Teljes kudarc a görög hitel ügyében

Február végén kifut az EU és a Nemzetközi Valuataalap mentőprogramja, amiből eddig az államcsőd szélén táncoló Görögországot menedzselték. Athénban a szélsőbaloldali kormánypárt, a Sziriza felmondaná a programot, mert nem vállalja a cserébe elvárt megszorításokat. A piacról viszont nem tudná finanszírozni magát az ország.

Az eurózóna pénzügyminisztereinek szerdai találkozója Brüsszelben nem hozott megegyezést, pedig a görög kormány már puhított az eredeti tervein. Már nem akarja, hogy elengedjék az adósságaik egy részét, attól viszont továbbra is elzárkóztak, hogy az EU-t és a Nemzetközi Valutaalapot képviselő „trojkával” kiegyezzenek, ami az eddigi mentőövekért cserébe elvárt feltételeket betartatta.

Jannisz Varufakisz görög pénzügyminiszter nem várt csodát. „Ez az Eurócsoport[-ülés] soha nem volt arra hivatott, hogy bármilyen ügyet elrendezzen. Azért hívtak meg, mert – hogy úgy mondjam

én vagyok az új fiú a grundon

– mondta.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke azt nyilatkozta: a görögök hétfőig még kérhetik a mentőprogram meghosszabbítását.

A görög kormány eddig kizárta ezt a lehetőséget.

Ha nincs semmilyen alku, Görögország szabadesésbe vált: ideig-óráig még tud boldogulni, de a piacról csak vállalhatatlanul magas kamatra tudna kölcsönöket felvenni a lejáró adósságok újrafinanszírozására, vagyis valakinek segítenie kell rajtuk.

Moszkva: szívesen adunk hitelt. Rubelben!

Nem csak az EU adhat hitelt, lengette be a Sziriza koalíciós partnerének a vezetője. Ha nincs megegyezés, ott van az USA, Kína – no és persze Oroszország. Ebben viszont nem biztos, hogy lenne köszönet, mert az orosz pénzügyminiszter közölte: ha kérnek, kaphatnak támogatást, de arra utalt, hogy csak a megroggyant rubelben. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a görög külügyminiszter az Eurócsoport-ülés napján Moszkvában járt.

Az athéni kormány az elmúlt napokban mégis inkább az euróövezeti fővárosokat ostromolta. Berlinben nem fogadták tárt karokkal a görög pénzügyminisztert. A mosolyszünet egyik oka, hogy a Sziriza elővette az előző kormány alatt vázolt ötletet, hogy a németek adjanak kártérítést a Harmadik Birodalom által okozott szenvedésért és egy második világháborús kényszerhitelért. A német pénzügyminiszter erre azt válaszolta, hogy a kérdést már régen lerendezték nemzetközi szerződésekkel, úgyhogy ennek az esélye nulla.

Megy a keménykedés

Nehezített a helyzeten, hogy az Európai Központi Bank (EKB) február 4-én begőzölt, és meglepetésre bejelentette: ha nem jutnak dűlőre, február 11-től nem ad likviditási hitelt a görög pénzintézeteknek. Ez elsőre halálos fenyegetésnek tűnt, de végül az EKB mégis rendelkezésrebocsájtott 60 milliárd eurót a bankok napi fizetőképességének fenntartásához. Ehhez a korábbi, szinte nulla százalékosnál magasabb kamatért jutnak hozzá, de legalább a közvetlen csődfenyegetettség enyhült.

Jannisz Varufakisz kijelentette, hogy ha nem rendezik a görög helyzetet, Olaszországban és Spanyolországban is felszaladhatnak a kamatok. Ezzel két gond van: egyrészt 2012-ben valóban ez történt, de most ennek semmi jele. Másrészt Görögországnak sikerült felbosszantania a legközelebbi szövetségesét, Olaszországot, amivel nő az elszigetelődésének kockázata.

A görög kormány egy nappal az Eurócsoport-találkozó előtt bizalmi szavazással mutatta meg, mennyire eltökélt a mentőprogram felmondásában. A politikai hangulatketés csúcsra járatása érdekében továbbá a pénzügyminiszterek ülésének idején tömegtüntetést tartottak Athénban.