Nem kegyelmeznek Londonnak? - háttér

2005.07.21. 16:32
Ötvenhat halottja és több mint hétszáz sebesültje van annak a robbantásnak, amit napra pontosan két hete, július 7-én követett el négy muszlim fiatalember. Káosz, gyász, nyomozás, felelőskeresés és megtorlás.

Londont július 7-én, éppen két héttel ezelőtt érte összehangolt terrortámadás, akkor csaknem egy időben három robbanás történt a metróalagutakban, majd egy emeletes busz is felrobbant. Az Edgware Road-i metróállomáson, a Piccadilly metróvonal legmélyebb szakaszán, a Russell Square és a King's Cross állomás között, a Circle Line egyik szerelvényén, a Liverpool Street és az Aldgate megállók között, valamint a 30-as buszon robbantottak a Russell Square és a Tavistock Square között.

A július 7-i pokolgépes merényletek a Londont ért eddigi legsúlyosabb terrorcsapásnak tekinthetők. A négy bomba kevesebb mint öt kilogramm robbanószert tartalmazott, az apró bombákat hátizsákban vitték magukkal az elkövetők. Az öngyilkos merénylők által elkövetett robbantásoknak ötvenhat halálos áldozata volt, több mint hétszázan megsebesültek. Egy magyar könnyebb sérültje is volt a merényleteknek.

A robbantásokat egy nappal azután követték el, hogy London elnyerte a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát. A terrorcselekményekkel egy időben Skóciában a G8-as csúcstalálkozó zajlott, amelyen a gazdasági hatalmak prominensei vettek részt.

Pakisztáni és jamaikai származású britek robbantottak

A gyanú szerint három pakisztáni származású brit állampolgár és egy Jamaicában született, szintén brit muszlim férfi követte el a merényleteket, mindannyian fiatalok. Feltehetően nem tudtak arról, hogy öngyilkos merényletben vesznek részt, hanem abban a hitben voltak, hogy a bombák élesítése előtt lesz még idejük elmenekülni. Bombagyárosuk valószínűleg egy egyiptomi, kémia szakos egyetemista lehetett, akit azóta őrizetbe vettek.

Az elkövetőkről bebizonyosodott az is, hogy a merényletek előtt jártak Pakisztánban, sőt, egyikük közreműködött egy izraeli öngyilkos merényletben is. Szakértők szerint Pakisztánban mindössze két szélsőséges csoport elég szervezett ahhoz, hogy egy ilyen akció kivitelezését segíthesse.

Al-Kaida a háttérben?

A merényletek után közvetlenül több webszájton az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vállalta magára a robbantásokat, de ezek hitelességét nem erősítették meg. Éppen 21-én, csütörtökön fogták el azt a férfit Pakisztánban, aki bizonyíthatná, hogy a merénylők valóban kapcsolatban álltak Oszama bin Laden terrorszervezetével, de a londoni merényletekben játszott al-Kaida-szerepet a mai napig nem igazolták hitelt érdemlően.

Felvetődött a brit hírszerzés és a kormány felelőssége is a merényletekkel kapcsolatban. Nagy-Britanniában három héttel a londoni támadás előtt csökkentették a terrorfenyegetettség fokát az 5-ös szintről 4-esre (hétfokú skálán), mivel csak "amatőr merényletek" előkészületeiről értesültek. Ezt utólag a belügyminiszter "fatális hibának" ismerte el. A Blair-kormány tagadja, hogy az ország iraki szerepvállalása miatt csaptak le rájuk, szerinte az al-Kaida - az iraki háborút is megelőző - nyugatellenes agressziójának egyik állomása volt a merénylet.

Megtorlások

A robbantássorozat utáni hangulatra jellemző, hogy azóta többször volt bombariadó, és emiatt egy ízben a Downing Streetet is kiürítették. Ezek a riadók azonban, egészen július 21-ig, egytől egyig hamisnak bizonyultak.

A Scotland Yardnak a merénylet utáni, muzulmánok elleni megtorlásoknak is elejét kellett vennie. Szélsőjobbos szervezetek, futballszurkolók és magánemberek egyként harcot hirdettek a Nagy-Britanniában élő muszlimok ellen, és tömegtüntetéseket helyeztek kilátásba. Néhány nappal a terrortámadás után több mecsetet felgyújtottak, gyűlölködő falfirkák jelentek meg a falakon, miközben a muszlimok egy időre jóformán eltűntek az utcákról.

Pakisztán állandó ENSZ-nagykövete szerint Nagy-Britanniának önmagában, és nem a pakisztáni szélsőségesekben kell keresnie a hibát, mivel képtelen integrálni társadalmába a muszlim kisebbséget.