Annyi karizmája volt, mint egy dohos rongynak

További Eurologus cikkek

December 1-jével az EU lezárja az idei nagy vezetőváltást, amely az európai parlamenti választásokkal kezdődött és az Európai Bizottság lecserélésével folytatódott. A belga Herman Van Rompuy öt év után leköszön az Európai Tanács elnöki posztjáról. Ez az a testület, ahol a tagállami állam- és kormányfők találkoznak, hogy a legfajsúlyosabb politikai kérdésekben döntsenek. Nemzetközi szinten az Európai Tanács elnöke államfői szinten képviseli az egész EU-t.

Herman Van Kicsoda?

Herman Van Rompuy volt az EU-csúcsok első állandó elnöke. Szinte ismeretlenként rántották elő a kalapból 2009-ben (kezdetben sokan még a neve kiejtésében sem voltak biztosak). Korábban annak a Belgiumnak volt a miniszterelnöke, ahol nem sokkal a lemondása után több mint ötszáz napig nem sikerült kormányt alakítani.

Kritikusai szerint Van Rompuy túl szürke figura. Nigel Farage, a brit EU-ellenes UKIP vezetője azzal esett neki, hogy annyi a karizmája, mint „egy dohos rongynak”, és úgy néz ki, mint „egy alacsony beosztású banki ügyintéző”. Tavasszal trendi melegítőben ment szavazni. Szabadidejében haikukat, háromsoros japán versformában írt költeményeket farigcsál. 2009-ben például az EU elnöki hármasfogatának ülését az alábbi munkájával zárta:

Három hullám jő
együtt ér kikötőbe
íme, a trojka.

Csendes, de hatékony

Épp a harsányság hiánya volt az egyik ok, amiért a tagállamok vezetői megbízták, és nem is úgy fogta fel a szerepét, mintha ő lenne az EU legfelső vezetője. Pontosan ennek köszönhette, hogy olykor megoldhatatlannak látszó helyzetekből is egyezséget tudott kihozni. Képességeit jól szemléltette az EU 2014-2020-as költségvetéséről szóló tárgyalássorozat. A hét év alatt kiosztandó uniós pénzekről úgy kezdtek el tárgyalni a tagállamok, hogy egy kanál vízben meg tudták volna fojtani egymást, aztán jött a Van Rompuy faktor, és végül mindenki úgy érezte, hogy győztesként tér haza. Többek között Orbán Viktor is elismerően nyilatkozott a teljesítményéről, és Magyarország „fontos barátjának” nevezte a belgát.

Elnöksége alatt nem csökkent az Európai Tanács ereje, annak ellenére sem, hogy a 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerződés a tagállamok helyett az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerepét erősítette a döntéshozatalban. Van Rompuy is felszólalt, ha a közösségi intézmények a nemzeti kormányok rovására próbálgatták kiterjeszteni a hatáskörüket, mint például Jean-Claude Juncker megválasztásakor. A fontos kérdésekben – mint a gazdasági válság kezelése – továbbra is az Európai Tanácsé maradt a döntő szó.

Megint elsők a lengyelek

Van Rompuy a katedrára cseréli a politikát. Utódja – mint azt idő előtt véletlenül épp ő kotyogta ki – Donald Tusk lesz. A volt lengyel miniszterelnök népszerűsége csaknem hét év kormányzás után kissé megkopott hazájában, így kiváló ütemben tudott váltani.

Lengyelország súlyát jelzi, hogy az Európai Parlament elnöksége után a keleti tagállamok közül megint ők csíptek el először vezetői posztot egy jelentős uniós intézmény élén. Elődjéhez hasonlóan Donald Tusk vezényli majd le az eurócsúcsokat is, ami azért lesz furcsa, mert Lengyelország nem használja a közös fizetőeszközt és ez egy ideig még így is marad.

Nem akar tolmácsot kérni

Tuskot már korábban is a favoritok között emlegették az Európai Tanács élére. A legkomolyabb akadály a hiányos nyelvtudása volt, ezért kiválasztásakor megígérte, hogy javítani fog az angolján. Az „I will polish my English” mondat azóta szállóigévé vált Brüsszelben. Egy lengyel napilap nyelvleckéket dobott össze neki segítségül, egy máltai újság pedig úgy értesült, a szigeten csiszolta a tudását, bár ezt Tusk utólag cáfolta.

Gazdaság és Ukrajna a terítéken

Az Európai Tanács új elnöke a december 18-19-i csúcstalálkozón fog debütálni, ahol a fő téma az EU gazdasági helyzete és a háromszázmilliárdos befektetési csomag lesz. Ha valaki, akkor Tusk lehet a megfelelő ember ezen a téren: Lengyelország volt az egyetlen uniós tagállam, amelyet a válság idején elkerült a recesszió, és kiemelkedő tempóban fejlődött a miniszterelnöksége alatt.

A másik fő kérdés várhatóan az ukrán helyzet kezelése lesz. Tuskhoz nagyon közel áll az ügy: az ő kormányzása alatt kezdeményezték a lengyelek a svédekkel közösen az EU Keleti Partnerség programját. Ennek lett az eredménye az a társulási és szabadkereskedelmi megállapodás, amelyből kinőtt a mostani orosz-ukrán konfliktus. Tusk nem rejti véka alá, hogy az ukránokhoz húz a szíve. Májusban szóváltásba is keveredett Orbán Viktorral, amikor a magyar kormányfő a kárpátaljai kisebbség autonómiaigényéről beszélt a májusi V4-es találkozón.

A lengyel erős embert tehát nem kell félteni a mély víztől. Brüsszelben sokan arra számítanak, hogy az előzőnél karakteresebb vezetői stílussal jelentkezik be az EU élére. Az első munkahetének a programjából úgy tűnik, rögtön kelet felé fordítja a figyelmét. Kedden Afganisztán elnökével tárgyal, szerdán előbb a finn, majd a lett miniszterelnökkel, végül a NATO főtitkárával találkozik.