Egymást románozza Tőkés és az RMDSZ

Ne maradj távol az urnáktól! – olvasható abban a több száz erdélyi magyar értelmiségi által aláírt felhívásban, ami szavazásra buzdítja a romániai magyarságot. Az aláírók joggal izgulnak, mert vasárnap Brüsszeltől és Bukaresttől is eleshetnek a magyarok.

Tőkés az RMDSZ ellen

1990 óta mindig csak az RMDSZ indult országos választáson a romániai magyarok nevében. Önkormányzati választáson azonban már indultak függetlenként vagy civil támogatással olyanok, akik elégedetlenek az RMDSZ-szel. Most először fordul elő, hogy az RMDSZ-től jobbra álló szervezetek országos választáson is ellenjelöltet állítsanak. Tőkés Lászlót (aki egyébként az RMDSZ tagja) függetlenként indították, aminek két oka is van: egyrészt az RMDSZ alternatívájaként szerveződő Magyar Polgári Párt még csak bejegyzés alatt áll, másrészt a függetleneknek elég kevesebb szavazatot gyűjteniük, mint a pártlistákon szereplőknek.

Tőkés Lászlónak függetlenként elég a szavazatok 2,85 százalékát összeszednie, az RMDSZ-nek a brüsszeli mandátumhoz azonban 5 százalék kell országosan. Tőkés hosszú évek óta élesen kritizálja a szerinte megalkuvó RMDSZ-vezetést. Híveivel sokáig belülről próbálták átvenni a hatalmat, az utóbbi két évben viszont alternatív szervezetek alapításával próbálkoztak. Az RMDSZ 1996 óta tagja volt az összes román kormánykoalíciónak. Az elégedetlenek szerint a párt vezető tisztségviselői a kormányzati állásokért eladták a magyarság ügyét, elvtelen kompromisszumokat kötöttek és nem harcolnak az autonómiáért. Az RMDSZ vezetői szerint ők az értelmes megállapodások emberei, akik reális célokat kitűzve képesek eredményeket elérni, míg a hangos tiltakozás meddő marad.

Tőkés indítása az első nagy megmérettetése a radikálisabb magyar politikusoknak. A választás eredménye meghatározhatja a 2009-es parlamenti jelöltállítást. A főpróba már májusban megvolt: akkor egy népszavazáson az RMDSZ a román elnök megbuktatására szólította fel híveit, míg az alternatív magyar szervezetek Traian Basescu mellett kampányoltak. Az erdélyi magyarok ugyan kevesen szavaztak, viszont a résztvevők több mint kétharmada Basescu mellé állt.

Lerománozzák egymást

Az egymás ellen kampányoló jelöltek az utolsó napokban lerománozták egymást. Tőkés László "magyar nemzetiségű román vezetőknek" nevezte az RMDSZ-eseket. Kelemen Hunor, a párt ügyvezető elnöke azzal vágott vissza, hogy Ladislau és nem László néven indul Tőkés. (Ennek az az oka, hogy Tőkés László születésekor kötelező volt román nevet adni a gyerekeknek. Azóta már van lehetőség a hivatalos névváltoztatásra, de Tőkés nem élt vele.) Kelemen azt is felrótta Tőkésnek, hogy román pártokkal szövetkezik. Arra gondolt, hogy független jelöltek nem küldhetnek megfigyelőket a választási bizottságokba, ezért különböző román pártok képviselőit kérte fel, hogy figyeljenek szavazatszámláláskor az ő voksaira is.

A kampányba beszálltak a magyarországi politikusok is. Orbán Viktor Fidesz-elnök az ősszel többször is részt vett Tőkés kampányrendezvényein. Gyurcsány Ferenc viszont legutóbbi erdélyi látogatásán arról beszélt, hogy a megosztottság nagyon veszélyes, és aki szétzilálja az egységes magyar képviseletet, az a magyar érdekérvényesítés létét kockáztatja. Ez a megjegyzés egybe vág az RMDSZ legfontosabb üzenetével.

Még ősz elején is egyeztetett Tőkés László és Markó Béla arról, hogy a párt vezetését évek óta durván támadó püspököt felvennék az RMDSZ listájára, az első két biztos bejutó hely valamelyikére. A megegyezés azonban elmaradt. Így most külön kampányolnak, egymás ellen. Az RMDSZ szlogenje: "Új honfoglalás" lett, Tőkés jelszava pedig az EU-ra és az 1848-as 12 pontra is utaló "Unió, Erdéllyel".

Otthonülő románok menthetik meg a magyarokat

Az RMDSZ és Gyurcsány félelme nem teljesen megalapozatlan. A magyar pártlista és a magyar független jelölt ugyanis könnyen kiolthatja egymást. Ugyanakkor szemforgató hozzáállás lenne politikai egységet követelni az erdélyi magyarságtól, hiszen a nemzetiség önmagában még nem politikai program, a demokrácia lényege a választás lehetősége. Fontos kérdés viszont, hogy a választásnak mekkora ára lehet.

Romániában 18,5 millióan jogosultak választani. A magyar választók száma 1,1 millió körüli. Tehát a választóknak körülbelül 6 százaléka magyar. Ha mindenki elmenne szavazni vasárnap Romániában, akkor kizárt, hogy országosan az RMDSZ is megszerezze az 5 százalékot és Tőkés is a 2,8-at. Sőt, ha a magyarok szétszavaznak, akkor elképzelhető, hogy egyik oldal sem juthat mandátumhoz, és akkor a romániai magyarság brüsszeli képviselet nélkül marad.

A magyarok abban bízhatnak, hogy alacsony lesz az országos részvétel. A közvélemény-kutatások 45 százalék alatti eredményt jósolnak, ami EP-választásokon nem túl meglepő. Magyarországon 2004-ben csak 38,5 százalék szavazott, néhány hónapja az első bolgár EP-választáson pedig 29 százaléknál is kevesebben.

Népképviseleti matek

A legnagyobb részvételt ígérő felmérés is maximum 46 százalékot ígér, de valószínűbb hogy ennél kevesebben mennek el a végén. Ha mondjuk országosan 43 százalék megy el, akkor Tőkésnek körülbelül 220 ezer, az RMDSZ-nek 400 ezer szavazatra lenne szüksége. A 2004-es parlamenti választáskor 628 ezer szavazatot kapott az akkor magyar ellenfél nélkül induló RMDSZ. Vagyis körülbelül annyi a politikailag aktív magyarok száma, mint ahány szavazattal mindkét magyar oldal ott lehetne Brüsszelben. Ehhez viszont az kell, hogy a magyaroknak legalább 57, a románoknak pedig legfeljebb 43 százaléka szavazzon, ráadásul a voksok aránya is megfelelően alakuljon. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a romániai magyarokat jobban érdekli majd a brüsszeli mandátumok sorsa, mint a románokat. Ugyanakkor 398 ezer RMDSZ-re és 218 ezer Tőkésre leadott voks már semmit sem érne, elveszne mind, hiába az ideális részvételi arányok.

Csak két megye maradhat a magyaroknak

Romániában kétszer is lehet szavazni vasárnap, de ehhez két külön bizottságot kell felkeresnie a választóknak. A kormány és az elnök vitája miatt ugyanis az EP-választásról és a választójog reformjáról nem lehet egy helyen dönteni. A választójogi törvényről szóló népszavazást Traian Basescu köztársasági elnök kezdeményezte. A kérdés, hogy a mostani pártlistás rendszer helyett csak egyéni jelöltek indulhassanak-e.

Basescu elnök javaslatával ügyesen megosztotta a román pártokat: a változást csak saját pártja és a legnagyobb ellenzéki erőnek számító szociáldemokraták támogatják. A kormánykolaíció pártjai (köztük az RMDSZ is) idén megpróbálták megbuktatni Basescut, de az erről kiírt népszavazáson az elnök hívei győztek. A mostani választójogi reform Basescu bosszújaként is értelmezhető: a népszerűségi mutatók szerint a kormányzó pártok rosszul járnának a listás rendszer megszüntetésével. Nagyon nagy bajban lenne az RMDSZ (illetve a következő választásig minden bizonnyal megalakuló Magyar Polgári Párt is). A listák eltűnésével csak ott lenne érdemes magyar jelöltet indítani, ahol a magyarok élnek többségben, a szórványban élők magyar pártra adott szavazatai biztosan elvesznének. Gyakorlatilag két megyében lenne csak esélye a magyaroknak: Kovásznán és Hargitán.

A kormánypártok először azt akarták megakadályozni, hogy egy nap tartsák az EP-választást és a népszavazást. Végül a kormány az egy napon, de két helyen elvet tudta csak keresztülvinni, ami sok gondot okoz a kisebb települések önkormányztainak: két bizottságot felállítani és két helyiséget berendezni őrült pazarlás a többségük szerint.

Az RMDSZ arra kérte a magyarokat, hogy bojkottálják a népszavazást. Esélyes, hogy a népszavazás végül érvénytelen lesz, mert úgy tűnik, nem lesz meg az 50 százalékos részvétel. Basescu máris bejelentette, hogy ha a népszavazás érvénytelen lesz, akkor esetleg újabb szavazást ír ki. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a román alkotmány szerint a népszavazások nem ügydöntőek. Vagyis a parlamentnek nem kötelező figyelembe venni eredményét. Viszont az egyébként is kisebbségben kormányzó koalíció számára nagyon veszélyes lenne szembemenni a népakarattal. Különösen a Basescu elleni májusi népszavazás fiaskója után.