Húsz éve történt a csernobili katasztrófa

Égő gyertyákkal és vörös szegfűkkel a kezükben több százan emlékeztek meg szerdára virradó éjjel az ukrajnai Szlavutics városában - ami a katasztrófa után épült - a csernobili atomkatasztrófa huszadik évfordulójáról.

Négyes blokk

A menet részvevői a városban felállított emlékműhöz vonultak, hogy megemlékezzenek az áldozatokról. Pontosan egy óra huszonhárom perckor megszólalt a harang, és egy sziréna idézte fel azt a két robbanást, amely húsz évvel ezelőtt szétvetette az erőmű ellenőrizhetetlenné vált négyes blokkját. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, és tíz napon keresztül égő tűz keletkezett a reaktorban. Nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, több százszor annyi, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A radioaktív felhő mindenekelőtt Ukrajnát és Fehéroroszországot árasztotta el, de Európa nagy részét, köztük Magyarországot is több hullámban szennyezés érte. A térségből több százezer embert kellett kitelepíteni, több millió hektár termőföld mérgezetté vált.

Éles viták

A város lakói, illetve az áldozatok hozzátartozói egy perces néma csenddel emlékeztek a halottakra, virágot helyeztek el az emlékmű talapzatánál, és várták Viktor Juscsenko ukrán elnököt, aki jelezte, hogy részt kíván venni a megemlékezésen.

Kereken húsz évvel a csernobili atomkatasztrófa után még mindig éles viták vannak a szerencsétlenség halálos áldozatainak számát illetően. Az ENSZ, valamint a közvetlenül érintett országok hivatalos hatóságai által létrehozott, úgynevezett Csernobil Fórum a katasztrófa okozta megbetegedések számát több tízezerre becsüli, a különböző környezetvédő mozgalmak azonban azt állítják, hogy az atomkatasztrófa kiváltotta rákmegbetegedésekben legkevesebb százezren haltak meg.

ENSZ-források szerint húsz évvel a történtek után még mindig több mint hétmillióan élnek olyan körzetben, amelyben bizonytalan a radioaktivitás szintje.

Megemlékezések itthon is

A tragédiáról több magyarországi civil szervezet is megemlékezik. A Déli pályaudvar kerengőjében az Energia Klub, a Védegylet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace szervezésében gyertyagyújtással emlékeznek a katasztrófa huszadik évfordulóján. Az atomerőmű-katasztrófa áldozatainak megdöbbentően magas számára hívják fel a civil szervezetek a figyelmet azzal, hogy arra buzdítanak: este 8 óra körül néhány percre oltsák le otthon a világítást, és gyújtsanak meg egy gyertyát. Az akcióhoz csatlakozott Demszky Gábor főpolgármester is, aki este saját maga fogja lekapcsolni az összes fővárosi középület éjszakai díszkivilágítását, és a budai Vár, a Szent István-bazilika, a Parlament, valamint további közel 100 szobor és múzeum fényei hunynak ki öt percre.

A Centrális Galériában az évfordulón kiállítás nyílik a nukleáris energia békés és katonai alkalmazását kísérő feszültségekről, a tárlat a hidegháború kontextusában mutatja be az atomenergiához fűződő víziókat és félelmeket. A makettek, tárgyak, plakátok, eredeti dokumentumok, audiovizuális anyagok és korabeli művészeti alkotások segítségével adnak képet az atomenergia igézetéről és rettenetéről. A kiállításhoz kapcsolódóan filmsorozatot is szerveznek. A Kijevtől 130 kilométerre létesített atomerőműben 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor - egy félresikerült kísérlet nyomán - a négyes blokk reaktora ellenőrizhetetlenné vált, s pár másodperc múlva két robbanás vetette szét.