Jöhet a magyar euró?

Gatyába rázná az Európai Bizottság az euróövezetet. A közös pénzt használó országok között nagyobb egységet hozna egy szerdán bemutatott terv. Azokra is gondoltak Brüsszelben, akik eddig kimaradtak az euróból.

Nekik „megpróbálunk majd egy olyan keretet alkotni, amely elég vonzó. Ahogy a filmekben mondják,

egy visszautasíthatatlan ajánlatot

–  vezette fel  múlt héten a javaslatot lenyűgözően szerencsétlenül Pierre Moscovici gazdasági biztos.

Nem lehet kétsebességes Európa

Szerencsére szerdára nem dugott levágott lófejet Orbán Viktor ágyába. „Meg kell értenie, hogy a válaszom igazából vicc volt. Nincs semmi Keresztapa- vagy maffiaszerű ebben” – magyarázkodott a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón, amikor erről kérdezték. A dokumentum szerinte arról szól, hogyan lehet vonzóvá tenni az euróövezetet különféle lehetőségekkel, kezdeményezésekkel, de nem akarnak nyomást gyakorolni az eddig kimaradókra.

Nem lehet kétsebességes Európánk, sem kétsebességes eurónk

– utalt rá, mi lehet az Európai Bizottság fő célja a javaslatcsomaggal. A nemrég megválasztott francia államfő, Emmanuel Macron olyan EU-t szeretne, ahol a magországok felpörgetik egymás között az integrációt. Éppen az euróövezet jelentené a kint és a bent maradók közti határt: a francia elnök külön parlamentet, költségvetést adna a közös valutát használó országoknak.

Közben viszont az állandóan szűkölő és kivételeket halmozó britek távozásával, valamint az EU-ellenes pártok eddigi megfékezésével felcsillant a remény, hogy egységesebbé válhat az EU. „Történelmi esélyünk” van, hogy előrehaladjunk – mondta Pierre Moscovici.

A gazdasági válság alatt átpréseltek több fontos reformot, de a nyomás csökkenésével csökkenhet a lendület. A javaslatok ezért is fontos időpontban születtek.

Merész ötletek óvatosan elsuttogva

A csomag azzal próbálja vonzóvá tenni az euróövezetet, hogy működőképesebbé teszi, és ezzel csökkenti a különbségeket a szegényebb és gazdagabb tagok között. „Az euró számos szinten sikertörténet”: alacsonyan tartotta az inflációt, a tagállamok közti kereskedelemből kiiktatta a pénznemváltás költségeit és kockázatát, valamint olcsóvá tette a hiteleket, amivel évi 50 milliárd eurót spóroltak. Arról nem is beszélve, hogy az euró mellett sok magyar devizahiteles problémái fel se merülhettek volna.

A nagy baj viszont az, hogy

a 2007–2008-as válsággal befejeződtek a konvergencia felé mutató tendenciák, és megkezdődött a divergencia, azaz az egymástól való eltérés

– ismeri el a dokumentum.

A javaslatcsomag ezt is orvosolni próbálja:

1. 2019-ig befejeznék azt, amit elkezdtek: a bankunió kialakítását, ami a pénzintézeti rendszert tenné ellenállóbbá a válságokkal szemben, és a tőkepiaci uniót, aminek köszönhetően a banki kölcsönök mellett más forrásokat is jobban bevonhatnának a cégek.
2. 2025-ig már merészebb ötleteket dobnak be, de csak nagyon óvatos megfogalmazással. Olyasmiket pedzegetnek, mint például – akár a válság alatt létrehozott uniós mentőalapból – legyen egy „makrogazdasági stabilizációs funkció”, ami például a nemzeti munkanélküliségi rendszereket is viszontbiztosíthatná. Azaz, ha valahol hirtelen sokan maradnak állás nélkül, a közösből segítsenek.
3. „Közös adósságkibocsátási pénzügyi eszközről” is írnak, és az „európai valutaalap” ötletét is megvitatnák, ami a válság alatt összefércelt mentőalapra építve a bajba jutott tagállamoknak és bankoknak segíthetne. Lehetne közös kincstár, pénzügyminiszter, valódi közös költségvetési politika és intézményesítenék az euróövezeti pénzügyminiszterek most még nem hivatalos, de rendszeres üléseit.

Nem véletlenül finomkodtak

„Szinte minden benne van, de csak tágan megfogalmazva” és feltételekkel, értékelte a javaslatokat az EUobservernek Daniel Gros. A CEPS agytröszt igazgatója szerint az egész dokumentum annyira homályosan fogalmaz, hogy azt se lehet róla megmondani, nagy dolog-e vagy sem.

A finomkodás oka az lehet, hogy több ötlet a menetrend szerint vágta ki a biztosítékot a németeknél. Angela Merkel pártjának egyik európai parlamenti képviselője, Markus Ferber a Politicónak fakadt ki. „A valódi haladás az lenne, ha a stabilitási és növekedési paktumhoz hasonló meglévő egyezségeket valóban végrehajtanák” – mondta, a költségvetési szigort megkövetelő uniós szabályokra utalva. A közös adósságkibocsátási eszköz gondolata például egy

alig leplezett kísérlet arra, hogy teljeskörű közös adósságkötelezettségnek készítse elő az utat. Ez az ötlet a kukának való.

A lengyelek nem akarnak eurót, a szlovákok örülnek, hogy bent vannak

A másik oldalról az olyan, nem euróövezeti tagoknak lehet büdös a csomag, amelyek a nemzeti szuverenitásukat féltik egy még egységesebbé váló euróövezettől. Például Adam Glapiński lengyel jegybankelnök szerint ők „nem érdekeltek” a csatlakozásban. Azok a közép-kelet-európai országok, amelyek kitüntetésnek vették az euró bevezetését, a válság alatt meggondolták magukat, és a legtöbb új tagállam „kiírta a közös valutát a monetáris forgatókönyvéből”.

Ehhez képest a magyarokkal együtt csatlakozó kilenc tagállamból a lengyeleket leszámítva csak a csehek nem használnak eurót, a többiek szinte mind a válság alatt vagy után vezették be. Az euró az alapszerződések szerint egyébként is az egész EU pénzneme. Jogilag (a britek mellett a dánokat kivéve) minden tagállam köteles bevezetni, bár ezt még egyetlen tagállammal szemben se próbálták kikényszeríteni.

A 2009 óta eurót használó szlovákok kifejezetten lelkesen fogadták a mostani terveket. Támogatják az európai integráció elmélyítését, hiszen az eddig is rendkívül sikeres folyamatnak mutatkozott, és Szlovákia részvétele nagyon kedvező eredményekkel járt, nyilatkozta Robert Fico miniszterelnök. Az euróövezetet szorosabbra kell fogni, és ha az azon belüli együttműködés elmélyítése

az Európai Unió egyfajta magjának a kialakítását jelenti, akkor Szlovákia nem akar abból kimaradni.

A szlovákok felzárkózásának nem tett be az euróövezeti tagság, sőt. Az Eurostat adatai szerint 2009-ben még az uniós átlag GDP 71 százalékán álltak, 2015-re már 77 százalékon, és ötből négy szlovák támogatja az eurót.

Az utánunk az EU-hoz csatlakozók közül korábban Románia tervezte, hogy 2019-re bevezeti az eurót. A tavaly decemberi választások előtt végül már nem vállalta ezt a lépést az előző szakértői kormány. A bolgárok viszont simán lekörözhetnek minket: az új pénzügyminiszterük június 4-én azt közölte, hogy hamarosan beléphetnek az euró bevezetésének előszobájába.

Lassan nálunk is felmerül a kérdés

Nemsokára Magyarországon is el kell gondolkodni, mi legyen, mert az euró bevezetésének öt feltételéből kettőt már tavaly teljesítettünk, és a harmadikkal, a legnehezebbel sem állunk rosszul.

Ez a feltétel két részből áll. A költségvetés hiányának (mennyivel többet költ az állam, mint amennyi bevétele van) három százalék alatt kell maradnia. Ezt már most is teljesítjük, és a Magyarországról szóló idei uniós országjelentés alapján 2018-ban is simán meglesz, bár kiigazítás kellhet ahhoz, hogy ez később is így maradjon.

A másik követelmény, hogy az államadósság maradjon a bruttó nemzeti össztermék 60 százaléka alatt. A kettőt azért kezelik egyben, mert elég nyilvánvaló köztük az összefüggés: ha egy ország ész nélkül költekezik, megugrik az adóssága, és csak akkor csökken, ha nem él nagy lábon.

A kétszer száznapos programból és a gazdasági válságból (lásd a keretes írást) örökölt adósság mostanra elkezdett leépülni. A kormány azzal számolt a legutóbbi, EU-nak küldött konvergenciajelentésben, hogy 2021-re elérhetjük a 61,2 százalékot, ami már majdnem megfelel a 60 százalékos követelménynek.

Hiába tűnik a konvergenciaprogram egy kissé túl optimistának az adósságcsökkentés ütemével, de ha folyamatos a csökkenés, más országoknál már kezelték rugalmasan a szabályt, és azelőtt indulhatott az euró, hogy hatvan százalék alá süllyedt volna az adósság. Igaz, a sietség nem mindig sült el jól, elég megnézni Görögországot.

Ha ezen a követelményen átengednek minket, és a már teljesítetteket is tartjuk, akkor két évet kell előszobáznunk az európai árfolyammechanizmusban, amihez stabilan kell tartani a forintot, valamint a jegybanki törvényeket az uniós feltételekhez kell igazítani.

2020-ra euró?

Varga Mihály tavaly már arról beszélt, hogy 2020-ra bevezethetjük az eurót. „Ehhez viszont stabilabb euró kell, biztosabb lábakon álló, közös, fiskális politikával” – nyilatkozta. Éppen ez a szerdán bemutatott javaslatcsomag egyik célja. A 2020-as célhoz viszont az kellene, hogy már jövőre csatlakozzunk az európai árfolyammechanizmushoz, amiben legalább két évet kell eltölteni az euró bevezetése előtt.

Orbán Viktor tavaly februárban nem tűnt túl lelkesnek, a politikai következményeket is hangsúlyozta. A következő évek „irgalmas vitája” lesz, hogy Magyarország csatlakozni akar egy, a mostaninál mélyebb európai integrációhoz, egy „európai egyesült államokhoz” és azon belül az eurózónához, vagy pedig önálló gazdaság- és nemzetpolitikát kíván folytatni – mondta.

Akármi is lesz, az euróhoz módosítani kellene az alaptörvényt, mert aszerint a forint az ország pénzneme.

A legutóbbi EU-s közvélemény-kutatás alapján a magyarok többsége támogatja az eurót, valamint a gazdasági és monetáris uniót: 52 százalékuk áll mellette, 41 százalék ellene.