Egy kijelentés visszhangjai

2002.02.25. 12:26
Az összes érintett ország meghatározó lapjában volt visszhangja Orbán Viktor Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentésének. Egy cseh lap szerint a magyar miniszterelnök a választások előestéjén elővette a nacionalista kártyát. A lengyel vélemény szerint Orbán nyilatkozata megkérdőjelezi a visegrádi csoport négy országának "nehezen összetákolt" együttműködését. A pozsonyi Új Szó arra figyelmeztet: a dekrétum tartalma elsősorban nem magyar-szlovák, vagy magyar-cseh kérdés, hanem az alapvető emberi jogok tartományába tartozik.
A Právo című cseh baloldali lap jegyzetet közöl Orbán Viktor Benes-dekrétumokat érintő kijelentéseiről, azt állítva, hogy a magyar kormányfő a választások előtt elővette a nacionalista kártyát.

Csehek: kacérkodás a nacionalizmussal

"Ma már semmi kétség sincs afelől, hogy a következő parlamenti választások előtt Orbán Viktor magyar kormányfő elővette a nacionalista kártyát" - írja a lap pozsonyi tudósítója Orbán a nacionalizmussal kacérkodik című jegyzetében. Példaként Orbánnak a Benes-dekrétumokat érintő kijelentéseit idézi, amelyek szerinte "eddig példátlan módon elmérgesítették" a visegrádi csoporton belüli kapcsolatokat, és a tervezett kormányfői csúcstalálkozó elmaradásához vezettek, holott az az uniós csatlakozás szempontjából nagyon fontos lett volna. A szerző úgy látja: a közép-európai határok megváltoztatásának gondolatával való játszadozás "nagyon veszélyes nacionalista kártya".

"Orbán közelít Haiderhez"

Több lengyel napilap hétfői számában idézte Orbán Viktornak a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentéseit és ezeknek a visegrádi együttműködésre gyakorolt hatását.

A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális újság kommentárja szerint a magyar miniszterelnök meggondolatlan kijelentéseivel megkérdőjelezte a visegrádi csoport négy országának "nehezen összetákolt" együttműködését. A Benes-dekrétumok nem tartoznak a közép-európai történelem dicsőséges lapjai közé, ezt a csehek és szlovákok is tudják, ám a konzervatív magyar miniszterelnök veszélyesen közeledett az osztrák populista Jörg Haiderhez, amikor a dekrétumok érvénytelenítéséhez kötötte a két ország EU-felvételét.

A baloldali Trybuna szerint a viszály hátterében a magyar választási kampány áll. A Fidesz a felmérések szerint 28-30 százalékos eredményre számíthat, és nincs esélye az önálló kormányzásra -állítja alap. A magyar miniszterelnök ezért koalícióról gondolkodik, és igyekszik megnyerni jó előre a nacionalistákat.

"Orbán bármire képes"

A visegrádi csúcs meghiúsulásának okaival kapcsolatosan egyetlen szlovák vagy cseh politikus, de még a média sem mondta ki a teljes igazságot - írja hétfői kommentárjában a pozsonyi Új Szó.

A lap emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor az Európai Parlament egyik képviselőjének kérdésére válaszolva fejtette ki véleményét a Benes-dekrétumokról, amikor a csehszlovákiai magyarok és németek jogfosztottságát "törvényesítő" dokumentumról azt mondta, hogy az ügy nem elsősorban magyar-szlovák, vagy magyar-cseh kérdés, hanem az alapvető emberi jogok tartományába tartozik.

A legnagyobb példányszámban megjelenő szlovák napilap, a Novy Cas úgy ítéli meg, hogy a magyar miniszterelnök a választási győzelem érdekében "bármire képes és a saját szavainak, cselekedeteinek lehetséges kedvezőtlen következményeire sincs tekintettel". Mint írja, Orbán Viktor előbb a kedvezménytörvény kapcsán kezdett fenyegetőzni azzal, hogy a magyar parlament megnehezítheti Szlovákia NATO-csatlakozását, aztán tovább lépve "e hazárd retorikában" a múlt héten már a Benes-féle dekrétumok hatálytalanításáról beszélt.

"Visegrád szétporladt"

A fenti címmel és "A kitelepítésre vonatkozó egyértelmű szavaival Orbán nem csak barátokra tett szert" alcímmel közölt budapesti tudósítást hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Matthias Rüb, a konzervatív újság tudósítója úgy vélte, hogy a múlt héten alighanem jóvátehetetlen kárt szenvedett a visegrádi csoport. Fölmerül az elvi kérdés is, vajon belátható időn belül van-e értelme az informális csoport csúcstalálkozójának" - írta Rüb.

A visegrádi csoport 11 éves történetét bemutató visszatekintés után a német tudósító a szkeptikusoknak ad igazat, akik kezdettől fogva tagadták Közép-Európa kulturális egységének és a közép-európai összetartozásnak a gondolatát. Ennek okát Rüb abban látja, hogy a térség államaiban nem alakult ki nemzetek fölötti, regionális azonosságtudat, hanem előbb - részben agresszív - nemzettudat jött létre. A közös európai ház építése helyett megindult a versenyfutás a NATO- és az EU-tagságért.

A Benes-dekrétumokról
A Benes elnök által jegyzett dekrétum a második világháborút követően elrendelte az ország mintegy hárommillió német nemzetiségű lakosának teljes jogfosztását, vagyonelkobzását és száműzetését, s egyszersmind a több mint félmilliónyi csehszlovákiai magyarságot kollektíve elmarasztalta a fasizmus bűnében, s a németekéhez hasonló sorsot szánt nekik.

Benes elnök először 1942-ben szólt a nyilvánosság előtt a német kisebbség kitelepítésének tervéről, s ezt követően diplomáciai úton igyekezett minél teljesebb támogatást szerezni annak a megvalósításához, hogy Csehszlovákiának "tisztán szláv államnak kell lennie". Amikor kiderült, hogy Sztálin lelkesen támogatta a tervet, a csehszlovák politikusok (egyes szlovák kommunisták félénk óvása ellenére) azonnal a teljes német kisebbség száműzése mellett már napirendre tűzték a magyar lakosság kitelepítését is.