Beindult a temelíni atomerőmű

2000.10.11. 13:37
Az osztrák környezetvédők hétfő és kedd után szerdán is eltorlaszoltak három osztrák-cseh határátkelőt tiltakozásul a telemíni atomerőmű üzembe helyezése ellen. Az atomerőmű első reaktorblokkja szerda reggeltől üzemel. Az atomenergiát fejlesztő ,,üzem" Ausztria és Csehország között diplomáciai feszültséget okoz, az osztrák fél a csehek európai uniós csatlakozásának megnehezítésével fenyegetőzik.

A temelíni atomerőműben szerdán reggel 6 óra 19 perckor működésbe lépett az első blokk reaktora, s megkezdődött az irányított láncreakció. Ez azt jelenti, hogy az atomerőmű első reaktorblokkja már rendben üzemel - közölte az MTI-vel Milan Nebesár, az atomerőmű szóvivője.

A feszültség forrása
Az osztrák határtól mintegy hatvan kilométerre lévő temelíni atomerőművet 1986-ban kezdték el szovjet mintára építeni. Hét évvel később az amerikai Westinghouse folytatta a monumentális vállalkozást. A neves amerikai cég állítólag a szigorú nyugati előírásokat figyelembe véve folytatta, s fejezte be az építkezést. Az osztrákok pont emiatt aggódnak: az építés során a terveket négyezerszer kellett módosítani, s az elavult szovjet és a modern nyugati technológia ,,keveréke" nem nevezhető teljesen biztonságosnak.

Az atomerőmű első reaktorblokkja 163 radioaktív fűtőanyagrudat tartalmaz, amelyek összesen 92 tonna súlyúak. Az első kilowatt villamosenergiát az atomerőmű várhatóan decemberben adja a hálózatba. Teljes kapacitású működésekor az erőmű Csehország villamosenergiájának 20 százalékát biztosítaná.

Az osztrákok tiltakoznak

Az osztrák környezetvédők az előző két nap akcióihoz hasonlóan szerdán is eltorlaszoltak három határátkelő helyet, és további határátlépők blokádját is lehetségesnek tartják. A Kronen Zeitung bulvárlap ,,Csernobil a határunkon" címmel olyan cikket jelentetett meg, amelynek lényege: Ą"szerdától félelemben élünk".

Nem létező osztrák atomenergia
Ausztria a nukleáris energia felhasználása ügyében nem ismer tréfát: az esetleges veszélyek, a környezetvédelmi megfontolások miatt 1978-ban a lakosság népszavazáson állította le az akkor már felépült zwentendorfi atomerőmű üzembe helyezését. Azóta törvény tiltja a nukleáris energia ausztriai felhasználását.
Jan Kavan cseh külügyminiszter kedden este kijelentette, hogy amennyiben az osztrák fél nem tesz megfelelő intézkedéseket a határátkelők felszabadítása érdekében, Prága az Európai Unióhoz fordul jogorvoslatért. A miniszter szerint ugyanis a határátkelők lezárása nem belügy s nem is csak két ország problémája, hanem a többi európai országot is érinti, hiszen a határátkelők lezárása az ő lakosaiknak is komoly problémákat okoz. ,,Csehország számára elfogadhatatlan az osztrák állami szervek tétlensége" - jelentette ki a miniszter.

Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, találkozót kért Milos Zeman cseh kormányfőtől, hogy megvitassák a Prága és Bécs között Temelín miatt kialakult feszültségeket. Zeman azt nyilatkozta, hogy csak akkor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha az osztrákok abbahagyják a határátkelők lezárását. ,,Csak annyit kérünk az osztrák kormánytól, hogy tegyen rendet otthon" - jelentette ki már hétfőn Libor Roucek a cseh kormány szóvivője.

Fenyegetőzések

Korábban az osztrák fél azzal fenyegette Csehországot, hogy megnehezíti európai uniós csatlakozását, ha beindítják az atomerőművet. Vaclav Havel cseh államfő elnöksége ,,legnagyobb tévedésének" nevezte az atomerőmű építésének újrakezdését.