További Külföld cikkek
- Volodimir Zelenszkij hajlandó területekről lemondani, és befejezni a háborút, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba
- A szíriai lázadók betörtek Aleppóba, sokan meghaltak
- Senki nem táncolt még úgy a meleghimnuszra, mint Donald Trump
- Potyautassal a fedélzetén repült a New Yorkot Párizzsal összekötő járat
- Megszavazták az aktív eutanáziáról szóló törvénytervezetet Londonban
Magabiztosságot, derűlátást sugárzó beszédében az elnök emlékeztetett rá, hogy Amerika háborúban áll a terroristák ellen. A terrorizmust támadva olyan rezsimekkel is szembekerül, amelyek terroristákat támogatnak és fogadnak be, és vegyi, biológiai vagy atomfegyverekkel szerelhetik fel őket.
Magyarország is
A kormány legfontosabb kötelességének nevezte az amerikai nép tevőleges védelmét. Hangsúlyozta, a veszély nem múlt el, bár sokan szeretnék ezt hinni, mivel a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények óta több mint két év telt el anélkül, hogy Amerika földjét támadás érte volna. Javasolta a terrorizmus elleni harc jegyében a hatóságoknak kiterjedt jogokat biztosító, 2005-ben lejáró PATRIOT törvény megújítását.
Az elnök megerősítette, hogy Washington változatlanul elkötelezett a szabad és békés Irak és Afganisztán megteremtése mellett. Emlékeztetett rá, hogy tavalyi országértékelő beszéde óta az iraki rezsimet eltávolították, a volt diktátort egy veremből előhúzva elfogták.
Az elnök utalt rá, hogy hallgatósága között sokan nem támogatták Irak felszabadítását. Kijelentette, hogy az Irakban tiltott fegyverek után kutató csoport "több tucat tömegpusztító fegyverrel kapcsolatos programot és jelentős mennyiségű felszerelést azonosított". Az elnök elutasította azokat a bírálatokat, hogy az iraki küldetéshez nem szerzett nemzetközi támogatást. Hangsúlyozta, hogy 34 ország küldött katonákat Irakba, s tizenhetet, köztük Magyarországot név szerint is felsorolt.
Magára irányítsa
Az elnök hangoztatta, hogy Amerika vezető szerepének és elszántságának köszönhetően a világ helyzete jobbra fordul és példaként említette, hogy Líbia vállalta tömegpusztító fegyvereinek felszámolását.
Az elnök beszédét többször megszakította a hallgatóság tapsvihara. Bush beszéde nagyobb részét belpolitikai és gazdasági kérdéseknek szentelte. Mint a sajtó előre kiemelte, a beszéd alkalmat adott az elnöknek arra, hogy magára irányítsa a közvélemény figyelmét, amely eddig a Fehér Ház elhódítására pályázó demokrata párti politikusokra összpontosult.
Más világ
A Demokrata Párt vezetői szerint George Bush amerikai elnök politikája nem erősíti az Egyesült Államok biztonságát. Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti kisebbségének a vezetője kijelentette, hogy az elnök meghirdette a megelőző háborúnak Amerika történelmében példátlan, radikális doktrínáját, bizonyíték nélkül, puszta állítások alapján vitte háborúba az országot, amihez nem tudott igazi nemzetközi koalíciót létrehozni.
Politikájával elszigetelte az országot. Az iraki szerepvállalás kolosszális, 120 milliárd dolláros és emelkedő költségét csaknem teljes egészében az amerikai adófizetők viselik, s Irakban az amerikai katonák szenvedik el a legtöbb veszteséget.
Megszólaltak a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok is. Wesley Clark nyugalmazott tábornok szerint két évvel a gonosz tengelye kifejezés megalkotása után a gonosz újabb tengelye formálódik: a kormánynak a jövőt fenyegető adópolitikája, a biztonságot fenyegető külpolitikája és a családokat agyonvágó belpolitikája. Howard Dean szerint az ország állapota nem olyan rózsás, mint a Fehér Ház erkélyéről látszik. John Kerry, a hétfői iowai előválasztás győztese úgy fogalmazott, hogy teljesen más az a világ, amelyről Bush elnök beszél és az, amelyben az amerikaiak élne