Teherán elfogadná a felügyeletet

Az iráni állami televíziónak nyilatkozva Mohammed Szaidi kifejtette: ha az ügy az ENSZ Biztonsági Tanácsától (BT) visszakerül a NAÜ-höz, Teherán kész az atomsorompó-szerződés kiegészítő jegyzőkönyvében foglaltaknak megfelelően eljárni, azaz nukleáris létesítményeinek meglepetésszerű ellenőrzését is biztosítani.

Szaidi ugyanakkor leszögezte, hogy az urándúsítást folytatni fogják. Mint mondta, országa egy éven belül háromezer új, szuperszonikus centrifugát állít üzembe, hogy nagy mennyiségben állíthasson elő dúsított uránt.

Az iráni atomügynökség második embere azután nyilatkozott, hogy a NAÜ főigazgatója, Mohammed el-Baradei az ENSZ BT elé pénteken beterjesztett újabb jelentésében megállapította: Teherán az ENSZ által megszabott április 28-i határidőig nem szüntette be urándúsító tevékenységét, nem működött együtt maradéktalanul a NAÜ ellenőreivel, s így nem határozható meg, hogy nukleáris programja békés szándékú-e, avagy katonai célokat követ.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök szombaton megismételte, hogy országa sohasem mond le nukleáris programjáról, még ha ezzel a Biztonsági Tanács keményebb fellépését kockáztatja is. "Az Iráni Iszlám Köztársaság senkivel sem fog tárgyalni a nukleáris technológia felhasználására vonatkozó, elvitathatatlan jogáról. Ez a mi vörös vonalunk, s erről sohasem mondunk le" - szögezte le nyilatkozatában az államfő.

Moszkva szombaton újra felszólította Iránt az urándúsítással kapcsolatos kutató és tervező tevékenység beszüntetésére és a NAÜ-vel való együttműködésre. Az orosz vezetés álláspontját Szergej Lavrov külügyminiszter fejtette ki Manusehr Mottaki iráni külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során, amely teheráni kezdeményezésre jött létre, tekintettel Mohamed el-Baradei újabb jelentésére.

Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Lavrov újólag hangsúlyozta, hogy "sürgető szükség van Irán részéről olyan konkrét lépésekre, amelyek helyreállítanák a bizalmat nukleáris tevékenysége tekintetétben".

Oroszország helyettes ENSZ-képviselője, Konsztantyin Dolgov szombati nyilatkozatában mindazonáltal leszögezte: orosz részről változatlanul nem látnak okot arra, hogy az ENSZ Alapokmánya 7. fejezetében foglaltaknak megfelelő eljárást kezdjenek Iránnal szemben. (E fejezet a nemzetközi békét érintő fenyegetés esetén konkrét szankciókat, végső esetben pedig katonai fellépést is lehetővé tesz egy adott ország ellen).

"Az iráni dosszié tekintetében változatlan az orosz álláspont: a megoldással a NAÜ-nek kell foglalkoznia, amelynek ehhez minden szükséges eszköz a rendelkezésére áll" - mondta a magas rangú orosz diplomata. Megítélése szerint az ENSZ BT legfőbb feladata most "a NAÜ tevékenységének politikai támogatása".

Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei azon szándékai kapcsán, hogy a jövő héten a BT elé az Alapokmány 7. fejezetének alkalmazására vonatkozó határozattervezetet terjesztenek elő, Dolgov megjegyezte, hogy "a szankciók nem jelenthetnek megoldást az iráni problémára, legalábbis a jelenlegi szakaszban és a meglévő információk alapján".

Dolgov felhívta a figyelmet arra, hogy a Baradei-jelentés jelentős mértékben technikai jellegű, és végkövetkeztetései alig valamiben különböznek a NAÜ-főigazgató előző jelentésében foglaltaktól. Mindamellett a NAÜ-nek egyelőre változatlanul nincs teljes képe Irán nukleáris programjáról, mivel Teherán részéről nincs meg a teljes átláthatóság - jegyezte meg a helyettes orosz ENSZ-képviselő.

Az iráni nukleáris törekvések ügyének diplomáciai eszközökkel való megoldása mellett állt ki Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is abban az interjújában, amely csak vasárnap jelenik meg a Bild am Sonntag című német lapban. Solana csalódottságát fejezve ki ugyanakkor, "amiért Irán ebben a komoly helyzetben nem használta ki az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott haladékot". Szavait szombaton ismertették a hírügynökségek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!