Miért nem nyilvános a jelentés a 4-es metróról?

2017.01.21. 11:01 Módosítva: 2017.01.21. 12:43

Elég nagy a kommunikációs káosz az uniós csalásellenes szervezet (OLAF) jelentése körül. December végén derült ki a Politico cikkéből, hogy az OLAF „súlyos szabálytalanságokat: „csalást és lehetséges korrupciót” állapított meg a 4-es metró finanszírozásánál. A cikk szerint emiatt összesen 283 millió euró (mostani árfolyamon nagyjából 87,5 milliárd forint) visszafizetését javasolta, és javaslatokat tett a magyar, valamint a brit hatóságoknak.

A szervezet egy jelentést készített a megállapításairól. A dokumentum megérkezett Magyarországra, és ez alapján a Miniszterelnökséget vezető Lázár János feljelentést tett, de az ügy körül rengeteg a kérdőjel.

Mikor és ki?

Mit kifogásol az OLAF?

Lázár János szerint például volt olyan projektmenedzser, aki a pályázat lebonyolítása mellett a nyertesektől kapott megbízást.

A miniszter szerint „a korábbi szocialista-liberális városvezetés” miatt kell majd pénzt visszafizetni, mert szabálytalanságokat, sőt, bűncselekményeket követtek el a beruházásnál. A fő felelősök Demszky Gábor volt főpolgármester, 2006 és 2009 közötti MSZP-s helyettese, Horváth Csaba, és Atkári János volt főpolgármesteri tanácsadó.

Utóbbit meglepné, ha ebbe a jelentésben szerepelne a neve, mert már évek óta nem volt hatásköre, mire uniós pénzek kapcsolódtak a 4-es metróhoz. Demszky Gábor rágalomnak nevezte az állításokat. Látatlanban azt feltételezte, hogy későbbi, a támogatásért feltételül szabott, de elmaradt fejlesztések miatt nyomoz az OLAF.

Tarlós István főpolgármester szerint viszont a nagyjából nyolcvan észrevétel egy kivétellel a 2006-2009-es időszakra vonatkozik, bár a jelentés neki sincs meg, csak a beruházó utódjaként „vannak hiteles információi”. A Magyar Narancs az OLAF-tól olyan választ kapott, hogy

a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat – csalás és korrupció gyanúja – tárt fel.

Mennyit kell visszafizetni?

A Politicón megjelent cikk alapján az OLAF 228 millió euró visszatérítését javasolta az uniós regionális alapnak, 55 millió eurót pedig az Európai Befektetési Banknak. Ez összesen mai árfolyamon 87,5 milliárd forint.

Lázár János viszont arról beszélt, hogy 76,5 milliárd forint az, amit uniós fejlesztésként fizettek ki, és ennyibe fog kerülni az, amit „a korábbi szocialista-liberális városvezetés művelt Budapest élén”. Ez még akkor se passzol, ha csak a regionális támogatást nézzük, mai árfolyamon az is csak 70,5 milliárd.

Tarlós István 59 milliárdra számít, mert a Lázár János által említett büntetés „egy szélső érték”, ami „nem valószínű, hogy realizálódna”.

Miért nem nyilvános a jelentés?

A tényeket hamar tisztázhatná, ha nyilvános lenne a jelentés, de nem az. „Nem tartom véletlennek, hogy titkosan kezelik” – célozgatott Demszky Gábor szándékos susmusolásra. Atkári János egyenesen arról beszélt, hogy a dokumentum talán nem is létezik.

A Miniszterelnökség viszont már napokkal ezelőtt állította, hogy „maximálisan elkötelezett” a jelentés nyilvánosságra hozása mellett. Ha tényleg így van, miért nem teszik közzé? Ráadásul ha az irat valóban az MSZP-SZDSZ vezetést kiáltja ki főbűnösnek, a kormánynak még politikai érdeke is fűződne a nyilvánossághoz.

Uniós korlátozás miatt lehet homály

A Miniszterelnökség az Index kérdésére azt válaszolta, hogy

a dokumentum korlátozott terjesztésű minősítést kapott az OLAF-tól,

az Európai Bizottság szervétől. Mivel az anyagot nem a Kormány készítette, abba egy mondatot nem írt, így a készítő és egyben minősítő engedélye nélkül nem is oszthatja meg a nyilvánossággal.” Az uniós képviseletünk egyeztet az EU kvázi-kormányával, az Európai Bizottsággal az anyag nyilvánosságra hozásáról.

Rákérdeztünk a Bizottságnál, hogy tényleg van-e ilyen korlátozás. Egyelőre még nem kaptunk hivatalos választ, de

egy bizottsági forrás könnyen elképzelhetőnek nevezte, hogy valóban így van.

Kihúzhatják a neveket

A versenyjogi eljárásokat hozta hasonló példának: ott szerinte késleltetve, a bizalmas adatokat, köztük a neveket kitakarva adnak ki dokumentumokat. Az EUrologus is járt már úgy, hogy hiába kért ki egy jelentést uniós pénzfelhasználási szabálytalanságokról egy magyar programnál, hivatalosan megtagadták bizalmas adatok védelmére hivatkozva (csak postán küldve indoklást).

Egyelőre nincs közszereplő gyanúsított

A beruházás legnagyobb tétele, a metrókocsik beszerzése miatt már 2011 óta nyomoznak és január elején külön eljárás indult. A Legfőbb Ügyészség a Magyar Hírlappal közölte, hogy részben ennek az adatain alapul az OLAF-jelentés. A lap úgy tudja, egyelőre nincs közszereplő gyanúsított (azaz például politikus).

Vagyis ha nyilvánosságra lehet hozni a dokumentumot, neveket talán akkor se fogunk látni. Ettől még persze a szövegkörnyezetből és az időpontokból könnyen lehet, hogy ki lehet majd találni, kikről van szó.

Az OLAF egyébként óvatosan szokott kommunikálni. Amikor a szervezet vezetője, Giovanni Kessler 2015 decemberében Budapesten járt, csak finomkodva utalt rá, hogy Magyarországról furcsán kevés csalást jelentenek a hatóságok.

76 milliárdnál kevesebb lehet a büntetés

A büntetésről Tarlós István helyesen mondta, hogy azt majd az Európai Bizottság fogja megállapítani. Az OLAF csak ajánlást tett, ami a végleges büntetés felső határa lehet, de valószínűleg ennél kevesebb lesz.

Az viszont érdekes, hogyan lett a Politico által írt, mostani árfolyamon 87,5 milliárd forintnyi összegből a Miniszterelnökségnél 76,5 milliárd. Talán a régi ügyeknél az akkori árfolyamon számoltak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!



  • Tippek
  • Hírek