A román jelöltet javasolják európai főügyésznek az EP szakbizottságai

Az Európai Parlament két szakbizottsága is a volt román főügyészt és különleges ügyészt, Laura Codruța Kövesit javasolta a hamarosan felállítandó Európai Ügyészség élére. A Költségvetési Ellenőrző Szakbizottság (CONT) kedden 12-11-1 arányban, a Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Szakbizottság (LIBE) szerdán 26-22-1 arányban hozta ki győztesnek a román jelöltet a francia Jean-François Bohnert és a német Andrés Ritter előtt.

Codruța Kövesi volt az első számú jelöltje annak az európai kormányok által kiválasztott, elismert jogászokból álló, 12 tagú testületnek, amelyik első körben javasolt neveket az új pozíció betöltésére. 

Az uniós országok EU-hoz kiküldött nagykövetei mégsem mellette, hanem a francia Bohnert mellett álltak ki a múlt heti tanácskozásukon.

Az Európai Parlament kedden délután egy több, mint három órás ülésen hallgatta meg a három jelöltet. A legfelkészültebbnek a francia Bohnert látszott, de érezhető volt a szimpátia Codruța Kövesi felé, akit egy romániai politikai botrányból érkezve javasoltak az Európai Ügyészség (EPPO) élére. 

A két szakbizottság szavazata egyelőre csak egy javaslat, az Európai Parlament március 7-én dönt arról, hogy hivatalosan kit jelöljön a pozícióra. A végső döntést pedig az Európai Parlamentnek és a nemzeti kormányoknak közösen kell meghoznia.

Romániai botrányból lehet EU-s főügyész

Laura Codruța Kövesi 2006-tól 2012-ig román főügyész volt, majd 2013-tól 2018-ig a romániai Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) vezette. 2018-ban a szociáldemokrata román kormány lemondatta, az egyik magyarázat szerint azért, mert túl sok ellenséget szerzett azzal, hogy az ország üzleti és politikai elitjének jelentős részét börtönbe zavarta. A másik magyarázat szerint azért, mert visszaélt a hatalmával, és titkosszolgálati lehallgatásokkal, kirakatperekkel és megfélemlítésekkel operált a munkája során. 

A román közvéleményt évek óta erősen foglalkoztatta és megosztotta az ügyész tevékenysége. Hívei szerint az általa feltárt és végig vitt ügyek segítik a korrupcióval teljesen átszőtt román üzleti és politikai élet megtisztulását, míg ellenfelei szerint az amerikai érdekek által mozgatott főügyész tevékenysége lehetetlenné tette az országban a döntéshozatalt, a felelősségteljes pozíciók betöltését.

A keddi meghallgatást Codruța Kövesi azzal kezdte, hogy az EP-képviselők sok negatív információnak voltak kitéve a személyével kapcsolatban. A szakbizottságok több tagja is a támogatásáról biztosította a román jelöltet, és dicsérték a bátorságát, hogy vállalta a jelöltséget az európai ügyészség vezetésére, annak ellenére is, hogy a saját kormánya ellenségesen viselkedik vele szemben. A román ügyészség éppen az európai parlamenti meghallgatásának napjára idézte be gyanúsítottként egy eljárásban.

A korábbi pozíciójával kapcsolatos, néha indulatos kérdésekre válaszolva Codruța Kövesi hangsúlyozta, hogy az általa vezetett ügyészségi eljárásokban mindig jogszerűen járt el. „A titkosszolgálatok nem szolgáltattak számunkra bizonyítékokat, és nem vettek részt a büntetőjogi eljárásban – szögezte le. – Utalások történtek a titkosszolgálatokra, de ezt a törvény lehetővé teszi. Hogyha valamilyen szervezetnek tudomása van a korrupcióról, annak kötelessége, hogy együttműködjön a DNA-val, tehát itt erről volt szó.”

Az amerikai titkosszolgálatokkal való kapcsolatáról is kérdezték. Erre azt válaszolta, hogy romániai főügyészként együttműködött az amerikai kormánnyal a dollárhamisítás és a kiberbűnözés elleni fellépésben. Többek között továbbképzéseket szervezett ebben a témában romániai ügyészek számára. A korrupció elleni fellépéséért az amerikai kormány 2014-ben a bátor nőknek adományozott „International Women of Courage” díjjal tüntette ki.

A válaszaiban kiemelte, hogy hozzá van szokva ahhoz, hogy a munkáját reflektorfényben, nagy politikai nyomás alatt végezze. Különleges ügyészi hivatala alatt évente ezer gyanúsítottat vontak eljárás alá és 900-at elítéltek, köztük öt év alatt összesen hatvan magas rangú köztisztviselőt és politikust, mondta.

Kelet-európai problémára kelet-európai ügyészt

A Európai Ügyészségnek az lesz a feladata, hogy az uniós pénzeket érintő csalás, korrupció, pénzmosás, és áfa-csalás ellen fellépjen, ezeket az ügyeket kivizsgálja, és az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja. Azért van rá szükség, mert „eddig csak a tagállami hatóságok vizsgálhatták ki az ilyen ügyeket, az egyes államok hatásköre azonban az országhatároknál véget ér” – írja az EU-s kormányok brüsszeli intézményének, a Tanácsnak a honlapja.

„Az európai források legnagyobb részét a kelet-európai és déli államokban költik el, és ön az egyetlen jelölt, aki ebből a régióból jön – mutatott rá a keddi meghallgatáson Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a CONT bizottság póttagja. – Korábban már bizonyította, hogy nagy tapasztalata van a rendszerszintű korrupció elleni fellépésben, amellyel több keleti tagállamot vádolnak időnként. Politikai hálózatok, kormányok, maffiacsoportok teszik rá a kezüket az európai forrásokra a vádak szerint. Ezt a tapasztalatot ön hogyan szeretné beépíteni az Európai Ügyészség munkájába?” – kérdezte.

„Nem kell feltétlenül előre megítélni a helyzetet – válaszolta Codruța Kövesi. – Hogyha az Európai Ügyészség vezetőjeként azt látom, hogy az egyik országban több a bűncselekmény mint a másikban, az egy dolog, de ez csak a felfedezett cselekményekre vonatkozik. Lehetnek bőven fel nem fedett cselekmények is” – árulta el. 

Az EU-s forrásokkal való visszaélések száma kétezer fölött van Romániában, így ezt a témát igen jól ismeri, mondta. „A jogrendszerek tagállamonként eltérnek, és elég nagyon a különbségek, viszont a csalások eléggé hasonló módon zajlanak – tette hozzá. – Az Európai Ügyészség fő célja tulajdonképpen az, hogy stratégiákat alakítson ki arra, hogy hogyan kezeljük ezeket az eseteket.” Ezért úgy gondolja, hogy az európai főügyésznek nemcsak az lesz a feladata, hogy összetett ügyekben vezesse a nyomozást, amiben mondjuk több száz millió eurós áfacsalás zajlik, hanem hogy azonosítsa azokat a helyzeteket, ahol rendszerszintű vagy rendszeres a csalás, még akkor is, ha nem is olyan nagy összegű. „Ez hasonló ahhoz, amit a román korrupcióellenes ügyészségben csináltam” – fejezte be.

Magyar sértettei is vannak a DNA-nak

„Ha kapok kérdezési lehetőséget, arról kérdeztem volna, hogy miért kellett őrizetbe vennie a Maros megyei tanfelügyelőt, és kihallgatni a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Líceum 400 diákjának szüleit” – mondta az EUrologusnak a meghallgatás után Sógor Csaba RMDSZ-es képviselő, a LIBE szakbizottság tagja. 

Arra az ügyre utalt, amikor 2016-ban a DNA tavaly novemberben eljárást indított a magyar nyelven oktató egyházi iskola ellen, mert a vád szerint törvénytelenül hozták létre 2014-ben. A hatóság közleményben azt írta, hogy a tanfelügyelő a minisztérium jóváhagyása nélkül alapította meg a líceumot, és túllépte a hatáskörét, amikor az ugyanabban az épületben működő kétnyelvű főgimnázium magyar osztályait besorolta az új intézménybe.  Sógor Csaba akkor úgy nyilatkozott a korrupcióellenes ügyészségről, hogy szükség van rá, „de a gyors és eredményes munka érdekében úgy gyomlálnak a kertben, hogy a hasznos növényeket is kirántják.” A román ügyészség politikai és nemzeti alapon is válogat, hogy kik ellen indít eljárást, azzal a felkiáltással, hogy „ha nálunk vannak korruptak, akkor nálatok is kell, hogy legyenek” – mondta a romániai magyar képviselő.

Sógor Csaba szerint a meghallgatáson a legjobb válaszokat a magabiztos, több nyelven beszélő francia jelölt, Jean-François Bohnert adta. Sógor úgy gondolja, hogy a nyugat-európai politikusok nem is szívesen állnak be a politikailag kényes helyzetben lévő román jelölt mögé. Ugyanakkor hozzátette, hogy Codruța Kövesi könnyen elnyerheti a LIBE bizottság nagy részét adó női képviselők szimpátiáját, és megjegyezte, hogy a legnagyobb frakció, az Európai Néppárt is mellette áll. 

A szavazás végül szorosan alakult: a költségvetési ellenőrző bizottságban egy szavazattal, a LIBE bizottságban négy szavazattal nyert a román jelölt. A következő lépésben az Európai Parlament vezetőségének el kell döntenie, hogy milyen formában teszi meg a hivatalos jelölést. A megszokott eljárás az lenne, hogy a plenáris ülésen szavazzák meg az Európai Parlament hivatalos jelöltjét az európai főügyészi pozícióra. Azonban a 28-ból hat tagállam – köztük Magyarország – nem vesz részt az Európai Ügyészség munkájában, ezért kérdés, hogy ennek a hat tagállamnak a képviselői szavazzanak-e a plenáris ülésen. Március 7-én határoz erről az Európai Parlament elnöksége.

Miután a kormányokat képviselő Tanács és az Európai Parlament is megnevezi a jelöltjét, a két intézménynek egymás között kell megegyeznie az európai főügyész személyéről. 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !