elsősorban a terror támogatásával vívott ki (pl. a Rafik Hariri gyilkosság, a Hezbollah és a Hamász, valamint az iraki milicisták támogatása).