Ivett, Frida
6 °C
16 °C

Jobbos az Európai Parlament?

2011.04.18. 11:22
Ha tele van az Európai Parlament jobboldali képviselőkkel, akkor az azt jelenti, hogy minden európai döntés jobbos? Sőt, hozhat egyáltalán törvényt a parlament? És mennyit fizet egy magyar ember azért, hogy ők ott Brüsszelben és Strasbourgban utazgassanak? És mennyi pénzt visznek ők haza? Banális kérdések és egyszerűen megérthető válaszok az európai országgyűlésről.

Mi az az Európai Parlament? Ott hozzák az Európai Unió törvényeit?

Igen is és nem is. Az Európai Parlament az Európai Unió intézménye és felépítésében nagyon hasonlít a magyar Országgyűléshez: képviselők ülnek benne, akik bizottságokban, illetve a plenáris ülésen végzik a döntéshozatalhoz kapcsolódó munkájukat. Az uniós képviselőknek viszont sokkal jobban meg van kötve a keze, mint a magyarországi vagy más tagállami nemzeti parlamenti képviselőknek. Az Európai Parlament egyedül nem is tud jogszabályokat alkotni.

Ne már. És mi, vagy ki kell ahhoz, hogy tudjon?

Egyrészt kell az Európai Bizottság, mert csak ő fogalmazhat meg jogszabály-javaslatot az EU-ban. Másrészt kellenek a tagállamok is, mert ha van valami, amit a tagországok féltenek, az a szuverenitásuk, vagyis az ellenőrzés joga. Az országokat a saját minisztereikből álló Tanács képviseli, aminek ebben a félévben éppen Magyarország a soros elnöke. Az Unió 2009 decemberében életbe lépett új alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés egyik legnagyobb újítása az volt, hogy valamivel több lapot osztott az Európai Parlamentnek.

Akkor most mégis tud önállóan törvényeket hozni?

Nem, de a Szerződés lényegesen lecsökkentette azoknak a területeknek a számát, ahol a Parlamentnek nincsen szava. Most már kétszer annyi ügyben van egyforma jelentősége a Parlament és a Tanács véleményének.

De a Parlamentben is a tagállamok képviselői ülnek, nem?

De.

Akkor a tagállamok és a saját EP-képviselőinek véleménye nem ugyanaz?

Valóban előfordul néhányszor, hogy a két intézmény véleménye emiatt hasonlít egymásra, de ez inkább csodás kivételnek számít az EU-ban. Egyrészt, mert a képviselőket ötévente közvetlenül választjuk, tehát az EP-választások elválnak a tagállamok országgyűlési választásaitól. Nálunk például a 2004-es és a 2009-es EP-választások alkalmával is a Fidesz EP-képviselői kerültek többségbe, annak ellenére, hogy Magyarországon a 2002-es és a 2006-os országgyűlési választás is MSZP-győzelemmel zárult, és szocialista miniszterek képviselték a Tanácsban Magyarországot.

De azért is valószínűtlen, hogy a két intézmény véleménye egyezzen, mert az EP nem nemzeti, hanem politikai alapon épül fel. Ugyanúgy, ahogy a magyar Országgyűlésben is, az uniós képviselők párthovatartozás szerinti frakciókban ülnek az EP-ben. Jelenleg a jobboldali Európai Néppárt képviselői vannak többségben (736 képviselőből 269 néppárti), rajtuk kívül pedig hat másik frakció, és 27 független képviselő ül még az EP soraiban.

Ez azt jelenti, hogy most akkor öt évig, mindig a jobboldali javaslatokat fogadják csak el az EP-ben?

Azért ennél bonyolultabb a helyzet. A jobboldalinak számító Néppárt képviselőinek nincs abszolút többségük, tehát, ahhoz, hogy egy javaslat átmenjen, általában más frakciók támogatására is szükség van. Ráadásul a párthovatartozás mellett nagyon sok más szempont is közrejátszik egy-egy döntésnél. Fontos lehet a képviselő származása, szavazótáborának összetétele. Nagyon eltérő véleménye lehet például a romák integrációjáról egy francia és egy román néppárti képviselőnek, vagy nem biztos, hogy a német konzervatívok ugyanolyan lelkesen támogatnák, hogy a közös agrárpolitika forrásait megnöveljék, mint mondjuk magyar kollégáik.

Az EP-patkó
Az EP-patkó

Ha az EP-képviselők összetétele nem határozza meg egyértelműen, hogy milyen politika érvényesüljön, akkor minek fizetünk súlyos pénzeket egy ilyen intézmény fenntartásáért?

Az, hogy egy parlamentben nem egyetlen politikai erő diktál, nem jelenti azt, hogy az az intézmény fölösleges. Az Európai Parlament az Unió egyetlen közvetlenül választott intézménye, vagyis azok a társadalmi rétegek és erők, amelyek a tagországok kormányaiban nem kapnak helyet, egyedül itt jutnak szóhoz az uniós vitákban. Ráadásul az EP-képviselőket egy 2002-es határozat értelmében minden tagállamban arányos választási rendszer szerint választják, amely a lehető legjobban leképezi az egyes politikai erők társadalmi támogatottságát. Ami a fizetést illeti: az EP-képviselők fizetésüket az Európai Parlamenttől, vagyis az uniós költségvetésből kapják. Ez azt jelenti, hogy mi csak az EU-tagságból kifolyólag amúgy is fizetendő, a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százaléka körüli összeget fizetünk be évente a közös kasszába, ezen felül nem kell a képviselők fizetésére költenie az országnak. Ha pedig a költségvetésből rájuk eső részt vesszük, akkor a fenntartásuk évente 3 eurójába kerül egy uniós állampolgárnak.

Oké, ez nem hangzik vészesnek, de akkor ők pontosan mennyi pénzt kapnak, hogy ott okos dolgokról vitázzanak?

A képviselőket 2009-ig saját országuk fizette. A magyarok körülbelül 1,2 millió forintot kaptak havonta. 2009 után az összes EP-képviselő egységesen bruttó 7665 eurót visz haza minden hónapban, amiből adóznia kell, így nettóban ez 6200 euró (1,64 millió forint) körül van a fizetése. De ez még nem minden, a képviselők ezen felül havi 4299 eurót kapnak az adminisztratív költségeik fedezésére, ha az ülések legalább 50 százalékán jelen vannak, és 304 euró napidíj üti a markukat, ha bemennek a hivatalos ülésekre. Időközben megszűnt ugyan az utazási költségek átalány alapú kifizetése, és csak bizonylat ellenében állja az ülések miatti útiköltségeket az EP, ha viszont egyéb feladatuk miatt is utazniuk kell, megtehetik: erre évi maximum 4243 eurót kapnak. Az asszisztenseinek fizetésére és egyéb szakmai megrendelésekre havi 19 709 eurót költhetnek.

Aszta! Jó sok. És honnan tudhatom, hogy a képviselők tényleg dolgoznak ezért a pénzért? Nem igazán hallani róluk itthon...

Igen, ez tényleg probléma. Az emberek többsége nem érzi magáénak sem az Európai Parlament munkáját, sem az Uniót magát, pedig a képviselők sok esetben olyan kérdésekben is hallatják a hangjukat, amelyek közvetlenül hatással vannak az életünkre. Nemrég például a Parlament a klónozott állatok élelmiszerként való árusításáról vívott hatalmas harcot a Tanáccsal és a Bizottsággal. Annak ellenére, hogy abban mindenki egyetértett, hogy nem kerülhet a boltokba klónozott állatokból készült élelmiszer, a három intézmény nem tudott a részletekről megegyezni. Így a több éve készülő jogszabály végül nem léphetett életbe, a klónozott húsok pedig mehetnek a polcokra. Az ügy nagy port kavart, mégis itthon jóformán csak a szakportálok foglalkoztak a kérdéssel.

A magyar képviselők belpolitikai szempontból érdekes akciói azért egyre gyakrabban megjelennek a hírekben. Ha pedig rendszeresen akarja valaki követni, hogy mit csinálnak az EP-képviselők, elég időnként felmenni az EP oldalára, ami gyakorlatilag egy magyar nyelvű hírportálként is használható.

Szuper, de nem hiszem, hogy ez bármikor eszembe jutna magamtól...

Az Unió, és köztük az EP is, meglepően jól használja a webkettes eszközöket. Ha azt akarod, hogy az infó házhoz jöjjön, akkor iratkozz fel az EP-re twitteren, facebookon vagy más közösségi oldalakon. Ha fontos vagy érdekes jelentésről van szó az EP-ben, azt itt biztos megosztják.

Mi az a jelentés?

Mikor az Európai Bizottság új uniós jogszabályra tesz javaslatot, az EP kijelöl a soraiból valakit, aki azért a javaslatért felel. Ő lesz a jelentéstevő, akit rapportőrnek is hívnak. Ez a képviselő minden lehetséges szempontból megvizsgálja az adott jogszabály-tervezetet és kidolgozza arról az Európai Parlament álláspontját.

A képviselők az Európai Parlamentben bizottságokban dolgoznak, így a jelentést először a bizottság keretei között véglegesítik, és csak ezt követően megy a többi képviselő elé. Ilyenkor persze még mindenki más is hozzászólhat, sőt módosításokat is javasolhat. Ha mindenki elmondta a véleményét, szavaznak a jelentésről.

De az előbb arról volt szó, hogy az EP nem hoz uniós jogszabályt. Akkor mire jó ez?

Az EP véleménye a Tanács elé kerül, ahol az illetékes miniszterek megnézik, hogy elfogadják-e az EP verzióját. Szerencsés esetben a miniszterek és a képviselők egyetértenek, és a vita végén jogszabály születik. De vannak olyan kérdések, amiben a Parlament csak véleményt alkothat, egyetértése nem szükséges. Ilyenek tipikusan például az adóügyi szabályok.

És ez az egész Brüsszelben zajlik?

Részben Brüsszelben, részben a franciaországi Strasbourgban. Az EP ezen a két helyen tart plenáris üléseket, az adminisztratív ügyeket intéző Főtitkárság székhelye pedig Luxemburgban van.

Három helyen? Akkor ezek egy csomót utaznak az én pénzemen...

Igen, ráadásul három helyen kell irodát és épületet is fenntartani. Ezt gyakran felróják a képviselőknek, akik gyakran szeretnének is szabadulni ettől az abszurdumtól, évente ugyanis több mint 200 millió eurót (több mint 60 milliárd forintot) lehetne azzal megtakarítani, ha csak Brüsszelben dolgoznának. Legutóbb éppen idén döntöttek úgy az EP-képviselők, hogy fellázadnak, és üléseket vonnak össze, hogy kevesebbet kelljen utazni. Ez persze a strasbourgi hoteltulajdonosoknak és egyéb szolgáltatói iparágaknak korántsem tetszik. Olyannyira, hogy a francia Európa-ügyi miniszter perrel fenyegetőzik. Az ügy azért is bonyolult, mert az Unió alapszerződése leszögezi, hogy évente 12 ülésszaknak Strasbourgban kell lennie. Ahhoz pedig, hogy ezt megváltoztassák minden tagállamnak – köztük Franciaországnak is – meg kellene ezt szavaznia. Ez pedig aligha történik meg egyhamar.

Van értelme ennek az egésznek?

Van. Az Európai Parlament az egyetlen olyan intézmény, ahová a saját szavazatoddal képviselőt juttathatsz be. Igaz, hogy Magyarországnak csak 22 EP-képviselője van, de ők egy nagyobb rendszer részeként, párthovatartozás alapján, vagy éppen egy bizottsági elnöki vagy alelnöki poszton igencsak sok befolyással bírhatnak adott ügyekben. A sokszínű összetétel pedig az egyik legerősebb érv, amivel igazolni tudja, hogy igenis szükség van erre az intézményre. Gyakran mondják, hogy a Parlament biztosítja az Unióban a demokratikus deficit ellensúlyát. Ez ugyanazt jelenti: az EP-képviselőkön keresztül mindenki szót kaphat Európában.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.