Nem kellett volna
"Ennek a 16 szónak sohasem lett volna szabad bekerülnie az elnöknek írt szövegbe. Ez hiba volt." - mondta Tenet, aki magára vállalta a felelősséget.
Szándékos lejáratás?
A CIA igazgatójának önkritikája előtt Pat Roberts, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke élesen bírálta Tenetet azért, hogy a CIA "rendkívüli hanyagsággal kezelte" az uránügyet. Azzal vádolta az igazgatót, hogy a CIA kiszivárogtatásokkal sajtókampányt vezényel az elnök lejáratására.
A CIA nevük elhallgatását kérő munkatársai június elején szivárogtattak ki olyan adatokat több amerikai hetilapnak is, mely szerint az iraki uránvásárlás bizonyítéka, a nigeri levél hamisítvány. Többek állítása szerint erről már 2002-ben tájékoztatták az elnök közvetlen környezetét.
Egyes titkosügynökök azt sejtették, hogy az információt az elnök legszűkebb stábjának háborúpárti tagjai, Dick Cheney alelnök és Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó hallgatták el. Rice pénteki tájékoztatása szerint azonban a CIA-nak lett volna alkalma közvetlenül tájékoztatni Busht, az évértékelő beszéd adatainak áttekintésekor. A főtanácsadó szerint tudatosan nem közöltek olyan információkat, melyek tévesek.
Nagy-Britannia kitart
Tenet beismerése ellenére a britek kitartanak a nigeri uránvásárlásra vonatkozó állításuk mellett. Jack Straw szerint a vád megalapozott hírszerzési értesüléseken alapul, melynek részleteit még az amerikaiak sem ismerik. Londonnak "jó okai" voltak arra, hogy az adatokat ne tárja fel az amerikaiak előtt - írta a brit titkosszolgálatok jelentéseit vizsgáló parlamenti bizottság elnökének a külügyminiszter.
Nagy-Britannia csak nemrégiben szerzett tudomást arról, hogy egy amerikai megbízott a dossziéban megnevezett Nigerben járt az állítás tisztázására, de úgy találta: az értesülés nem bizonyítható - fűzte hozzá levelében, amelyet szombaton hoztak nyilvánosságra.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
