Snowdent jelölnék az EP emberi jogi díjára
Legfrissebb híreink
- Libanoni források szerint Izrael folytatta támadásait a tűzszünet ellenére
- Ügyészek ellen emelne vádat Trump új igazságügyi miniszter-jelöltje
- Megijedt a román elit, a kínai TikTokot vádolják a vasárnapi vereség miatt
- Ön felszállna egy sofőr nélküli városi buszra?
- Évek óta nem látott hadműveletet indítottak lázadók Szíriában
- Zelenszkij tanácsadója: Orbán Viktor nem oroszbarát, hanem maximálisan pragmatikus
- Legalább 27 halálos áldozatot követelt a pusztító időjárás Indonéziában
- Az elmúlt évszázad legsúlyosabb havazása sújtotta Dél-Korea fővárosát
- Rekordmennyiségű kokaint foglaltak le a kolumbiai hatóságok
- Börtöntáborba küldték azokat az észak-koreai szökevényeket, akik kapcsolatba kerültek a kereszténységgel
A Zöldek és az Európai Baloldal képviselői az amerikai titkosszolgálat megfigyelési módszereit leleplező, jelenleg Oroszországban tartózkodó Edward Snowdent jelölték az EP emberi jogi díjára.
A Szaharov-díjat 1988 óta ítéli oda az Európai Parlament az emberi jogokért küzdő aktivistáknak és szervezeteknek. 1999 óta a díjjal együtt pénz is jár, jelenleg 50 ezer euró.
Tavaly két iráni aktivista kapta a dijat, a korábban díjazottak között szerepel Nelson Mandela, Kofi Annan és Aung Szan Szú Kji, burmai ellenzéki vezető. A Szaharov-díj számos alkalommal szült diplomáciai konfliktust. EP-képviselők egy Teheránba látogató csoportja tavaly személyesen kívánta átadni a díjat az iráni rezsim elnyomása ellen küzdő aktivistáknak, amit az iráni rezsim kevéssé meglepő módon megtagadott. 2008-ban az Európai Parlament Hu Csia, kínai emberi jogi aktivistának ítélte a díjat, alig néhány nappal azelőtt, hogy az EP küldöttsége Kínába indult volna. A kínai fél azonnal lemondta a látogatást, és a történet éveken át beárnyékolta az Európai Unió és Kína kapcsolatait.
A 2013-as díjra Snowden mellett jelölést kapott egy 11 éves pakisztáni blogger, aki arról irt, hogyan zsákmányolta ki és nyomta el a nőket a tálib rendszer, két etióp újságíró, akiket cikkeik miatt börtönbe vetett a kormány, belorusz disszidensek egy csoportja, akik a fehéroroszországi választások elcsalása ellen tiltakoztak, valamint Erdem Gunduz, akinek a csendes álldogálásából egyszer csak tömegtüntetés lett az isztanbuli Taksim-téren. Jelölték még a CNN Freedom Project nevű sorozatát, amely leleplező riportokat közöl a modern kori rabszolgaságról, valamint 40 EP-képviselő Mihail Hodorkovszkijt terjesztette fel a díjra, aki épp 10 éve üldögél egy szibériai börtönben.
A legnagyobb balhét valószínűleg az okozná, ha Snowden kapná meg a díjat, a megfigyelési botrány ugyanis kellemetlen helyzetbe hozta az amerikai titkosszolgálattal együttműködő brit, német és francia hatóságokat is.
A Szahrov-dij jelöltjeiről először az EP Külügyi Bizottsága tart szavazást szeptember 20-án. A három legtöbb szavazatot kapó jelöltre már az összes képviselő szavazhat az EP októberi plenáris ülésén.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon