Külügyminiszteri vita az euró körül

További Külföld cikkek

Kapcsolódók (3)

Hibásan nyomtatták ki a 100 eurós bankjegyeket

Sajtóértesülések szerint a Japánban kifejlesztett grafikai másolásvédelmet nem dolgozták bele megfelelően a bankjegy mintázatába.

Nyilatkozatok az EU-bővítésről

A tagjelölt országokon is múlik, hogy ugyanolyan dinamizmussal folytatódnak-e a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és a tagjelölt államok között, mint eddig - mondta a bővítési szakember.

Európai Unió-t szimuláltak

Július 7. és 9. között rendezték meg az ELTE TTK északi tömbjében az Európai Unió Modell Konferenciát.

Az Európai Unió országai nem készültek fel az egységes fizetőeszköz, az euró tényleges bevezetésére - hangzott el a hétfőn Brüsszelben, az Unió szokásos havi pénzügyminiszteri találkozóján. Megfigyelők a tizenötök aktuális tanácskozásától a szociális és munkaügyi kérdések megvitatása mellett egy új bizottság felállítását várták, mely júliustól novemberig figyelné és értékelné a nemzeti tőzsdék működését. Elsősorban azonban az egységes európai pénz, az euró stabilizálásának lehetőségeiről vitatkoztak a politikusok.

A tervek szerint 2002-től vezetnék be a tagállamokban a közös fizetőeszközt

A tervek szerint 2002-től vezetnék be a tagállamokban a közös fizetőeszközt, de a hétfői tanácskozáson a tagállamok miniszterei kétkedésüknek adtak hangot a dátum reális voltát illetően - adta hírül a BBC.

Az európai közösség szakemberei szerint ugyanis hosszabb felkészülési időre van szükségük a tagállamoknak, hiszen jelenleg az európai vállalatok mindössze három százaléka a bonyolítja üzleteit euróban.

Az Unió soros elnöki posztját júliustól betöltő franciák szerint a cégek átállását nehezíti, hogy az euró nem eléggé kézzelfogható, nem valós fizetőeszköz, ezért elsősorban a kisebb vállalatok pénzügyeiket az egyelőre jóval megbízhatóbb nemzeti valutában bonyolítják.

A francia álláspont szerint meg kell erősíteni a kontinens nyugati felének egységes valutáját, mielőtt tényleg és kizárólag átveszi a nemzeti bankjegyek szerepét az uniós gazdaságokban, hiszen 2000-re az euró több mint 25 százalékot veszített induló értékéből.

Magyarország és az EU

Magyarország viszonya az euroövezethez hasonló a többi csatlakozni kívánó közép-európai országhoz. Uniós csatlakozásunk időpontjában terveink szerint belépünk az európai gazdasági és monetáris unióba is, illetve annak harmadik szakaszába, így nem válunk (nem is válhatnánk) rögtön az euroövezet részévé. Abban a pillanatban, amikor az Unió tagjaivá válunk, belépünk a gazdasági és monetáris unióba, és átvesszük a szervezet teljes szabályrendszerét, melynek értelmében a csatlakozás után további két éve van a magyar gazdaságnak arra, hogy gazdaságát eurokompatibilissá tegye.(Forrás: www.mfa.gov.hu)

A francia pénzügyminiszter, Laurent Fabius szerint az Unió pénzügyminisztereinek politikai nyomást kell gyakorolniuk az Európai Központi Bankra (EKB), hogy így stabilizálják a központi pénzintézet árfolyamait és inflációs rátáját, megerősítve ezzel az egységes valutát.

Az ötlet heves vitát váltott ki Brüsszelben. A német Bundesbank elnöke, Ernst Welteke ,,felesleges"-nek minősítette a francia politikus kijelentését, és felhívta Fabius figyelmét arra, hogy az EKB függetlenségét a maastrichti szerződés garantálja. Welteke a konferencián hangsúlyozta, hogy a politikai beavatkozás csak tovább gyengítené az eurót.

Az EKB illetékes pénzügyi szakemberei azon az állásponton vannak, hogy a nemzetközi fizetőeszköz stabilitásának megteremtése csupán lassan, az árak stabilitásának folyamatos fenntartásával lehetséges, ami számszerint azt jelenti, hogy az euró inflációs rátáját mindenképpen 2 százalék(!) alatt kell tartani a nemzetközi piacokon.